Halak és akváriumok – Kápolnási Béla


Kápolnási Béla


Halak és akváriumok


Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1988



Tartalom:



Akvarisztika — különféle érzelmeket kiváltó szó. Sokak számára pihentető kikapcsolódást jelent, mások pénzt keresnek segítségével; tudományos kísérletekre, megfigyelésekre használják, de szolgálja az oktatást is.

Földünkön nap mint nap több száz millió ember hajol akváriuma fölé, és szórja az eleséget kedvencei vizébe. Tápokat, felszereléseket gyártó üzemek szolgálják ki a kereskedéseket, azok pedig a lelkes akvaristákat. Tudósok járják az őserdők vizeit, és még ma is eddig ismeretlen halfajokkal lepik meg a világot. Ezeket a fajokat a tenyésztők veszik „kézbe”, és azonnal megkísérlik tömeges szaporításukat, nagy hasznot remélve az újdonságtól. Könyvek, folyóiratok tömege nyújt tájékoztatást a kutatási eredményekről és technikai újdonságokról. Arról ugyan nem készült kimutatás, hogy mennyit költenek naponta e hobbi rajongói eleségre, villanyszámlára, halakra és növényekre, de hogy ez az összeg tekintélyes, abban biztosak lehetünk.

Mégis, mi készteti az embereket arra, hogy időt és pénzt áldozzanak néhány vízben úszkáló apró halacskára? Már közhelynek számít az a kifejezés, hogy „a betonfalak börtönébe zárt” ember egyre jobban eltávolodik a természettől. Közhely ide, közhely oda, ez az igazság. A városlakók, elsősorban a lakótelepeken élők között található a legtöbb akvarista. A zöldövezet és a vidék lakói talán nem igénylik annyira szobájukban a természet kis cseppjét. Mert, ha kilépnek az ajtón vagy kinéznek az ablakon, látnak valami zöldet, hallják a madarak és a rovarok hangját, tehát a természet a küszöb előtt van. Ők tarthatnak kutyát a kertben, etethetik az Énekesmadarakat, de lehet, hogy a veteményeskert és a baromfiudvar is kielégíti a természet utáni vágyukat. A lakótelepi ember úgy segít magán, ahogy tud. Kalitkában madarat tart, az erkélyt, az ablakot növényekkel díszíti; néhányan kutyát, macskát gondoznak, és sokan választják az akváriumot.

Haltartással ősidők óta foglalkozik az emberiség. Tudomásunk van arról, hogy már Egyiptomban tartottak halakat nagy medencékben, csakúgy, mint az ókori Rómában. Ezeket az állatokat azonban egy-egy lakoma idején jóízűen elfogyasztották, tehát ez a tartásmód nem nevezhető igazán akvarizálásnak. A kínaiak voltak az elsők, akik szépségéért tenyésztették és gondozták az aranyhal különféle fajtáit. Aranyhalkultuszuk legalább 2000 évvel ezelőtt kezdődött. Ezt később a japánok is átvették és tökéletesítették. Kezdetben fa-, bronz- és porcelánedényekben tartották a fantasztikus szín- és formaváltozatokban kitenyésztett aranyhalakat. A japánok a kertbe vitték őket, ahol a — világhírű ízléssel és hozzáértéssel épített — díszkertek tavaiban pompáztak. Japánban kezdték el a ponty színes változatának tenyésztését és tartását is. Kínában és Japánban a mai napig nagy keresletnek örvend az aranyhal. Ez a faj Európában a múlt század elején kezdte meg térhódítását a tehetősebb családok szobájában, az akkori divatnak megfelelően: szűk üveggömbbe zárva. Az első trópusi halak, valamint a vázas akváriumok megjelenése háttérbe szorította az aranyhalat, és a XIX. század végére szinte teljesen feledésbe merült. Jelenleg újra reneszánszát éli Európában, ahol egyre-másra készülnek a japán módon épült kertek és dísztavak. Európa évi aranyhaligénye több millió 6-8 cm-es növendékhal.

Igazi akvarisztikáról 1850-től beszélhetünk, azóta, amikor a londoni állatkertben megnyílt az első nyilvános akvárium. Ezután e tevékenység rohamos fejlődésnek indult. Expedíciók kutattak addig ismeretlen növény- és halfajok után, sorra nyíltak a kereskedések és az őket kiszolgáló gyárak, üzemek. Akvaristakörök és -klubok alakultak, lexikonok, folyóiratok készültek és készülnek máig is. Jelenleg az akvarisztikát már segítségül hívják a genetikai és a rákkutatáshoz, felhasználják környezetvédelmi megfigyelésekhez, növényvédőszer-teszteléshéz. Sajnos, az oktatásban még nem ismerték fel kellőképpen jelentőségét. A biológiai szertárak olcsó és érdekes szemléltetőeszközként használhatnának egy-egy akváriumot, amely egyebek között kiválóan alkalmazható növény- és halélettani kísérletekre, a viz fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálatára, a biológiai egyensúly bemutatására. Talán ez lesz az akvarisztika következő, nagy fontosságú szerepe.



ISBN:
963-31-6192-4
Méret:
23 x 16 cm
Oldalszám:
146
Kötés:
Ragasztott papírkötés
Példányszám:
Nyomtatta:

KÉPEK:
Katalógusba került:
2008-12-28 óta szerepel a katalógusban.
Frissítve:
2008-12-28 02:12

Adatok

Katalógusba került:

2008-12-28

Frissítve:

2008-12-28 02:12

Katalógus ID:

No. 5530


Kategória választó

Magyar akvarista könyvek (53) | Külföldi akvarista könyvek (13) | Haltani szakkönyvek (8) | Ismeretterjesztés (20) | Akvarista lapok, folyóiratok (8) |

Magyar akvarista könyvek kategória fajböngésző

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük