Elérkeztünk a nyár utolsó hónapjához, de mi nem engedünk a hónap halainak bemutatásából, és a bengál díszcsík személyében most is egy ritkább fajjal készültünk az olvasók kedvében járni.
Botia dario
E hónapban egy kevésbé ismert, ritkább csigaevő hal kerül górcsővünk alá, ami nem más, mint a bengál díszcsík.
A bengál díszcsík a közismert csigaevő halak, a Botiák közé tartozik, tudományos elnevezése Botia dario. Leírására 1822-ben került sor Hamilton jóvoltából.
Botia dario
Alakja a Botiáknál megszokott formát ölt, teste hosszúkás, nyurga, feje egyaránt hosszúkás, orra szintén. Ezzel könnyedén beférkőzik a csigák háza alá, és módosult szájszervével kiszippantja őket, ezzel természetes táplálékszerzését egyúttal bemutatva. A szája szélén érzékelést segítő bajuszszálak helyezkednek el. Szép mintázatúnak mondható, citromsárga alapszínű testét vastag barna csíkok szelik át. Hasonlít némileg a Botia striatára és a Botia udomirithirujji-ra, de kereskedelmi méretekben nem tartom reálisnak összetévesztésüket, aki kicsit is utánanézett tartani kívánt kedvencének.
Természetes élőhelye a dél-délkelet ázsiai régió, azon belül is India, Bhután és Bangladesh a legfőbb elterjedési területe, ahol többek között megtalálható a Gangesz és a Brahmaputra folyó vizeiben, mellékágaiban is. Leginkább a magasabb régiókat kedveli, így jobbára a hegyvidéki területeken fordul elő. Ez is indokolja, hogy akváriumát túlfűteni nem szükséges.
Kifejlett korában elérheti a 15 cm-s testhosszt is a természetben, viszont átlagos akváriumméret esetén nem szokta a 10 cm-t igazán meghaladni. Békés faj, ezért a legtöbb hallal társítható, ami nem tesz kárt benne. Természetesen a kifejlett Botiákkal való társítását a törperazbóráknak, és más nano halaknak kerüljük. Nem jellemző ugyan, hogy más fajokra rabolna, de az apró halakat – ragadozó lévén – tápláléknak tekintheti. Nem csipkelődős faj, így a felszín közelében élő sziámi harcoshalak is társíthatóak vele. Társas akváriumba is megfelel, a közismert öves díszcsíknál (Chromobotia macracanthus) sokkalta inkább alkalmas egy átlagos méretű medencébe, hiszen a „macrák” hamar kinövik az egy-két száz literes medencéket. Velük szemben ezek a kis kedves díszcsíkok mindössze 100-120 litertől gondozhatóak, és bátran rakhatjuk őket egybe akár márnákkal, gurámikkal, dániókkal; akár lazacokkal, vitorláshalakkal, algázókkal; akár pedig közép-amerikai elevenszülőkkel, új-guineai kalászhalakkal vagy bizonyos afrikai lazacokkal, pillangóhalakkal, meggyhasú sügérekkel is.
Botia dario
Csapatos hal, ezért 3-4 egyedet célszerű gondozni legalább. Jól érzi magát – persze kellő medenceméret esetén – más díszcsíkok társaságában is. Egymással kergetőznek néhanap, de ez komolyabb sérülésekkel nem jár, ezek amolyan rivalizálási csatározások.
Akváriumában mindenképp apró szemű sódert, kvarchomokot alkalmazzunk aljzat gyanánt, vagy esetleg gömbölyded szélű gyöngykavicsot. Figyeljünk rá, hogy érzékeny bajuszszálait éles tárgy, kő fel ne sértse! Helyezzünk be faágakat, kövekből építhetünk kis barlangokat, vagy kókuszdió héját fordítsuk fel, mivel búvóhelyeket igényel. Leginkább szürkületkor aktív, nem kifejezetten éjszakai hal, nappal is látható, ha megszokta helyét, és pláne ha kis csoportban tartjuk, bátran előjön napközben is, de ettől függetlenül búvóhelyeket igényel. A világítás ne legyen túl erős, akár árnyékoló növényzetet is használhatunk. Szívesen időzik nagyobb növények, például Anubiasok levelei alatt.
Szinonim névként a zöldszalagos díszcsík elnevezés terjedt még el némileg a kereskedelemben, ezért nem lepődjünk meg, ha így találkozunk vele, sőt, esetenként királynő csíkként is forgalomba hozzák, ez gyakran kereskedelem-technikai fogás, hogy minél jobban csengő névvel lássák el.
Etetése nem problémás, mindenevők, nagyon sokféle tápot elfogadnak. Elképzelhető, hogy a kereskedésben más tápokkal etették őket, mint amivel mi kínáljuk, ilyenkor változatos táplálással – bennfoglalva a boltban megszokott tápját is – lassan átszoktathatóak. Kedveli a vörös szúnyoglárvát, például könnyen beszerezhető fagyasztva, de más élő és fagyasztott tápokkal is etethető, például tubifexszel. Néha adjunk nekik forrázott, fagyasztott növényi tápanyagot is, többek között megfelelő számukra az uborka, cukkini, zöldborsó, saláta és spenótlevél, gyermekláncfű levele, illetve bár túl sokat nem fogyaszt, egy kevés forrázott sárgarépával is megkínálhatjuk, hogy színei, vitalitása is teljes legyen, erre a répa karotin tartalma alkalmas. Természetesen száraz tápokat is elfogad, a többi hal által el nem fogyasztott, talajra hulló granulátumokat, lemezes pelyheket is fogyasztja, de célszerű külön talajlakóknak kialakított lesüllyedő tablettákat is vásárolni számukra.
Ebből nagyon sokféle kapható, a szakkereskedők szívesen nyújtanak felvilágosítást az alkalmas tápfajtákról. Mint azt a faj hovatartozása, alkata is messzemenőkig igazolja, valamint természetes táplálkozási szokásai közt is megtalálható, elengedhetetlen szólni arról, hogy néha-néha érdemes élő csigákat is bedobálni melléjük. Magától értetődően nem a drága, akár 500-1000 forintos díszcsigákra gondolok, hanem a közönséges, gyorsan szaporodó tányércsigák, hólyagcsigák felelnek meg elsősoron erre a célra.
Botia dario ivadék
A bengál díszcsík megfelelő tartás esetén akár 6-8 évet is megélhet. A tartásához nem feltétlenül szükséges magas hőmérséklet, 22-26 °C elég lehet neki, de kibírja, ha a víz hőmérséklete (pl. nyáron) 28-29 °C-ra is felmelegedik. Az összkeménység tekintetében lágyvíz kedvelő, 0-15 nk között tökéletes számára, de gond nélkül elviseli a 20 °nk körüli csapvizet is. A pH érték általános, semleges-körüli csapvíz értéken megfelelő, 6,5-7,5 között optimális. Vizét szükségtelen tőzeggel, égertobozzal kezelni a savasítás, vízszínezés tekintetében. Élőhelyén a víz kristálytiszta (hegyvidéki halról lévén szó), és oxigénben gazdag, erre figyeljünk, valamint célszerű a szűrést is úgy beállítani, hogy mind mechanikailag, mind biológiailag alaposan szűrjön, valamint áramlást is biztosítson (persze csak ésszerű határokon belül), és esetleg némi oxigénnel is dúsítson.
Mivel pikkelyzettel nem rendelkezik, hanem bőrös hal, nem ajánlott réztartalmú gyógyszerek használata. A tápokat, vízkezelőket is előállító cégek többféle gyógyszerkészítményeket is kínálnak, amik szintén tartalmaznak némi rezet, de az előírás szerint alkalmazva azok még nem jelentenek veszélyt díszcsíkjainkra.
Botia dario
Megfogásánál vigyázzunk, mivel szeme alatt kimerevíthető tüske található, amit félelmében nem rest használni. A tüskében olyan méreg található, ami enyhe izomgörcsöt okozhat, legfőképpen a megszúrt területeken. Ezt a természeten a ragadozókkal szembeni védekezés során használja, hiszen ha netalántán egy ragadozó egészben bekapná, szájába szúrva önkéntelenül összerándul izomzata, így a száján ki tud surranni a csíkhal. Ez a méreg még halakat sem tud megölni, így súlyosabb következményre nem kell számítani, mellesleg minden csíkhal rendelkezik szem alatti tüskével. Ezek végett kézbevételét nem javaslom, bár nekem már volt szerencsém egy szép darab pakisztáni díszcsík (Botia lohachata) tüskéjének szúrását tenyeremben érezni. Következményeit tapasztalatból mondhatom, enyhe izomrángatózás, bizsergés a szúrt területen, valamint bőrpír, enyhe fájdalom.
A bengál díszcsík tenyésztése akváriumban sajnos nem megoldott, hipofízises szaporítása jöhet legfeljebb szóba. A kereskedelmi példányok vagy nagyobb halfarmokról, hormonszaporítás eredményeképp kerülnek a kereskedésekbe, vagy vadbefogott halak. Ázsiában nagy telepeken nagy számban tudnak mesterségesen különböző, akár nagytermetű fajokat is tenyészteni.
Idehaza kevésbé ismert fajnak számít, bár nem túlságosan nagy különlegesség, sajnálatos módon nem túl gyakran bukkan fel állatüzletek akváriumaiban.
Botia dario – Bengáli díszcsík adatlap:
ELSŐ LEÍRÓJA:
Hamilton, 1822
CSALÁD:
Cobitidae
MÉRET:
13-15
°C:
23-27
°pH
6,5-7,5
°Nk:
5-18
HELYIGÉNY:
100 liter
VISELKEDÉS:
társas
TÁPLÁLÉK:
mindenevő
HOL TARTÓZKODIK?:
talajlakó
ÉLETTARTAM:
5-8 év
TERMÉSZETV. BES.:
nem értékelt
TÉRKÉP (MAP); ELTERJEDÉSI TERÜLETE :
Bengáli díszcsík – Botia dario elterjedési területe (distribution map)
Ázsia; India, Bangladesh; Gangesz, Brahmaputra
KÜLALAK ÉS JELLEGZETESSÉGEK LEÍRÁSA:
Talajlakó, nyúlánk faj. Szája körül apró bajuszszálak vannak, szeme alatt felmereszthető tüske. Alapszíne feketés, amin 6 citromsárga csík fut. Az úszók gyengén színezettek, a farkúszón van némi fekete csíkozás.
TARTÁSA ÉS TENYÉSZTÉSE:
Tartása egyszerű, nem igényel bonyolult gondozást, így akár kevésbé tapasztalt akvaristák is belevághatnak.
Csoportos, 3-5 egyedet gondozzunk legalább. 100-150 liter közötti medence már bőven ideális számukra. Legyenek kövekből, ágakból búvóhelyek, ahová elbújhatnak. Leginkább szürkületkor mozog, de csoportosan még bátrabb, és nem kifejezetten éjjeli hal, ezért napközben is látható, gazdája legnagyobb örömére.
Mint más rokon fajok, előszeretettel fogyasztja a csigákat, viszont a növényhajtásokban nem igazán tesz kárt. Ne legyen éles a talaj, sódert, kvarchomokot használjunk. Etetésükre a lesüllyedő tabletták, fagyasztott eleségek, tubifex egyaránt megfelelnek, de néha csigákkal is kínájuk meg őket.
Nem szeretik az erős megvilágítást.Könnyebben társíthatóak kisebb halakkal (razbórák, dániók, lazacok), mint a nagyobb rokon fajok (Syncrossus sp., Yasuhikotakia modesta, Chromobotia macracantha).
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomBővebben...
