Eddig a nyár nem alakul túlontúl forróan – valakik ennek nem örülnek, ellenben másoknak ez kifejezetten jó hír. Azok, akik a perzselő napsütésre és forróságra vágynak, úgy érezhetik, ebben bizony maga az ördög műve lakozik! Talán nem is olyan véletlen, hogy e hónap hala is egészen ördögi… Úgyhogy lássuk is július hó halát: az ördögi földevősügeret.
Satanoperca daemon
1840 óta ismerjük Heckel munkája nyomán. Latinul is egészen „gonosz” nevet sikerült neki találni, Satanoperca daemon-nak hívják (hűha, egyszerre sátán és démon is…). És akkor már itt az elején leszögezem, semmivel sem agresszívebb hajlamú a fajunk, mint más sügérek, és bár tartásában akadhat némi ördöngösség, kellő odafigyeléssel ez sem lehetetlen küldetés!
Satanoperca daemon
Általában 15 cm körüli testhosszt ér el, de revírt tart, akárcsak rokonai, egy társításban bizony az 500 liter is elkél számára. Melegigényes, 28-30 C°-on tarthatjuk, sokszor látni diszkoszhalakkal együtt! Ez azért is lehetséges, mert 10 nk° alatti, lágy vizet kíván. Erre nagyon figyeljünk, a víz lágysága kiemelten fontos tényező tartásakor. Enyhén savas 6-6,5, vagy semleges (7) °pH-értéket kell számára biztosítani. Jó tartás mellett akár a 10 évet is közelítheti élettartamuk, bár átlag példányok alatta maradnak. Elterjedését tekintve a Rio Negro-ban honos Amazóniában. Nevét jellegzetes magatartásáról kapta, ugyanis az aljzatot, homokot, sódert szájába véve rosálja ki belőle a táplálékát jelentő férgeket, rovarlárvákat. Ehhez egy hosszúkás, hegyes, megnyúlt arcorra fejlődött. Színezetét illetően dekoratív, szépen mintázott fajról van szó, zöldessárga alapon feketén tarkított. Háta barnás, míg hasa narancsos lehet, valamint úszóin a piros is megjelenik. A hasi oldal úszói meghosszabbodtak (hasonlóan a Geophagusokhoz, melyek rokonaik), valamint a hátúszók is egész díszesek.
Satanoperca daemon
Feketevizes halfaj, ezt nem árt figyelembe venni, Tebang-levél dekoráció mellett egy kis tőzegkivonatot vagy égertobozokból készített teát is csepegtethetünk vizébe. Medencéjüket mindenképp külső szűréssel lássuk el, az anyagcsere- és bomlástermékektől mentes biológiailag tiszta víz létfontosságú számukra. Nem agresszív sügérfaj, ezért csapatosan bátran tartható, igyekezzünk több nőstényt elhelyezni, mint hímet, de egy 500 literes medencében már egy 5-7 fős csapatot bátran tarthatunk harcsafélékkel és pl. vitorláshalakkal, cseresznyelazacokkal, tetrákkal.
Satanoperca daemon – ivadékokkal
Szoktatás után elfogadják a száraz tápokat is, lesüllyedő granulátumot, pálcikát, nagyobb pelyhes tápot például. Mindezt rendszeresen egészítsük ki élő és/vagy fagyasztott eledelekkel, mivel azok nagyon jó hatással vannak halainkra. Kaphatnak artémiát, grindált, kisebb gilisztákat, sügér- és diszkoszmenüket, apróbb rákocskákat.
Tenyésztése nem egyszerű, és az ide vonatkozó irodalom szerint nem túl gyakran jár sikerrel. A hím védi territóriumát, valamint udvarlás céljából gödröket ás. Ha ezt a viselkedést látjuk, lehetőleg a többi halat távolítsuk el, mert a hím igen agresszív lesz. Ha szerencsénk van, egyszer csak valamelyik gödörbe a nőstény néhány ikrát rak, melyeket a hím azonnal megtermékenyít, ezt a folyamatot 15-20 alkalommal ismételve kb. 200 ikra lesz az eredmény. Az ikrák oválisak, kb. 1 mm átmérőjűek, ragadósak, és sápadt-szürke színűek. Néhány órával azután, hogy lerakták az ikrákat 1-2 centi homokkal fedik be. A nőstény a közelben marad, és friss vizet hajt az ikrák felé. Ha a lárvák kikeltek átköltöztetik őket egy másik gödörbe, ezután néhány napra az ivadék elúszik, de ha
Satanoperca daemon – szülőpár ivadékokkal
megijednek valamitől, azonnal visszafúrják a homokba a menedékül szolgáló gödröt. Az ivadék még érzékenyebb a rossz vízminőségre, ezért ajánlott a rendkívül gyakori kismértékű vízcsere. A kis-és gyakori változás úgy tűnik, hogy jobb, mint a nagy, mivel a nagy változások okozta sokk kárt tehet az ivadékban. A bölcsőszájú viselkedés akváriumban nem jellemző. A szakirodalom szerint jobb eredményeket érhetünk el, ha az ikrákat elvesszük a szülőktől és mesterségesen keltetjük ki az ivadékot. Artemia naupliusszal a fiatal halak felnevelhetők.
Habár van nála könnyebben gondozható halfaj is, és nem biztos, hogy elsőre siker koronázza minden lépésünket vele kapcsolatban, mégiscsak érdemes e kis ördögöket otthonunkba vinni, ugyanis látványos színfoltjai lesznek akváriumunknak, és csodálatos ivadéknevelésükben, földtúró magatartásukban bizonyára örömét leli minden akvarista!
A nem többi fajánál karcsúbb testű hal. Színe kékesszürke, a testoldal felső része sárgás árnyalatú és jól látható sötét, rombusz alakú foltok vannak rajta.
TARTÁSA ÉS TENYÉSZTÉSE :
Nehezen tartható halfajta. Az ördögi geophagus abba a dél-amerikai sügér csoportba tartozó hal, melyet régebben „föld-evők”-nek (geophagus) hívtak. Csak az vállalja tartását, aki megfelelően tapasztalt, lelkes és akinek sok szabadidő áll rendelkezésére, hogy a faj által támasztott követelmények teljesítésének érdekében folyamatosan fáradozzon. Mivel halunk egy földevő és sok időt tölt a talaj közelében, ezért a talaj méretei és minősége a legfontosabbak számára. Ha több kifejlett halat tartanánk együtt, a tartály legalább 120 cm hosszú, minél szélesebb és az altalaj pedig finom homok legyen. Próbáljuk meg utánozni a természetes élőhelyét. Ezt a fajt általában a kolumbiai feketevizű élőhelyekről gyűjtik, ahol fák szegélyezik a vizet és homokos a meder. Értékelik az elsüllyesztett ágakat és az úszó növényeket, de hagyjunk elegendő szabad területet is a turkáláshoz. A szabad természetben a parti fák rengeteg levelet is hullatnak a vízbe, ami a talajon gyűlik össze, ezért célszerű leveleket is felhasználni, ami otthonosabbá teszi környezetüket valamint segít megőrizni az alacsony pH-értéket is. Már előzőleg érintettük az altalaj témáját, de még egyszer hangsúlyoznám, halunk életében ez a legfontosabb dolog. Ez teszi lehetővé, hogy egy geophagus természetesen viselkedhessen. A kavicsot és az átlagos akvárium homokot felejtsük el, szerezzünk be igazán finom, nagy nyomású szűrőkben használatos homokot és terítsük el min. 5 cm vastagon.
Élőhelyén savas és igazán lágy víz van, azaz a pH-érték a 3,5-5,3, a vízkeménység kb. 1 Nk°. A feketevizi élőhelyek „feketesége” a nagy mennyiségű oldott tannin miatt van, ez akkor jó ha a víz sötét-tea árnyalatú. Lágyvízként megfelel tiszta esővíz,fordított ozmózis víz, ezt szűrjük át tőzegmohán, vagy vásároljunk pH-csökkentő vegyi anyagokat a díszhal-kereskedésekből. Tannin- és huminsavat a tőzegláp, égerfa toboza vagy mocsári tölgy levelei, fája tartalmaz (de ezek is kaphatóak a kereskedésekben). Nagyon fontos hogy vizük legyen tiszta, anyagcsere-termékektől mentes. Hasonló méretű bölcsőszájú halakkal együtt tartható, melyeknek vízigénye hasonló. Ilyenek pl. a vitorláshalak (Pterophyllum).
Élelmezése nem nehéz. A fiatal halak kaphatnak pelyhes tápot, míg a felnőtteknek adjunk inkább süllyedő pelletet és táprudakat. A fagyasztva szárított élelmet is igen nagyra értékelik.
Tenyésztése nehéz, és az ide vonatkozó irodalom szerint csak párszor sikerült. A hím védi territóriumát, valamint udvarlás céljából gödröket ás. Ha ezt a viselkedést látjuk, lehetőleg a többi halat távolítsuk el, mert a hím igen agresszív lesz. Ha szerencsénk van, egyszer csak valamelyik gödörbe a nőstény néhány ikrát rak, melyeket a hím azonnal megtermékenyít, ezt a folyamatot 15-20 alkalommal ismételve kb. 200 ikra lesz az eredmény. Az ikrák oválisak, kb. 1 mm átmérőjűek, ragadósak, és sápadt-szürke színűek. Néhány órával azután, hogy lerakták az ikrákat 1-2 centi homokkal fedik be. A nőstény a közelben marad, és friss vizet hajt az ikrák felé. Ha a lárvák kikeltek átköltöztetik őket egy másik gödörbe, ezután néhány napra az ivadék elúszik, de ha megijednek valamitől, azonnal visszafúrják a homokba. Az ivadék még érzékenyebb a rossz vízminőségre, ezért ajánlott a rendkívül gyakori kis mértékű vízcsere. A kis-és gyakori változás úgy tűnik, hogy jobb, mint a nagy, mivel a nagy változások okozta sokk sok kárt tehet az ivadékban. A bölcsőszájú viselkedés akváriumban nem jellemző. A szakirodalom szerint jobb eredményeket érhetünk el, ha az ikrákat elvesszük a szülőktől és mesterségesen keltetjük ki az ivadékot. Artemia naupliusszal a fiatalhalak felnevelhetők.
Amúgy jól társítható, ha az adott faj megfelel sügerünk igényeinek. Kisebb csapatban tartandó, egy 500 liter körüli medencében egy 6 egyedes csapat gondozható néhány más sügérfélével együtt.
EGYÉB ELNEVEZÉSEK:
syn:Geophagus daemon.
Eng: Three Spot Eartheater, Spotted Demonfish.
Egyéb köznevei: Damoncichlide, Paholaistonkija, Dreifleckerdfresser.
