Sok szép színben pompáznak áprilisban a virágok, rügyeznek a növények, beköszöntött a szürke tél után a színpompa a természetben. Ez nálunk sincs másképp, ugyanis áprilisban az Év díszhala 2014-es dobogójáról épp lecsúszott, egyébként lenyűgöző színekben pompázó vörösúszójú rizspontyocskáról lesz szó.
Oryzias woworae
Oryzias woworae – vörösúszójú rizspontyocska
A faj gyakorlatilag a legszebbnek, legszínesebbnek tekinthető a rizspontyocskák között (Arianichthydae család). E kis, mindössze kb. 3 cm-re megnövő halacska úszói vörössel keretezettek (kivéve hát- és alhasi úszók), testük pedig az égkék szín árnyalataiban irizál. A hímek különösen színpompásak, színerősségük ragyogó, a nőstények is kékesek, csak kicsit halványabban. Az ivari dimorfizmus (sőt, eddig pontosabban dichromatizmusról beszélhetünk) már így is jól látszik, de egyértelműen megkülönböztethetőek a nemek a hímek sugarasan megnyúlt farok alatti úszóiról is. Alkatra kicsit emlékeztet a kisebb testű kalászhalakhoz, de nem áll velük túl szoros rokonságban, akárcsak nevével ellentétben, a pontyfélékkel sem. Valószínűleg tengeri halaktól származhatnak, közelebbi rokonságot a repülőhalakkal, makrahalakkal, árcsőrűcsukákkal mutat, de valószínűleg az (ál)elevenszüléssel szaporodó félcsőrös csukáktól sem áll túlságosan messzire.
Oryzias woworae – vörösúszójú rizspontyocska
Békés, kedves, társas halak, nem mutatnak agressziót. Kisebb csoportokban (3-4 egyed) is tarthatóak, de akár 10+ fős csapatban is. Más békés, kisebb méretű fajokkal társítsuk, kiválóan megfelelnek a törpe- és pompásgurámik, kisebb dániók, razbórák, törperazbórák, kolibrihal-félék, de kistestű csíkhalakkal vagy törpe kalászhalakkal is tarthatóak, de remekül kijönnek a biotópidegen pontylazacokkal, kisebb elevenszülőkkel is. Nano akváriumban, kb. 40-45 litertől gondozható már. Dús növényzetet kedveli, ahol tud bujkálni, kicsit félős néha, sötét aljzatot, sötét hátteret biztosítsunk nekik, akár úszónövényekkel (pl. békalencse) árnyékolhatunk is. Sulawesi (Celebesz) szigetéről, Indonéziából származik. Felfedezésére 2007-ben került sor, és mindössze 2010-ben írták le (Parenti & Hadiaty).
Oryzias woworae – vörösúszójú rizspontyocska
Tartása során igazán nehézségekbe nem ütközünk, 23 – 27 C között megfelel neki a hőmérséklet, 6-7,5-ös pH mellett. Tartható akár 15 nk-s vízben is, még ikrázik is benne, de a lágyvizet kedveli igazán. Ha tehetjük, vizét kezeljük égertobozzal, Tebang-levéllel vagy tőzegkivonattal, jobban érzi magát és szebben is mutat sötétebb tónusú vízben. Etetése sem problémás, a természetben planktonikus szervezeteket, apró vízi ízeltlábúkat, férgeket fogyaszt, akváriumban száraz eledeleket is elfogyaszt, de akkor lesz igazán szép, ha ezt élő és fagyasztott tápokkal is kiegészítjük (pl.: grindál, Daphnia, artémia, szúnyoglárvák, cyclops).
Oryzias woworae – vörösúszójú rizspontyocska
Szaporodása külön érdekes. Egy-egy ikrázási periódusban akár heteken át naponta helyezhet le ikrákat. Ezt nagyon könnyű észrevenni, ugyanis a nőstények több órán, akár fél napon át hordozzák ikráikat, melyek apró ragacsos szálakkal tapadnak a nőstény hasára, majd a levelekre. Ilyenkor a nőstényről határozott, de óvatos mozdulatokkal könnyen eltávolíthatjuk őket, én a gyakorlatban ezt mindig kora reggel végzem el, ugyanis később már gyakran lerakják (az én halaim viszonylag hamar le szokták tenni az ikrákat). Az ikrák burka nagyon kemény, ellenáll a nyomásnak és a penészgombának is, nagyon magas a kelési arány. Relative sokáig tart a kelés-elúszás, ami, ha nem lenne kemény burka az ikrának, a többség pusztulását eredményezné. A kishalak frissen kelt artémián, papucsállatkán, rotatórián, banán- és walterférgen nevelhetőek, indíthatóak. Papírformailag a szülők nem fogyasztják el ivadékaikat, de nálam még nem volt túl eredményes nevelés, ha bent hagytam őket (bár lehet a csigák is kitettek magukért). Ellenben, ha egyfajosan tartjuk a halakat, tenyészvíz beállításával nem kell törődnünk, ugyanis tartómedencéjükben is szívesen ívnak. Az ivadékok felnevelése könnyű.
Oryzias woworae – vörösúszójú rizspontyocska
Bátran állíthatom, a vörösúszójú rizspontyocskák manapság kezdenek slágerhallá válni, nagyon kedveltek, hála szép kinézetüknek, és alig 1-2 év alatt már hozzánk is eljutottak, és többen tenyésztésbe fogták. Tenyésztőknél rendszeresen kaphatóak, de a kiskereskedelmi forgalomban még azért annyira nem általánosak, reméljük ez hamarosan változni fog!
KÜLALAK ÉS JELLEGZETESSÉGEK LEÍRÁSA :TÉRKÉP (MAP); ELTERJEDÉSI TERÜLETE :
Oryzias woworae – Vörösúszójú rizspontyocska elterjedési területe (Map)
Délkelet-Ázsia, Indonézia, Sulawesi
Enyhén magas hátú, és mélyebb hasú faj, teste farkafelé karcsúsodik. Testük irizálóan kék, úszóik viszont izzó vörös szegélyűek. Nagyon pompás színezetű, a legszebb rizshalak közt tartják számon. A nőstények színe fakóbb a hímeknél. A hímek úszósugarai megnyúltak, így úszóik még díszesebbek.
TARTÁSA ÉS TENYÉSZTÉSE :
Kis akváriumban is remekül elvan, 35-40 literben már egy kisebb csapat is remekül megvan. Társítható is mindenféle olyan fajjal, ami nem tesz kárt benne. Apró törperazbórákkal is bátran egybehelyezhető. Célszerű legalább 6-8 példányt gondozni. Színezete a legjobban sötét aljzat, háttér és tompított világítás esetén jön ki. Úszónövényeket is alkalmazhatunk, a vizet pedig akár Teban-levéllel, tőzeggel, égertobozzal is kezelhetjük. Kedveli a dús növényzetet, a növényekben nem tesz kárt. Eleinte kissé félénk lehet, ezért még búvóhely gyanánt sem utolsó a jó kis növényzet. Etetése teljesen problémamentes, a száraz eleségeket is fogyasztja, de kedveli a fagyasztott és élő táplálékokat, amikre a jó kondíció megőrzéséhez is szükség van! Nem eszik túl sokat, de az elhízásra is hajlamos lehet, óvatosan etessük. Szereti az oxigéndús és jól szűrt vizet, de persze egy kisebb akváriumban egy egyszerű légpumpával meghajtott szivacsszűrő is elegendő.
Tenyésztése is megoldott, csapatosan célszerű. A domináns hím ívik elsősorban, ikráikat a talajra, növényekre hullatják. A nőstény nagyon sokáig ikrázik egy periódus alatt, 1-2 naponta letéve néhány ikrát. Egyedi tulajdonságuk, hogy megtermékenyítés előtt a nőstények a hasukon hordozzák néhány óriág, egy napig az ikrákat. A peteburok vastag, a penészgomba nem igazán fog rajta. A kishalak picik és csak lassan kelnek ki, elúszás után papucsállatkával, rotatoriával egy kis idő múlva frissen kikelt Artemiával etethetőek. A szülők nem bántják a kishalakat, ezért együtt is nevelhetőek! Az infusoriásodást kerüljük. Gyakori vízcserével gondoskodjunk a tiszta és friss vízről, mind a szülők, mind az ivadékok esetében.
EGYÉB ELNEVEZÉSEK : syn:–.
Eng: Daisy Ricefish, Daisy’s Ricefish, Rice Fish.
Egyéb köznevei: Pисовых рыбок, Sulawesi Prachtreiskärpfling.
