Vízi gerinctelenek – Kriska György


Kriska György


Vízi gerinctelenek


Szivacsok, kagylók, rákok és más vízi gerinctelenek Élővilág Könyvtár

Kossuth Kiadó, Budapest, 2004



Tartalom:



Alcím: Szivacsok, kagylók, rákok és más vízi gerinctelenek

Bevezető

Kirándulások közben gyakran vezet utunk vízpartok mellett. Sokszor nem is szükséges különleges felszerelés ahhoz, hogy észrevegyük a vízben nyüzsgő élőlények tömegét, vagy épp fordítva, Megállapíthassuk, hogy az adott vízből Valamely okból kipusztultak az élőlények.

Kötetünkben a hazai vizekben előforduló jellegzetes gerinctelen állatokat mutatjuk be az olvasóknak. Némelyeket közülük sokan ismernek, másokról (például a szivacsokról vagy az édesvízi medúzáról) sokan nem is tudják, hogy egyáltalán élnek a Kárpát-medencében. Az Élővilág Könyvtár jelen kötetével áttekintést szeretnénk adni a vízi gerinctelenekről az érdeklődő diákok és iskolai szakkörök számára, hogy a kirándulások során fellelt állatokat meghatározhassák és részletesebben is megismerhessék.

A gerinctelen állatok sokszínű közössége fontos szerepet tölt be a vizekben lejátszódó természetes folyamatokban. A gerinctelen élőlények bonyolult kapcsolatrendszert alakítanak ki egymással és más élőlénycsoportok, prokarióták és növények képviselőivel, ami az alapját jelenti az édesvizek állandó megújuló és ellenálló képességének. A gerinctelen élőlényegyüttes érzékenyen reagál minden, a vizes élőhelyet vagy környezetét 6e hatásra, ezért már Magyarországon le több éve felhasználják a makroszkopikus gerinctelen élőlényegyüttes szerkezetében rejlő információkat az áramló vizek biológiai minősítésre.

Igen tág a természetes és emberi hatásoknak az a köre, amelyekre ezek az élőlények “válaszolnak”. A vízbe kerülő mérgező anyagok, a szennyvízbevezetés miatt megemelkedő szervesanyag-terhelés, a szélsőséges vízjárás, az élőhelyek degradációja (például egy patakmeder kibetonozása vagy egy duzzasztómű létesítése), mind-mind változást idéznek elő életközösségükben. A változások jól nyomon követhetők térben (az egyes folyószakaszokon) és időben (a különböző fejlődési alakok vizsgálatával). Az élőlények gyakran koncentrálják szervezetükben a szennyező anyagokat (bioakkumuláció), ezért az általuk adott válaszreakciók érzékenyebbek lehetnek a kémiai módszereknél is. Hazánkban a makrogerinctelen élőlényegyüttes vizsgálatán alapuló hivatalos vízminősítő módszer a Magyar Makrozoobenton Család Pontrendszer.

A vízminősítéskor biotikus indexeket használunk, amelyek az adott időben jelenlévő gerinctelenek alapján jellemzik az élőhelyet. Az előforduló családok alapján kiszámítjuk a minta összpontszámát és az egy taxonra jutó átlagpontszámot. Az összpontszám és az átlagpontszám alapján is meghatározzuk a minőségi indexet, majd a két index számtan átlagából állapítjuk meg a biológiai vízminőségi osztály-kategóriát. A vízminősítéshez nyújtanak segítséget a következő oldalakon található táblázatok; a vízi gerinctelenekkel behatóbban megismerkedni vágyó olvasók az irodalomjegyzékben találnak olyan szakmunkákat, amelyek segítenek az elmélyült ismeretek elsajátításában.



ISBN:
963-09-4547-9
Méret:
13 x 19 cm
Oldalszám:
112
Kötés:
fűzött papírkötés
Példányszám:
Nyomtatta:
Szekszárdi Nyomda Kft.
KÉPEK:
Katalógusba került:
2011-01-03 óta szerepel a katalógusban.
Frissítve:
2011-01-03 02:01

Adatok

Katalógusba került:

2011-01-03

Frissítve:

2011-01-03 02:01

Katalógus ID:

No. 5556


Kategória választó

Magyar akvarista könyvek (53) | Külföldi akvarista könyvek (13) | Haltani szakkönyvek (8) | Ismeretterjesztés (20) | Akvarista lapok, folyóiratok (8) |

Ismeretterjesztés kategória fajböngésző

Print Friendly, PDF & Email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.