| Megtekintve: 5 165

2012 Szeptember dísze: a vöröstorkú díszcsuka

 

2012 Szeptember dísze: a vöröstorkú díszcsuka - Ikon

Az ősz elkezdődött szeptember hónappal, és a nyári pihenés után újult erővel lát munkához mindenki. Talán a nyári pangás is oldódni látszik.

Epiplatys dageti

Hát mi sem tétlenkedünk és egy, a széles körű ismertségéből lassacskán veszítő halfajról publikáljuk mostani cikkünket. Ehavi kiszemeltünk nem más, mint a vöröstorkú díszcsuka (Epiplatys dageti).

Epiplatys dageti - vöröstorkú díszcsuka
Epiplatys dageti – vöröstorkú díszcsuka

A faj az ikrázó fogaspontyok közé tartozik, a Nothobranchiidae család tagja. Tágabb rokonságába tartoznak például a Nothobranchius fenékpontyok, az Aphyosemion és a Fundulopanchax fogaspontyok, valamint a különféle csukafélék, mint az Epiplatysok és az Aplocheilusok. Ezek a csukák persze nem a például hazai vadvizeinkből is ismeretes ragadozó csuka közeli rokonai, mindössze alakjukban hasonlítanak rájuk, ikrázó fogaspontyfélék. Ismertebb fajaik például még a csíkos csuka (Aplocheilus lineatus), a ceyloni díszcsuka (Aplocheilus dayi), valamint a gyűrűs bohóccsuka (Epiplatys annulatus).

A vöröstorkú csuka szintúgy nem rokona a valódi csukaféléknek, mint ahogy azt a család bemutatásánál leírtam.

Poll 1953-ban írta le a fajt.

Egyenes háta és felső állású, széles szája is következtetni enged a vízfelszíni életmódjára. Alapszínezete ezüstös, amit négy fekete függőleges sáv díszít. Úszói sárgásan-feketésen mintázottak. A hímek torka, pláne szaporodási időszakban vagy viaskodáskor tűzpiros, nevét is erről kapta. Erről a nemek is egyértelműen megkülönböztethetőek.

A vadonban mocsaras vizek lakója, Nyugat-Afrika erdős és fás-szavannás területein honos. Országokat tekintve pl. Ghánában, Elefántcsontparton és Sierra Leone-ban él.

Epiplatys dageti - vöröstorkú díszcsuka
Epiplatys dageti – vöröstorkú díszcsuka

Kissé félénk magatartású, pláne betelepítéskor, szeret a növények közt bujkálni. Később persze felbátorodik. Ha van némi úszónövényzet medencéje felszínén, akkor érzi csak igazán jól magát. A felső rétegekben leginkább a növények levelei alatt tartózkodik. Táplálkozási szokásait is igazolja életmódja. Némi kis szoktatás után már a lemezes eleségeket is szívesen elfogyasztja, és leginkább az a megfelelő számára a száraz tápok közül. Nagyon kedveli még a szúnyoglárvát és egyéb fagyasztott, valamint élő tápokat.

Az aljzat lehetőleg sötét legyen, hátterezett és árnyékolt/tompított megvilágítású akváriumban igazán jól tudnak színei érvényesülni. Vizét kezelhetjük égertobozzal, tőzeggel, Tebang-levéllel, mivel kedveli a sötétített vizet. Léteznek további akváriumi készítmények is, melyek adagolásával sötétíthető a víz. A dús növényzet az úszónövényzet jelenlététől függetlenül nem árt, viszont a fa-, és kőbúvóhelyek legfeljebb csak a társhalak szempontjából lehetnek lényegesek.

Epiplatys dageti - vöröstorkú díszcsuka
Epiplatys dageti – vöröstorkú díszcsuka

Egy 50 literes akvárium már bőven elég egy kisebb csapatnak is, de ha kevesebb halat tartunk már 30 litertől kezdve is gondozható. Bár nem rajhal, kisebb csoportban él legszívesebben, 6-8 egyedet is gondozhatunk bátran, de 4-5 példány javasolt. Aránylag békések, bár a fátyolos halakat (betta, guppi) megcsipkedheti és a legapróbbak mellé sem alkalmas kifejezetten. Társhalai összeválogatásánál figyeljünk arra, hogy őbenne se tegyenek kárt, de gond nélkül tarthatóak páncélos és algázó harcsafélékkel, csíkhalakkal, márnákkal, dániókkal, razbórákkal, neonhal vagy annál nagyobb méretű lazacfélékkel, törpesügérekkel, kisebb-közepesebb gurámikkal, nem fátylas elevenszülőkkel és még sokáig sorolhatnám. Természetesen rokon ikrázó fogaspontyokkal együtt is jól érzi magát.

Kifejlett mérete sem haladja meg az 5-5,5 cm-t, így nem nevezhető nagytermetű fajnak. A víz értékeivel kapcsolatban nem kényes, csapvízben tartható, de természetesen lágyvízben egyaránt 40-20 nk között megfelelő a vízkeménység, míg a kémhatása jobb, ha enyhén savas vagy semleges, 6-7 közötti. A hőmérséklet 22-27 C között megfelel nekik.

Sajnos rövid életű, csak néhány évet él, 2-2,5 év az általános. Erősen ugrálós hal, medencéjét fedni kell.

Epiplatys dageti - ívás
Epiplatys dageti – ívás

Akváriumban tenyészthető, 20-30 liter közötti akvárium teljesen megfelel a célnak. Akár párban, akár háremben, akár pedig csapatban ívatható (ennél a fajnál a hárem 1 nőstény 2-3 hímet jelent). Lágy és enyhén savas vizet állítsunk be, lehetőleg 25-26 C-on. Tegyünk bele sok finomlevelű növényt, perlonvattát, vagy ikrázó csomókat. Az ívási periódus sokáig is eltarthat, ezidő alatt az ikrás növényeket, csomókat külön keltető akváriumba kell helyezni, mivel a szülők ikrafalók. A kicsik majd’ két hétig fejlődnek a petékben, és kelés után is csak finom eleségen tarthatóak, továbbá az infusoriásodásra is érzékenyek. Utóbbit gyakori vízcserékkel egész jól kiküszöbölhetjük. Az elúszott ivadékok eleinte papucsállatkát, rotatoriát kaphatnak, később frissen kikelt sórákocskákat.

Magyarországi viszonylatokban egy 15-25 évvel ezelőtt sokkal ismertebb faj volt, mára a sok színpompás hal kezdi kiszorítani. Klasszikus és lassan egyre inkább feledésbe merülő faj. A tapasztaltabb akvaristák szinte mindegyike foglalkozott már a fajjal, de az utóbbi időben a boltok polcain csak ritkán találkozni vele. Remélem, egy kis gondolatébresztő gyanánt ez a cikk is jó szolgálatot tesz, és néhányan megpróbálnak szerezni ebből a kezdőknek is rendkívül megfelelő, különösebb igényeket nem támasztó kis halkülönlegességből!

Epiplatys dageti – Vöröstorkú díszcsuka adatlap:

ELSŐ LEÍRÓJA:

Poll, 1953

CSALÁD:

Nothobranchiidae

MÉRET:

5

°C:

22-26
°pH6-7

°Nk:

0-15

HELYIGÉNY:

50 liter

VISELKEDÉS:

aránylag békés

TÁPLÁLÉK:

ragadozó

HOL TARTÓZKODIK?:

felső vízréteg

ÉLETTARTAM:

2 év

TERMÉSZETV. BES.:

nem értékelt
TÉRKÉP (MAP); ELTERJEDÉSI TERÜLETE :
Vöröstorkú díszcsuka - Epiplatys dageti elterjedési területe (distribution map)
Vöröstorkú díszcsuka – Epiplatys dageti elterjedési területe (distribution map)

Nyugat-Afrika; Ghána, Sierra Leone, Elefántcsontpart. Mocsaras vizek lakója, valamint kisebb patakokban él.

KÜLALAK ÉS JELLEGZETESSÉGEK LEÍRÁSA:
Hosszúkás, egyenes hátú hal, szája is felső nyílású, egyértelműen látszik rajta vízszíni életmódja. Akváriumban is az úszónövények közt pihen a víz legfelsőbb régiójában. Teste ezüstös alapszínű, amit 4 függőleges fekete csík díszít. A hímek torka narancsvörösre színeződik, nevét erről kapta, így a nemek is egyértelműen megkülönböztethetőek. Úszói sárgásan díszítettek.
TARTÁSA ÉS TENYÉSZTÉSE:

Könnyen és egyszerűen tartható, kezdő ikrázó fogaspontyosoknak bátran ajánlható faj. Az utóbbi időben a díszesebb fajok sajnos egyre inkább kiszorították az akváriumokból ezt a halat. Társítása sem problémás, nem agresszív, dániók, neonhalak is bátran mellé helyezhetőek. Sötétebb medencében (aljzat, háttér) érzi jól magát, esetleg a vizet is sötétíthetjük tőzeggel. Úszónövény mindenképp legyen, mivel aközött szeret elbújni. Érdemes kisebb csapatot gondozni, hogy jól érezzék magukat. Eleinte kissé félős és bújkálódós lehet, de ha megszokta helyét, bátran előjön. A száraz tápokat is elfogyasztja, de kedveli a különféle élő és fagyasztott eleségeket. Ugrálós hal, medencéjét szigorúan fedni kell!

Akváriumban tenyészthető, ehhez egy savasabb és lágyabb vizű medence kell, úgy 20-30 liter közötti. A hőmérsékletet célszerű megemelni. Ívatása több módon is megoldható, akár párban, akár egy nőstény több hím arányban, akár csapatban. A petéket növényekre, talajra rakják. Célszerű finomszálú növényekkel alaposan megtömni a medencét (pl. hínár). A szülők többszáz ikrát is lerakhatnak, de ikrafalók. A kicsik majd két hét múltán kelnek csak ki, a növényt az ikrákkal együtt célszerű ezért keltető medencébe helyezni. A szülők akár hetekig ikrázhatnak, ha egyszer elkezdik! A kicsiket eleinte rotatoriával, papucsállatkával és tojássárgájával érdemes etetni, később jöhet a frissen kelt Artemia is. A fiatalok érzékenyek az infusoriásodásra!

EGYÉB ELNEVEZÉSEK:

syn: Aplocheilus dageti, Epiplatys dageti dageti, Lycocyprinus sexfasciatus, Poecilia sexfasciata.

Eng: Firemouth Panchax, Redchin Panchax.

Egyéb köznevei: Juovavaanijakala, Kiilavaanija, Punaleukavaanija, Querbandhechtling, Szczupienczyk dageta.

Kategória választó

Anno… (10) | Akvárium és Terrárium folyóirat (3) | 1956 (3) | 1. szám (3) | Díszhalak etetése (12) | Díszhal betegségek (4) | A hónap díszhala (44) | 2011 (3) | 2012 (12) | 2013 (12) | 2014 (12) | 2015 (6) | Díszhal tenyésztés (4) | Cikkek (8) |

2012 kategória fajböngésző

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük