Akvárium és terrárium – Felelős szerkesztő: Dr Lányi György

SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: ELNÖKE: DR. BOROS ISTVÁN a Természettudományi Múzeum főigazgatója;

TAGJAI :

ÉGLY ANTAL, HANKOVSZKY DEZSŐ, DR. KALMÁR ZOLTÁN, KOVÁCS ANTAL, DR. LOVAS BÉLA, SZABADOS ANTAL, SZABÓ ISTVÁN, SZOMBATH LÁSZLÓ, SZŰCS LAJOS, DR. WIESINGER MÁRTON

BEKÖSZÖNTŐ

Úgy hisszük, minden természetbarátnak, legyen az akvarista, terrárista, a biológiai szakkörök ifjú vagy felnőtt tagja, megdobban a szíve, amikor lapunk első számát kezébe veszi. Nem csoda, hiszen hosszú évek óta ezrek és ezrek várták, kérték, sőt sürgették egy ilyen folyóirat megindítását.

A természetkedvelői mozgalmaknak, kivált az akvarisztikának nálunk régi hagyományai vannak. Itt fekszik előttünk a Természettudományi Társulat folyóiratának, a TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY-nek első példánya. 1869-ben jelent meg. Már ez az első szám külön cikkben foglalkozik az addig szem elől rejtett, de az akváriumok révén elénk táruló vízi élet tanulmányozásának jelentőségével a tömegek biológiai nevelése szempontjából.* Sürgeti egy nyilvános akvárium létesítését Budapesten. S mindezt az akvarisztika hajnalán! Haladó nagy természettudósunk, Herman Ottó is foglalkozott akváriumi megfigyelésekkel. Erre híres munkájában, a Magyar Halászat Könyvében több helyen is utal. 1868-ban jelenik meg A TERMÉSZET c. folyóirat, amely a második világháború viharáig kedvelt lapja volt a természetbarátok széles rétegeinek; akvarisztikával is foglalkozott, de azért leginkább a vadászok érdekeit szolgálta. 1912-ben Lendl Adolf fáradságos, lelkes munkájának eredményeképpen megnyílt a budapesti Állatkert nyilvános Akváriuma. Ugyanebben az évben megalakult a Budapesti Akvárium és Terrárium Egyesület, de már azelőtt is működött kisebb akvarista társaság hazánkban. 1937-ben ez az egyesület jól szerkesztett, szép kiállítású folyóiratot adott ki AZ AKVÁRIUM címen. Sajnos, másfél évi megjelenés után már a háború előszele elsöpörte lapelődünket. A második világháború pusztító vihara bár látszólag teljesen tönkretette a magyar akvarisztikát, mégis büszkén állíthatjuk, hogy az akvarisztika éppen az utóbbi évtizedben vált hazánkban igazi tömegmozgalommá. A fiatalság ezrei úttörőházak élősarkaiban és az iskolák biológiai szakköreiben – üzemek, hivatalok, kultúrotthonok dolgozói az üzemi szakkörökben kezdtek behatóan akvarisztikával és terrárisztikával foglalkozni. Az akvarisztika és terrárisztika régi tapasztalatokkal rendelkező, tudományos eredményeket elért, legavatottabb képviselői a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat biológiai szakosztályának meghívott tagjaiként irányítják a Társulat budapesti és vidéki szakköreinek tartalmas tevékenységét. Az évek óta nagy érdeklődéssel kísért vetített képes előadássorozatok, konzultációk és klubestek mellett azonban igen hiányzott már egy olyan sajtótermék, amely az országszerte működő biológiai szakköröket és a szakkörökbe még nem tömörült természetbarátokat összekapcsolja, amelyben megfigyeléseiket, tudományos eredményeiket ismertethetik, tapasztalataikat kicserélhetik, problémáikra feleletet kaphatnak. Világszerte, így a népi demokratikus országokban is az akvarisztika szaklapok egész sora jelenik meg, ezek gazdag anyaga azonban csak keveseknek válhatott nálunk közkincsévé. Lapunk megjelenését közönségünk úgyszólván minden előadás alkalmával sürgetőleg vetette fel, a szakköri tagok aláírt íveken kérték, s legutóbb a Társulat pécsi akvaristái saját erejükből már sokszorosított kiadványt jelentettek meg PÉCSI AKVÁRIUM címmel. Ezt a szerény kiállítású negyedévi közlönyüket egy rendszeresen megjelenő nyomtatott szakfolyóirat tehát méltán lapunk előhírnökének szánták.

Biológiai szakköri mozgalmunk; a magyar akvarisztika és rokon szakterületei joggal megérdemlik Társulatunk e számmal induló külön folyóiratát, az AKVÁRIUM ÉS TERRÁRIUM-ot. A magyar akvaristák jelentős tudományos megfigyelései, kiváló tenyészeredményei, technikai újításai és nem utolsósorban lelkes ismeretterjesztő munkájuk, továbbá külföldön is nagy elismerést kivívott dokumentumfilmünk („Akvárium”) és szakkönyvünk mind-mind együttvéve méltán indokolják ezt az ajándékot. Vannak ugyan, akik az akvarisztika nagy fellendülését helytelenül ítélik meg. Az akvarisztikában egyoldalúságot, a mindennapi élettől való elfordulást látják. Ezeknek meg kell mondanunk, hogy az akvarisztika nem hasonlítható össze egyéb szűkkörű, főleg gyűjtőszenvedélyen alapuló tudományos kedvteléssel, mert az akvarisztika széles biológiai alapokon nyugszik, sokféle tudományággal érintkezik. Így többek közt a fejlődéstannal, fiziológiával, örökléstannal, ökológiával, biocönotikával, növénytannal, állattannal, állatföldrajzzal, növényélettannal, experimentális zoológiával. A hidrobiológia alkalmazott ágának tekintendő. Megfigyeléseivel hasznos segítséget nyújt az ichthyológiának, a halgazdaságtudománynak, a herpetológiának (terrárisztika). Didaktikai és ismeretterjesztő jelentősége pedig elvitathatatlan, hiszen a biológiai ismeretek széles körét vonzó módon, érdeklődést felkeltően mélyíti el fiataloknál, felnőtteknél egyaránt. Az akvarisztikával – terrárisztikával való foglalkozás amellett sohsem jelent az élettől való befelé fordulást. Ellenkezőleg! A dolgozók szabad idejének egyik felüdítő, tartalmas szórakozását, természettudományos művelődésüket biztosítja, s konkrét tapasztalataink szerint nem fejleszti ki az emberekben az egyoldalúságot, a közélettől való elfordulást. Az akvarisztika igazi értékét, jelentőségét egyébként ma mar a földkerekségen minden művelt nemzet ismeri és ezért hivatalosan is támogatja. Az akvarisztika tehát kulturális jelentőségű világmozgalom!

Lapunk célkitűzése, hogy a biológiai szakkörök munkáját, s az akvarisztika és terrárisztika fejlődését elősegítse. A biológiai ismeretek idevágó, meglehetősen széleskörű. anyagával növelni kívánja a természetkedvelők biológiai műveltségét, elősegítve az e téren folyó amatőr kutatómunkát és tapasztalatcserét. Szeretnők, ha e törekvéseinkben olvasóink teljes erővel támogatnának bennünket problémáikkal, észrevételeikkel és javaslataikkal.

Az akvarisztika 100 éves évfordulója alkalmából szeretettel nyújtjuk át minden biológiai szakkörünknek, minden akvaristánknak és terráristánknak, minden természetbarátunknak lapunkat, az AKVÁRIUM ÉS TERRÁRIUM-ot. Kérjük, fogadják oly igaz szeretettel, mint amilyennel azt mi szerkesztettük.

Budapest, 1956. szeptember hó,

Dr. Lányi György, a TTIT Budapesti Biológiai Szakosztályának titkára

HARMADIK ÉVFOLYAMUNK ELÉ

Nehéz időkben …() a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat ilyen szép lappal lephette meg a magyar természetbarátokat, méghozzá abban az időszakban, amikor még az utcákon alig egy-két sajtótermék létezett csak.

Az azóta megjelent hét szám meg viszonylag kevés ahhoz, hogy eddigi anyagunk értékelésével igénybe vegyük az olvasót: Mindenesetre a szerkesztőségünkbe érkező nagyszámú olvasói levél pozitíven értékeli munkánkat, és bennünket nem kis örömmel töltenek el s további még jobb munkára ösztönöznek az elismerő, dicsérő sorok. Persze mi magunk azért nem vagyunk ennyire elégedettek eddigi munkánk eredményeivel. Szeretnénk elsősorban is lapunkat meg tartalmasabbá, meg színvonalasabbá tenni. Cikkeinkkel nemcsak jó akvaristákat és terráristákat, nemcsak ügyeskezű tenyésztőket kívánunk nevelni, hanem olyan természetkedvelő nemzedéket, amely nem egyoldalú, szórakozását nem l’art pour l’art űzi, s abban nem egyedül a pénzszerzés eszközét keresi. Mi olyan természetkedvelőket kívánunk nevelni lapunkkal, akik az akvarisztika „atyjának”, Rossmassler-nek a szellemében az akváriumot (és vegyük hozzá a terráriumot s a szobakertészetet is) egy magasabb szemszögből tekintik, tisztában vannak a biológiai tudományok általános kérdéseivel, az élő szervezetek felépítésével, életműködésével, fejlődésével is ismerik e szervezetek bonyolult kapcsolatait egymással és környezetükkel. Az akváriumot s a terráriumot nemcsak mint felüdítő szórakozást és szobadíszt tekintik, hanem mint fontos kísérleti eszközt, s hozzájárulnak saját megfigyeléseikkel is a tudomány gyarapításához. Ha ez a szellem lesz uralkodóvá a magyar természetbarátok körében, nem üres, sportszerű vetélkedés lesz az akvarizálás rugója, amely csak az újdonságokat keresi, és a még felületesen ismert „régit” és „hazait” megveti, hanem a vérbeli akvarisztikáé és terrárisztikáé, amely éppúgy rajongva keresi az új megfigyeléseket egy parányi gerinctelen állaton, egy hazai növényen és halon, mint a távoli földrészek lakóinál. S ha ez a szellem hódít nálunk teret, nem tartunk majd ott, hogy az újabb akvarista és terrárista generációnak nem áll majd rendelkezésére egy-egy könnyebben tartható, de egyben eredeti szépségeit még híven őrző halfaj (gondoljunk csak a Macropodus-ra, vagy az elevenszülő halak számos elhanyagolt képviselőjére), melyek szakszerű szelektáló tenyésztését a mi tenyésztőink – mint „nem jó üzletet” – teljesen elhanyagolták.

Különösen nagy súlyt kívánunk a jövőben helyezni az ifjúság s általában a biológiai szakkörök segítésére. Jelen számunkkal éppen e célból új rovatot avatunk „Kísérletezzünk” címmel, amelyben módszeresen kívánjuk bevezetni a szakköri tagokat a kísérletezgetések metodikájába, az élettani és vízkémiai vizsgálatokba. Amellett törekszünk lapunk tematikáját és illusztrációs anyagát még változatosabbá, még színesebbé tenni. Ezekhez a célkitűzésekhez kérjük Társulatunk és minden magyar természetkedvelő odaadó támogatását.

Felelős kiadó : a Gondolat Könyv-, és Folyóiratkiadó és Terjesztő Vállalat igazgatója