| Megtekintve: 4 669

2011 November: a rombuszmintás díszmárna

 

2011 November: a rombuszmintás díszmárna - Ikon

E pompás márnafaj nem is oly régi lakója akváriumainknak, felfedezésére 1940-ben került sor. Leírója Koumans. Szerencsére, az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozni a délkelet-ázsiai akváriumok eme pompás ékkövével.

Desmopuntius rhomboocellatus

Magyar neve: rombuszsávos díszmárna. Rendszertanilag a pontyfélék népes családjába tartozik. Azon belül is a tudomány sok hasonló, ázsiai fajjal együtt a Puntius genusba sorolta, ahová a díszmárnák tartoznak. Szintén díszmárnák a Barbusok is, de ők inkább afrikai elterjedésűek. Rokonságban áll a közkedvelt szumátrai, rózsás és bíborfejű díszmárnával. Ezen kívül tágabb értelemben rendszertanilag (ugyan távolabbi) rokonok a cápamárnával, különféle dániókkal és razbórákkal is.

  • A cikk megjelentetése után számos rendszertani átsorolás történt, jelenleg a Desmopuntius genus tagja (2016).

 

Borneói folyó
Borneói folyó
A Kapuas folyó
A Kapuas folyó

Délkelet-ázsiai elterjedésű faj, élőhelye Borneó szigetére korlátozódik. Ezen belül is a Kalimantan területeken, dél-délkelet Borneó a természetes lelőhelye. Négy folyó jelenti a fő elterjedési bázisát; a Kapuas, a Kepayang, a Barito és a Kahajan. Kanyargós folyók, aránylag lassabb folyásúak, vizük némely helyen a sötétebb kategóriába, azaz az esőerdei vizek kategóriájába tartozik.

Borneó két részre osztott politikailag, a lila vonaltól délre Indonéziához, míg tőle északra Malajziához tartozó területek fekszenek. Halunk elterjedési területe a piros ellipszisekkel nagyjából behatárolt, zöld színezés is mutatja ezt, a három közben pedig a folyók nevei olvashatóak. A Kepayang folyó nincs külön feljegyezve a térképen.

A rombuszmintás díszmárna elterjedési területe
A rombuszmintás díszmárna elterjedési területe

Halunk testalkata a márnákénál szokott, orsó alakú. Érdekes mintázattal rendelkező díszmárna, amely felkelti az emberek figyelmét. Kifejlett színezete vöröses, testén rombusz alakú foltokkal. Amire kifejletté válik halunk, a vörös színezet megerősödve a hasig nyúlik. A rombuszfoltok zöldeskék színezetűek. Egy csíkká mosódott minta halad át a szemen, míg testén 3-4 nagyobbacska zöldes rombusz látható, középen vörös színezettel, viszont a kisebb rombuszok már csak zöld színűek. A farktőben is van egy folt, illetve ez kis folt a végbélnyílás tájékán is elhelyezkedhet. A hátúszó első sugara barnás, a farkúszó két szélső sugara szintén némiképp. Az úszók pirosasak lehetnek. A fiatal rombuszsávos díszmárnák még nem mutatnak ilyen színeket, gyakran csak hátuknál pirosasak, amúgy ezüstös színűek halvány rombuszmintákkal. Ilyenkor még nem annyira impozánsak, mint majd később.

Rajban
Rajban

Békés viselkedésű rajhal. Nyugodt természetű, sőt majdhogynem félénk. Mindenképpen csapatban, rajban tartsuk. 6-8 egyednél kevesebbet nem érdemes belőle beszerezni, különben bújós, félős, bátortalan lesz. Nem nevezhető aktív úszónak, nem „rohangál” fel s alá a medencében, mint például a dániók vagy a rózsás díszmárnák. Ennélfogva úszásmódjával nem is zavarhatja a nagytermetű, lassabban mozgó gurámiféléket, vitorláshalakat sem.

Pozitívuma, ami miatt társas medencébe még inkább alkalmassá válik, hogy nem csipkedi az úszókat. Fátyolos, illetve tapogatós úszóval rendelkező halak mellé is telepíthetjük. Így nem jelenthet problémát, ha biotóp akváriumába gurámik kerülnek, vagy ha guppikkal, vitorláshalakkal társítjuk. Én már hosszú-hosszú évek óta gondozom ezt a fajt, de még sohasem bántotta a tapogató és fátyolos úszókat, egy halnak sem rontott neki. Értelemszerűen nappali életmódot folytat. Szívesen pihen meg egy-egy nagyobb Anubias vagy Echinodorus levél alatt, de az ágak mögötti pihenést sem veti meg. Nem szereti „mutogatni magát” olyan értelemben, hogy a frontüvegnél úszik. Inkább az akvárium hátsó felében mozog többet, de kellően nagy raj tartásával jobban ösztönözhető a „magamutogatásra”.

Puntius rhomboocellatus
Puntius rhomboocellatus

Kifejlett testhossza úgy 5-6 cm-re tehető. Egy átlagos testméretű halnak számít, nem fogyasztja a többi kisebb halat, de ez nem arra vonatkozik, hogy az újszülött fogaspontyokat például nem eszi meg. Tartására egy 90-100 literes medence már elég, ebbe 8 példányt nyugodtan elhelyezhetünk. A zsúfoltságot elég jól tűri, de ez nem azt jelenti, hogy össze kéne zárni még több-száz hallal egy kis akváriumban!

Puntius rhomboocellatus
Puntius rhomboocellatus

Társításra elsősorban biotopikus fajokat tudok ajánlani. Tágabb értelmezésben indiai, és kifejezetten ázsiai halak is jöhetnek, pl.: Botiák, törpegurámi, stb. Még ennél is szűkebb értelmezésű biotóp medencét lehet alkotni, ha elsősorban indonéziai fajokat alkalmazunk. Így is nagyon színes akváriumot alakíthatunk ki, ahol helyt kaphatnak különböző gurámik (csókoskékgyöngy, pompásgurámik), csíkfélék (Homaloptera és Pangio fajok, valamint Gastromyzon palacsintaalgázók), razbórák, színjátszó dániók, üvegharcsák, tűzangolnák és farkszalagos, valamint nagypikkelyű és Everett-márnák.

Társas medencében törpesügérek, lazacok és amerikai harcsafélék is társhalai lehetnek. Mivel békés természetűek, ezért a legtöbb olyan hallal megférnek, amik őket nem bántják. Nagyon szépen mutat egy olyan 150 literes medence, melyben rombusz és nagypikkelyű márnák úszkálnak a víz középső rétegeiben, míg felül ollófarkú razbórák és színjátszó dániók fickándoznak, alul pedig szorgosan takarítanak a borneói palacsintaalgázók, nyerges hegyiforráscsíkok és óriás leopárdcsíkok. Mindezek mellett már csak egy gyöngygurámipár teheti rá a koronát fenséges biotóp medencénkre. Ha ilyen akváriumra vágyunk, akkor ügyelve a többi környezeti tényezőre, nemcsak vágyainkat, hanem lakásunk ékkövének kérdését is kielégítjük.

Rombuszsávos díszmárna
Rombuszsávos díszmárna

Hogyan is rendezzük be kedvenceink ideális otthonát? Minél élethűbben. Aljzatnak biztosítsunk sódert, vagy homokot, amennyiben turkálós halakat, például csíkféléket is kívánunk vele társítani. Ugyan jobban mutat, mondjuk bazaltzúzalék felett kedvencünk, mégis gondoljunk akváriumunk többi lakójára is.

Otthonosabbá varázsolhatjuk medencéjét, ha gyökereket is elhelyezünk. Persze lehet nagyobb köveket is elhelyezni, de természetes élőhelyén, az esőerdei folyókban ez nem jellemző, inkább több ágnak jusson főszerep. Halunk kedveli a dús növényzetet, és nem is igényel nagy kiúszóteret, ezért ne sajnáljuk a növényzetet. Az előtérbe Cryptocorynekat ültessünk, míg a hátsóbb régióba kerülhetnek a különböző nagyobb növények, például a vallisneriák. Ugyan elveszíti biotopitását akváriumunk némileg, mégis érdemes lehet nagyobb Anubiasokat, Echinodorusokat is ültetni, hiszen a rombuszsávos díszmárnák szívesen időznek a nagy levelek hűs árnyékában.

Jól látszik a különleges mintázat
Jól látszik a különleges mintázat

Közönséges, társas akváriumba is alkalmas faj, ezt szerencsés természetén kívül az teszi lehetővé, hogy átlagos vízparaméterekkel is megelégszik. Nem mondom rá, hogy igénytelen, mert nem az, de igazándiból tartása nem jelent több problémát a szumátrai márnáénál. Nem igényes erős oxigenizációra, egy átlag szűrő oxigénellátása igényeit bőven kielégíti. A szűrő vízkibocsátási-erőssége ne legyen erősre kapcsolva, nem szereti a gyors, áramló vizet, inkább a nyugodtat. A károsanyag-tartalomra sem érzékeny túlságosan, és a vízcserék hiányát is képes jó ideig elviselni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy igénytelen és tartsuk mostoha körülmények közt.

Természetes, hogy a lehető legjobb körülményeket kell számára biztosítani, ugyanúgy, mint más fajoknál. Mivel élőhelye esőerdős területen fekszik, ezért vizét kezelhetjük tőzeggel, égertobozzal vagy Tebang-levéllel, jótékony hatású rá nézve a sötétebb víz. Ezt a hatást elérhetjük bizonyos „feketevizes” vegyszerekkel is, de mi szükség rájuk, amikor a természet adta lehetőségekkel is élhetünk. pH érték tekintetében 5.5-7.5 optimális tartomány számára. Az nk° szint, vagyis a víz német keménységi foka úgy 6-16 legyen, ez az optimális tartomány számára. A hőmérséklet optimális értékei 23 és 28 °C közöttiek, de nem túl hosszú ideig akár a 30 °C-t is képes elviselni, melegtűrése így jónak mondható.

Azokba az akváriumokba is ajánlható, melyek nyaranta felmelegednek 28-29 °C közelébe is. Nincsen kifejezett fogékonysága a betegségekre, a fiatal, esetleges exportból származó, bolti példányok között előfordulhat elhullás, nálam egyszer egy kis példány a Lernae rák okozta kártételben szenvedett, de különösebb megbetegedést az évek folyamán még nem tapasztaltam körükben. Egy esetleges darakór-fertőzés esetén, melynél én még nem láttam komolyabb megbetegedést ennél a fajnál, csak enyhébb lefolyásút, alkalmazhatóak a réztartalmú szerek is, más betegségeknél szintúgy, a harcsákkal ellentétben nem érzékeny rájuk.

 Puntius rhomboocellatus
Puntius rhomboocellatus

Etetése sem jelent különösebb problémát. Táplálható a száraz műeleségekkel is, bár a hal szempontjából sokkalta jobbak a fagyasztott, illetve élő eleségek. A műeleségeket is előszeretettel elfogyasztja, de nem táplálkozik olyan mohó intenzitással, mint például a szumátrai díszmárna. A fagyasztott és élő eleségek sokkal jobban „beindítják”, táplálkozásmódja hevesebb, és nagyobb élvezettel eszik. Ennek a fajnak gyakorlatilag bármi adható, nincsen olyan eleségtiltás, mint a törpesügéreknél. Adjunk néha neki forrázott zöldséget is, abból is szívesen fogyaszt.

Saját halam 1.
Saját halam 1.

A nemek megkülönböztetése nem kifejezetten egyszerű, nincs színbeli ivari dimorfizmus. A kifejlett példányoknál a nőstények szépen betelnek ikrákkal, a hímek ekkor hozzájuk képest karcsúbbak. A hímek színei talán valamivel élénkebbek is. Ha tenyészteni kívánjuk, akkor mindig a legszebb hímet és a leginkább beikrásodott nőstényt válasszuk. Egy kb. 15-18 literes medence elegendő az ívatáshoz. Helyezhetünk bele üveggolyókat, de az ikrarács biztonságosabb megoldás az ikrák védelmére. Ezen kívül valamilyen növényzetet sem árt beletenni, például jávai mohát.

A tartómedencéhez képest a tenyészmedencében egy kicsit emeljünk a hőmérsékleten, és enyhén savas vizet alkalmazzunk, így elősegíthetjük a szaporodási inger kiváltását. A kiszemelt halakat este helyezzük külön, majd figyeljük, hogy reggelre már elszórták-e az ikrákat. A párt a lehető leghamarabb vegyük ki a medencéből, nehogy kárt tegyenek az ikrákban. A kishalak 24-36 óra múlva kikelnek, majd 3-4 nap múlva úsznak el. Naponta többször etessük őket, a gyorsabban növőket válasszuk külön. Először papucsállatkát, majd később mikrót és artemiát adhatunk nekik. Vizüket gyakran cseréljük.

Saját halam 2.
Saját halam 2.

Hazai beszerzése nem nevezhető könnyűnek, de megoldható. Egyre több kereskedés „polcain” tűnik fel eme csodás halfaj. A nagykereskedések még nem igazán árulják tételben, folyamatosan, és hazai tenyésztőink körében sem terjedt el túlságosan még ez a hal. Külföldön gyakrabban beszerezhető, egyre nagyobb népszerűségnek örvendő halacska.

Remélem, nemsokára több tenyésztőnek és kereskedőnek örvendhetünk, aki ezzel a fajjal foglalkozik, és elérhetőbbé válik minden egyes akvarista számára eme pompás halacska. Az ember mindig elfogultabb a kedvencei közé tartozó fajokkal, de mégis szívből remélem eme hal elterjedését hazai akvarisztikánkban, hiszen csodás lakókkal gazdagodhat akváriumunk ezen faj jóvoltából. Minden rombuszsávos díszmárna gondozásához sok sikert és örömöt kívánok!

Desmopuntius rhomboocellatus – Rombuszsávos díszmárna:

ELSŐ LEÍRÓJA:

Koumans, 1940

CSALÁD:

Cyprinidae

MÉRET:

5-6

°C:

24-27
°pH6,0-7,5

°Nk:

5,0-18

HELYIGÉNY:

80 liter

VISELKEDÉS:

békés

TÁPLÁLÉK:

mindenevő

HOL TARTÓZKODIK?:

középső szint

ÉLETTARTAM:

5-8

TERMÉSZETV. BES.:

felméretlen
TÉRKÉP (MAP); ELTERJEDÉSI TERÜLETE :
Rombuszsávos díszmárna - Desmopuntius rhomboocellatus elterjedési területe (distribution map)
Rombuszsávos díszmárna – Desmopuntius rhomboocellatus elterjedési területe (distribution map)

Borneó (Kapuas, Barito, Kahajan, Kepayang) folyóvizei.

KÜLALAK ÉS JELLEGZETESSÉGEK LEÍRÁSA:

Ennek a közepes méretű halfajnak a narancsból piros színbe hajló alapszínén az őt megkülönböztető zöldes-fekete rombusz-szerű foltokat láthatunk. Néhány változat arca és kopoltyútájéka vöröses színezetű.

A nemeket nem nehéz megállapítani, de a hímek jobban színezettek, mint a nőstények, de legszembetűnőbb különbség, hogy a hímek úszói narancsvörösek, míg a nőstényeké áttetszőek.

TARTÁSA ÉS TENYÉSZTÉSE:
Ritkán importált faj. Ajánlott nagyobb rajban tartani, mely legalább 8 példányból áll. Bátran társíthatjuk akár vitorláshalakkal, labirinthalakkal is, mivel azok érzékelőúszóit egyáltalán nem csipkedi. Félénk, szívesen bujkál a sűrű növényzetben. Ez fontos számára, árnyékolhatunk is vele. Kedveli a tebang-levéllel, égerrel kezelt vizet is. Egy nyugodtabb délkelet-ázsiai biotóp kihagyhatatlan faja! Remekül néz ki egy 100 literes akvárium, amiben kb. 8 ilyen márnát, egy csapat ékfoltos vagy hengel karcsú razbórát helyezünk el, esetleg egy törpe gurámipárral kiegészítve, néhány sziámi algázót és csíkhalat segítségül hívva a takarításra.

Aki már némi alapismereteket biztosan tud alkalmazni, magyarul van valamennyi akvarisztikában szerzett tapasztalata, bátran gondozhatja ezt a fajt. Színezetét száraz tápok mellett is mutatja, és mint látszik, általános vízértékek mellett semmi probléma gondozásával. Egyáltalán nem igényes hal, átlagos szűrés bőségesen megfelel neki! Még a felszaporodott károsanyag-tartalmat is jól tolerálja! Ettől függetlenül rendszeresen cseréljük vizüket, és próbáljuk meg lágy és kissé savas vízben tartani, hálás lesz érte! Étrendjét egészítsük ki élő és fagyasztott eledelekkel, nagyon szereti az artémiát, szúnyoglárvát, grindált, tubifexet!
Ezt a fajt csak ajánlani lehet, hálás kis halacska, sokkal inkább indokoltabb lenne elterjedése.
Mint a legtöbb márna, ő is mindenevő, fontos, hogy egyensúlyban tartsuk az élő- és növényi táplálék egyensúlyát.

Hazánkban is tenyésztik! Szaporítása a rokon fajokéhoz hasonlatos.
Ívatás előtt bőséges és változatos élő eleségekkel hozzuk formába a tenyészhalakat. Párban vagy csoportban is ívathatunk. Lágy, semleges közeli vízbe tegyük ki őket. Ikráikat szabadon szórják, ikrafalók, mindenképpen védjük őket ikraráccsal, jávai moha béléssel. A halak általában a hajnali fényben kezdik el nászukat. Az ikrák 24-36 órán belül kikelnek és további pár nap múlva szabadon úsznak a kishalak. Apró élő eledelt (pl. apró cyclopsot) kapjanak az első néhány napban, majd áttérhetünk a frissen kelt artémiára. Később tágas hely és vízcserék mellett vágott tubifexel, vörös szúnyoglárvával jó tempóban nevelhetőek!

Remek halak, csak ajánlani tudom őket, sokkal nagyobb népszerűséget és ismertséget kellene szerezniük, indokolt lenne!

EGYÉB ELNEVEZÉSEK:
syn: Barbus kahajani, Barbus rhomboocellatus, puntius rhomboocellatus.

Eng: Snakeskin Barb, Rhomb barb.

Egyéb köznevei: Parmička čarodějnopruhá, Parmička kahajanská, Rengasbarbi, Rhombenbarbe, Berbaju, Tiikeribarbi, Brzanka nadobna, Rundbåndet barbe, Барбус ромбооцалатус, Барбус ромбоцеллатус, Барбус ромбополосый, Rundbandad barb.

Írta: mark24

Kategória választó

Anno… (10) | Akvárium és Terrárium folyóirat (3) | 1956 (3) | 1. szám (3) | Díszhalak etetése (12) | Díszhal betegségek (4) | A hónap díszhala (44) | 2011 (3) | 2012 (12) | 2013 (12) | 2014 (12) | 2015 (6) | Díszhal tenyésztés (4) | Cikkek (8) |

2011 kategória fajböngésző

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük