2013 Február hó hala: az álarcos páncélosharcsa

 

2013 Február hó hala: az álarcos páncélosharcsa - Ikon

Az Év díszhala program második helyezettje érdekes utat járt be a voksolás ideje alatt. Eleinte épphogy voltak szavazatai, és a végére meglehetősen komoly ellenfelet jelentett az öves díszcsíknak.

Corydoras metae

Ez alapján viszont megbizonyosodhattunk arról, hogy van még érdeklődés a kevésbé ismert fajok iránt is, de még inkább többen kedvelik a kedves kis aljzatlakó házmesterhalakat. Tehát 2013. év második hónapjának kiválasztott díszhala az álarcos páncélosharcsa (Corydoras metae). Ahogy már tavaly rendszeresítettük, idén is az Év díszhala jelöltekkel indítjuk a Hónap hala cikkeket.

Corydoras metae - álarcos páncélosharcsa
Corydoras metae – álarcos páncélosharcsa

Az álarcos páncélosharcsa magyar elnevezését a szemét lefedő fekete csíkról kapta. Latin, tudományos megnevezése Corydoras metae. Szerencsére szinonim nevekkel nem kell foglalkoznunk esetében. A Challichthyidae család Corydoras nemének tagja. Felfedezésére 1914-ben került sor, Eigenmann a leírója. A Callichthyidae egy fajokban igen gazdag család, viszont genusokban nem annyira. Legmagasabb fajszámmal rendelkező genusa a Corydoras, több mint 200 fajuk ismeretes. Rajtuk kívül ide tartoznak a kisebb termetű Aspidorasok, a Brochisok, valamint a némiképp nagyobb Dianemák, illetve a Megalechisek, Hoplosternumok, de még a Scleromystaxokat sem illendő kihagyni a gyakoribb fajokat említő felsorolásból.

Tetszetős kinézetű halacskáról van szó, fehéres az alapszíne, ami később piszkosfehérre színeződik. A hát- és farkúszó között a háti vonalon egy fekete csík helyezkedik el. A mellini páncélosharcsától az különbözteti meg, hogy a fekete csík szépen lefut az úszók tövén és nem hagy fehér rést maga fölött. A szemen szintén egy fekete vonal halad, testoldalán esetenként apró feketés minta feltűnhet. Tömzsi testalkatú, kb. 4, esetenként 5 cm-s. Úszói többségében színtelenek, de hátúszója fekete mintát is felvehet. Száját bajuszszálak övezik körbe, melyek fontos érzékszervek számára, csak finom talajon szabad tartani, mert az éles kövek ezt tönkretehetik, ami hamar pusztulást hoz az állatokra. Testét jóformán teljes egészében vértpajzs fedi, ami jó védelmi rendszer a ragadozókkal szemben.

Corydoras metae - álarcos páncélosharcsa élőhelye
Corydoras metae – álarcos páncélosharcsa élőhelye

Kolumbia endémikus halfaja, a Meta-folyam lakója. Tudományos fajneve is innét eredeztethető. Lágy és savas vízzel rendelkezik élőhelye, ezt a folyamatos esőzés és a vízbe hulló falevelek kioldódó csersava magyarázza. Partközeli szakaszokon, ágak alatt jól érzi magát, ahol különböző pontylazacokkal, törpesügérekkel él egy helyen. Ezeket a szempontokat őrizzük meg, ha biotóp medencét kívánunk vele felállítani, apró szemű sódertalajt helyezzünk be, ágakkal dekoráljunk. Lehetőleg lágyvizet használjunk. A víz savasságának szempontjából is jót tesz, ha égertobozzal vagy Tebang-levéllel kezeljük vizét, ezt társhalai is nagy valószínűséggel kedvelik. Dúsan növényesíthetünk, de akár még a természetesség fokozása érdekében faleveleket is boríthatunk az aljzatra. A növényeket nem túrja ki, és a legtöbb többi hallal is békés, a kishalakra nem rabol. Kerüljük olyan fajokkal történő társítását, melyek veszélyt jelenthetnek rá, Amerikából például némely nagytestű sügérek, késhalak, nagytermetű ragadozó harcsák (pl. Phractocephalus hemioliopterus). Remekül illik egy olyan amerikai biotóp medencébe, amibe kistermetű pontylazacokat helyezünk. Exkluzív medencét alkothatunk pár ritkább pontylazac telepítésével, pl.: Hyphessobrycon amapaensis, loretoensis, metae, Thayeria obliqua, Carnegiella marthae, myersi, Nannostomus mortenthaleri, stb. Természetesen nagyon szépek a vörös neonhalas, petitellás és a szokásos ismertebb lazacos társítások is. Pár algázót is helyezzünk be bátran, akár más harcsákat is, melyek kisebb és békésebb fajok. Mindezt egy-két pompás törpesügér-pár betelepítésével is megbolondíthatjuk (pl. Apistogramma baenschi, hongsloi, trifasciatus, viejita). Eme kis páncélosharcsáknak a 60-65 literes medence is elég, mivel nem a legmozgékonyabb fajok közé tartoznak. Viszont mindig tartsuk szem előtt, hogy csapathalak, 4-6 példányt legalább tartani kell! Átlagos felszereltségű akvárium tökéletesen kielégíti igényeiket, ekkora medencénél belső szűrő is elég. 24-26 °C-on, semleges kémhatású lehetőleg lágyított csapvízben tökéletesen gondozható.

Corydoras metae - álarcos páncélosharcsa
Corydoras metae – álarcos páncélosharcsa

Etetésükre a legjobb megoldás az élő tubifex. Hihetetlen mennyiséggel képesek falni, mint az összes többi páncélosharcsa faj. Hosszú távon rászokhatnak, és akkor tenyésztés esetén nehezebb lesz a dolgunk. Vörös szúnyoglárvát is kedvelik. Ezeket leszámítva harcsatápokkal is etethetőek, nálam a Corydorasok táplálására a Sera Viformo vállt be leginkább, mivel hamar szemcsésre oldódik, így könnyebben meg tudják enni.

Tenyésztésük: Kb. 20 literes medence már alkalmas lehet ívatásukra. Csoportosan tegyük ki, de érdemes minden nőstényre kb. 2 hímet szánni. Lágy víz használata nagyon fontos, ozmóvizet, esővizet, hólét bátran használjunk. Ha tehetjük, tenyészvizüket savanyítsuk enyhén, tőzegen át is filtrálhatjuk. Szivacsszűrőt helyezzünk be, de lehetőleg nagyobb teljesítménnyel menjen nekik a levegő, ami némi áramlást biztosít. Elengedhetetlen az úgynevezett „tubifex-kúra” ívatás előtt, sok élő tubifexszet adjunk nekik, és a víz változásának együttes hatásával érhetjük el az ívás eredményét jobb eséllyel. Akár oxigénszint, akár savasság-lágyság elváltozásával hatásosabbak lehetünk, az áramlás emelése is jó, hasznos. A hidegvíz-sokk nem a legjobb megoldás esetükben, szükségtelen. 24-25 C-on kitűnően ívathatóak. Jávai mohát tegyünk be, abba is ívhatnak, de gyakran üvegre ragasztják az ikrákat. Vagy az ikrákat válasszuk le, vagy a tenyészhalakat vegyük ki. A kishalak 3-5 nap alatt kikelnek, nagyon aprók, ezért frissen kelt Artemia (peteburok nélkül, ez fontos!), apró rotatoria, walterféreg lehet indító eleség. Kemény vízben nem kelnek ki. Egészen szép eredményeket érhetünk el, ha beindul az ívási periódus, a folyamatos ikrarakásoknak hála. Viszont egy hosszú periódus után a tenyészállatok általában pihennek egy ideig (akár több hónapig is). Ikráinak száma általában nem túl magas.

Corydoras metae – Álarcos páncélosharcsa adatlap:

ELSŐ LEÍRÓJA:

Eigenmann, 1914

CSALÁD:

Callichthyidae

MÉRET:

5

°C:

21,0-24,0
°pH 6,5-7,5

°Nk:

2,0-25

HELYIGÉNY:

60 liter

VISELKEDÉS:

békés

TÁPLÁLÉK:

mindenevő

HOL TARTÓZKODIK?:

alsó szint

ÉLETTARTAM:

3-5 év

TERMÉSZETV. BES.:

nem értékelt
TÉRKÉP (MAP); ELTERJEDÉSI TERÜLETE :
álarcos páncélosharcsa – Corydoras metae elterjedési területe (distribution map)

Barrigona, Río Meta, Kolumbia.

KÜLALAK ÉS JELLEGZETESSÉGEK LEÍRÁSA:

E páncélosharcsa testfelépítése kissé magasabb a megszokottnál, a test alapszíne okkeres-barnás, mely az alsó részen erősen kivilágosodik. Úszói áttetszőek, kivéve a hátúszót, melyre a hal gerincvonalát követő csík kissé felfut. Ez a csík igen jellegzetes módon a hátúszó tüskéjének tövénél ered, és a zsírúszót érintve a faroknyélen folytatódik, míg eléri a farokúszó alsó sugarának kiindulási pontját. Arcán jellegzetes “bandita”-álarcszerű függőleges csík húzódik keresztbe, áthaladva a szem környékén. Szemgyűrűje aranyos csillogású, akárcsak melldísze. A nemek csak méretükben különböznek.

TARTÁSA ÉS TENYÉSZTÉSE:

Tartása megegyezik a többi coryéval. Nem problémás, sokféle tápot elfogad. Rajtartást igényel, és finom aljzatot.

EGYÉB ELNEVEZÉSEK:

syn: -.

Eng: Bandit catfish, Bandit corydoras, Masked corydoras, Meta River catfish.

Egyéb köznevei: Mustaselkämonninen, Schwarzrücken-Panzerwels, Svartryggspansarma.

Kategória választó

Anno… (7) | Díszhalak etetése (12) | Díszhal betegségek (4) | A hónap díszhala (44) | Díszhal tenyésztés (4) | Cikkek (5) |

A hónap díszhala kategória fajböngésző

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.