Elérkezett a várva várt tavasz, így nálunk is beköszöntött a „kivirágzás”. A halak világában is találunk számtalan „tavaszi”, tavaszt idéző fajt. Színezet, karcsú alak és kecsesség egyaránt több fajt is jellemez, leginkább, ha e havi fajunkra gondolunk. A halak világában egy kis gyöngyszem, egy tavaszi rügy, ami nem más, mint az ostoros szivárványhal!
Iriatherina werneri
Ezennel egy további esélyessel folytatjuk cikksorozatunkat, méghozzá a bronzérem nyertesével…
Latin elnevezése Iriatherina werneri, szerencsére halunk nem esett át eddig jelentős névváltozásokon, leegyszerűsítve az akvaristák dolgát ezzel. Első leírására nem oly rég, 1974-ben kerül sor Meinken jóvoltából.
Iriatherina werneri – Ostoros szivárványhal
De nézzük meg még először, miért szántuk az „Év díszhala” választás egyik esélyesének. A szinonima nevén werneri kalászhal meglehetősen színpompás faj. Akik ismerik, azok körében kedvelt, szeretett hal. Csakhogy kevesen ismerik, pedig sokkal nagyobb közkedveltségnek tarthatna számot. Célunk az volt vele, hogy szélesebb körben is megismertethessük, és hogy a kisebb medencékbe a plattin, guppin, neonhalon kívül néhány ritkaság is egyaránt kerüljön! Ha már „Év díszhala” nem is lehetett, de március hónap hala címet méltán kiérdemelte!
Rendszertani helyzetéről sajnos nem tudok annyit mesélni, mint a gyöngy dánió esetében, mivel ilyen változatos névcseréken szerencsére nem esett át. Mindenképpen egyedi tagja viszont a kalászhalfélék csoportjának. Egytől-egyig színes, kedvelt halak, de sajnos bolti áruk nem mindig pénztárcabarát, mivel néhány fajuk csak sokára színesedik ki, van, amelyik alig 1 éves kora körül mutatja színeit először! Jellemzően a hímek színesek, a nőstények szürkék. Nincs ez másképp az ostoros kalászhal esetében sem. A nőstények ezüst alapon alig színezettek, kissé aranyos mintájúak. A hímek nagyon színpompásak, amiről a képek is méltán tanúskodnak. Teste kékes-zöldes, úszói sárgák, pirosak fekete heggyel. Nevét ostorszerűen megnyúlt úszóiról kapta.
Kistermetű, a nőstények alig 3,5 cm-sek, de a hímek sem haladják meg a 4,5-5 cm-s testnagyságot. Éppen ezért nem igényel túlságosan nagy medencét, legalább 60 litert viszont érdemes biztosítani, de egy 54 literes szabványméret, ha nincs túltelepítve, már elég lehet. 80 literben akár már 6-8 egyed is békében eléldegélhet.
Iriatherina werneri – Ostoros szivárványhal
Kedveli a dús növényzetet, szeret a növények közti víztérben lubickolni, de sok vízréteget egyaránt bejár. Kedveli az erősen szűrt akváriumot, nagyobbacska medencében már külső szűrőt is alkalmazhatunk. Oxigéndús, biológiailag és mechanikailag is tiszta vizet igényel. Ez tán legnagyobb igénye, Ezen felül érdemes lágyvízben tartani, 4-12 nk-n, illetve a savasabb 5,5-6,5 pH-jú vizet kedveli, de 7,5-ig megfelel neki. A túl kemény vizet nem szereti, 20 nk-nál több ne legyen semmiképp. A hőmérsékletre sem érzékeny, 24 és 30 C° között megfelel számára, így egy átlagos, 26 C°-os hőmérséklete lenne tán a legmegfelelőbb.
Érdemes némi úszónövényzetet is elhelyezni, sötét talaj fölött a szűrt fény kiemeli színeit. Kedveli a vízmozgást, de ne legyen túl erős, mert az már zavarhatja. Átlagosan 3-4 évet él meg. Dekorálhatunk kövekkel, fákkal egyaránt. A növényzetet nem bántja.
Célszerű csapatosan tartani, kedveli a társaságot. Nagyon jól mutat, amikor a hímek vetekednek egymással, úszóikat kifeszítve gyakorlatilag remegnek egymás mellett. Ilyenkor persze semmiféle kárt nem tesznek egymásban, csak kisebb erőfitogtatások ezek, melyek sérülésekkel nem járnak.
Társításának szempontjából méretét tartsuk figyelemben! Nem szabad társítani nagy halakkal, melyek kárt tehetnek benne, illetve a csipkelődős fajokat is kerüljük, mivel ők a szép úszóit megrághatják, ami nem kellő vízminőség esetén könnyen úszórothadásba fajul, és halunk belepusztulhat. Érdemes társítani békés lazacokkal, páncélos és algaevő harcsaféleségekkel, razbórákkal, kevésbé csipkelődős dániók egy csapatával, titteya márnákkal, ramirezikkel, vagy kisebb termetű gurámikkal (törpe gurámi, mézgurámi, törpe morgógurámi, stb.), és persze a békésebb elevenszülő fogaspontyok, leopárdcsíkok sincsenek kitiltva!
Iriatherina werneri – Ostoros szivárványhal
Betegségekre nem különösebben érzékeny, viszont az úszórothadás csipkedés esetén könnyen elkaphatja. Elfogyasztja a száraz eleségeket is minden további nélkül, de ne várjuk, hogy színei olyannyira szépek legyenek ezek mellett. A fagyasztott tápok már ennél is jobbak, viszont az élő táplálékok klasszisokkal jobbak. Különböző ázalékállatokkal, mint a cyclops, artemia, daphnia, fehér-, fekete- és vörös szúnyoglárva, tubifex, banánféreg, grindál mind-mind jó választás.
Ázsia és Ausztrália különböző régióinak növényekkel dúsan benőtt vizeiben egyaránt megtalálhatóak, mint Pápua Új-Guineában, Indonéziában is.
Iriatherina werneri – Ostoros szivárványhal
Tenyésztése lehetséges, de nem túl egyszerű. Jó minőségű élő eleségekkel etessük a tenyészpéldányokat. Ha ez megtörtént, a nőstények elkezdenek beikrásodni, a hímek még inkább rivalizálnak majd. A legkerekebb nőstényt és a legszebb hímet válasszuk ki, és egy lágy és savas vízzel feltöltött kicsi tenyészmedencébe helyezzük őket. Ezt a kis akváriumot béleljük ki jávai mohával, és akár ikravédő rácsot is helyezhetünk bele. A szülők ikrafalók, így az ívás után emeljük ki őket. Általában a növényzet közé szórják el ikráikat, majd az elúszás után (ami ikrázástól számolva akár 2 hét is lehet) papucsállatkával etessünk, a kishalak nagyon aprók. A hosszú kelési-elúszási idő végett erős porlasztás legyen, és csepegtessünk a vízhez Xanthakridint is. Ha a kishalak már nőttek kicsik, kb. egy héttel később, már adhatunk nekik frissen kikelt Artemia salina lárvákat is. Ha már nőttek kissé, és rendesen esznek, és még a rendszeres vízcsere is biztosítva van, nagy gondok már nem történhetnek.
Bár nem a legegyszerűbb tartású hal, és nem feltétlenül ajánljuk kezdőknek, mégis némi, kisebb gyakorlattal már rendelkezőknek ajánlom a faj gondozását, mivel ékköve lehet minden kisebb medencének, és a faj ismerői közt nem véletlenül közkedvelt, és terjedőben lévő faj! Én csak ajánlani tudom ezeket a kis gyémántokat, akár a gyöngy dániókkal együtt tartva is!
Iriatherina werneri – Ostoros szivárványhal:
ELSŐ LEÍRÓJA:
Meinken, 1974
CSALÁD:
Melanotaeniidae
MÉRET:
4
°C:
26,0-30,0
°pH
6,0-8,0
°Nk:
5,0-12
HELYIGÉNY:
60 liter
VISELKEDÉS:
növényevő
TÁPLÁLÉK:
élő eleség
HOL TARTÓZKODIK?:
felső- és középső szint
ÉLETTARTAM:
3-5
TERMÉSZETV. BES.:
TÉRKÉP (MAP); ELTERJEDÉSI TERÜLETE :
Ostoros szivárványhal – Iriatherina werneri elterjedési területe (distribution map)
Pápua Új-Guinea nyugati részén (Irian Jaya), illetve déli területein fordul elő, emellett Ausztrália északi – északnyugati régiójában, legfőképp Queenslandben fordul elő. Lassan mozgó és tiszta vizű folyók, lagúnák, mocsarak lakói, ahol sűrű a vízinövényzet.
KÜLALAK ÉS JELLEGZETESSÉGEK LEÍRÁSA:
A hal legfeltűnőbb jellegzetessége rendkívül megnyúlt úszói. Az első, lekerekített csúcsú hátúszó magas, elöl ül, a második sugarai fonalszerűen megnyúltak és füstös árnyalatú. A hasúszó szintén füstszínű és fonalszerű; a farok alatti úszónak fekete nyúlványa van. A líra alakú farokúszó csúcsai is megnyúltak. A kifejlett példányok aranyló barnásezüst alapszínűek, a hátgerinc mentén kékes fénnyel. Hasoldalukon finom, vörösesbarna vonal húzódik.
TARTÁSA ÉS TENYÉSZTÉSE:
Kis csapatban tartható kissé lágy, savas vízben, főként ívás idején. Az ikrákat sűrű növényzet közé vagy perlonvatta-csomókra rakják; ezeket jobb külön medencében keltetni. Remekül mutat minden kis akváriumban, békés halak között. Azt utóbbi időben vált ismertebbé, minden esélye megvan rá, hogy közkedvelt és közismert legyen, nagyon kedves kis békés, nyugodt apró szivárványhal.
EGYÉB ELNEVEZÉSEK:
Vitorlás kalászhal syn:–. Eng: Threadfin rainbowfish. Egyéb köznevei: Werneri, Filigran-Regenbogenfisch.
