2013 márciusi halunk: Brunei szépsége

 

2013 márciusi halunk: Brunei szépsége - Ikon

2013. márciusában az Év díszhala választás 3., még dobogós helyezettje a Hónap hala. Ő a Betta macrostoma, azaz Brunei szépsége. Úgy döntöttem, hogy méltón érdemli meg a faj, hogy szakavatott tenyésztő publikáljon róla most. Nagy örömömre szolgált, hogy Horváth Balázs Gergő oldalunk számára is elérhetővé tette cikkét, amely mind a labirinthalas weboldalán, mind az akvariummagazin.hu oldalon, sőt, még az Akvárium Magazinban is megjelent. Köszönöm soproni kollégánknak, hogy cikkével is emeli honlapunk minőségét!

Betta macrostoma

Betta macrostoma (Regan, 1910)

A halak lelőhelye akkor még csak Brunei Szultanátus területéhez volt köthető. Mára már felfedeztek Sarawak területén is macrostoma populációkat. A kőolajban és földgázban gazdag Brunei Délkelet Ázsiában, Borneó szigetén található. Felszínét 70%-ban trópusi esőerdő borítja, aminek nagy része védelem alatt áll, vagy Nemzeti Parkká van nyilvánítva.

Betta macrostoma - Brunei szépsége
Betta macrostoma – Brunei szépsége

A szultánság igen gazdag és kellőképpen ügyel nemzeti kincseire. Az ott tartózkodás és a kijutás költséges volt már 1984-ben is, amikor még nem tiltották törvények a Betta macrostoma exportját. A Brunei Szépségnek becézett harcoshal egyébként is a Brunei szultán egyik kedvenc őshonos hala, aki különösen ügyel a szultánság területein belül még az akváriumban tartott egyedekre is. Az egyik helyi újság, a The Borneo Bulletin is rendszeresen hírt ad a legügyesebb tenyésztőkről. Nem ok nélküli a faj védelme. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) feltette a Vörös listás fajok közé, itt pedig a Vulnerable D2-es besorolást kapta, ami röviden annyit jelent, hogy a Brunei Szépség a jelenlegi tendenciák folytatódása mellett természetes környezetében előre láthatóan a kihalás szélére fog sodródni. A faj természetes lelőhelyén, Borneó szigetén az emberi zavaró hatások közvetetten vagy közvetve, de hatással vannak az ott élő populációkra. Itt nem csak a környezet szennyezésre, erdőirtásokra gondolok, hanem a helyi őslakosok táplálkozási szokásaira is, akik meg is eszik a chili paprikára emlékeztető halakat! Ne feledkezzünk meg a mi felelősségünkről sem! Ez is ugyanolyan fontos, mint az ott élők környezettudatosabbá tétele. Mit tehetünk mi egy Borneón honos, szájköltő Betta fajért? A hibát az általános akvarista szemléletmódban kell keresni, mégpedig a vadonfogott állatok töretlen térhódításában. Egyrészről érthető, hogy sokkal kevésbé izgalmasabb egy domesztikálódott faj tartása, tenyésztése, mint egy vad faj betörése. Jelenleg Európa szerte, főleg Németországban, Hollandiában, viszonylag nagy számú tenyésztett macrostoma állomány van tenyésztők és kereskedők kezében, ami elégséges ahhoz, hogy folyamatosan tudjuk saját állományunkat frissíteni, genetikai változatosságukat növelni. Törekedjünk elsősorban tenyésztett halakat vásárolni és ne támogassuk a halimportőrök természet kizsákmányoló magatartását! Ha csökken a kereslet, csökkenni fog a vadonfogott macrostoma kínálat is! Félreértés ne essék, nem a kutató expedíciók, a befogási engedéllyel rendelkezők szakmai munkája során begyűjtött macrostomákra gondolok. Azokat a szakembereket, akik így jutnak hozzá ilyen fenséges fajokhoz, majd azokat tenyésztésre adják tovább az arra specializálódott akvarista mestereknek, minden formában pártolni kell. Több érv is szól még a tenyésztőtől vásárolt macrostomák mellett. Állatainkat nagyobb eséllyel tarthatjuk életben, mert ilyenkor „in situ” megtudhatjuk a halak tartási paramétereit és ellenőrizhetjük az állatok kondícióját/vitalitását. Anyagilag is sokkal jobban megéri, mert míg a vadonfogott Betta macrostoma ára megközelítheti a 150 Euro/hal árat, addig a tenyésztett, ivarérett példányok piaci ára 70-120 Euro között mozog.

Betta macrostoma - Brunei szépsége
Betta macrostoma – Brunei szépsége

Földrajzi elterjedésüket kitárgyalva fontos megemlíteni még az ökoszisztémákat, ahol élnek. Többnyire gyorssodrású folyókban fordulnak elő, ahol a vízben oldott oxigén mennyisége magas, folyamatos a friss víz utánpótlás. Brunei területén több lelőhely is a Gunung Mulu Nemzeti Park területén található. A Nemzeti Park nevét a Mulu hegységről kapta, ami Sarawak állam területén a 2. legmagasabb. Ez az információ jól mutatja, hogy több macrostoma populáció is a tengerszinthez képest magasabban él, az ott lévő kisebb-nagyobb folyókban az átlag hőmérséklet pedig 20-22 C fok körül mozog. A vízparaméterek nagyban függenek a téli és a nyári monszunesőzésektől, amikor is az összkeménység és a pH érték az esők hatására lecsökken, majd fokozatosan újra emelkedik. A Brunei biotóp képein jól látszik, hogy egy kis oázisra emlékeztető vízesésnél fogtak ki néhány fiatal macrostomát, a Magyarországra került példányok szüleit.

Betta macrostoma - Brunei szépsége - ívás
Betta macrostoma – Brunei szépsége – ívás

A fiatal egyedek a part közelében kövek és vízbe lógó gyökerek között találnak menedéket és ott is vadásznak zooplanktonokra, pl. kandicsrákokra és apró ivadék garnélákra, többnyire édesvízi Macrobrachium fajokra, rovarokra. A felnőtt egyedek táplálkozása is hasonló, de ők még étrendjükbe ivadékhalakat is belevesznek. Az aljzat sárgás kvarchomok, csak elöntést jól tűrő növényekkel lehet találkozni a vízparton. Természetesen nem lehet általánosítani! Más jellegű ökoszisztémákban is találtak már macrostomákat. Morfológiájának van még egy jellegzetessége, innen kapta fajnevét is. A macrostoma nevében 2 görög eredetű szó bújik meg. A macro jelentése nagy, a stoma pedig szájat jelent. Ez az elnevezés teljesen találó! Halunk hatalmas, tágra nyitható száját egy sor élethelyzetben tudja kamatoztatni: – nagyobb mennyiségű ikrát tud a védelmet adó szájában tartani a szájköltés ideje alatt – nagyobb méretű táplálékok elfogyasztására is képes – a hímek közötti dominancia eldöntésében is fontos szerepet kap

Tartása nem ajánlott kezdő akvaristáknak, inkább azok tervezgessenek macrostomával, akik valaha is berendeztek már lágy és savas medencéket és ott sikeresen tartottak érzékenyebb fajokat. A macrostoma az édesvízi akvarisztika egyik mounteverestje és ez nem az én fantazmagóriám. Olyan tévhitek is keringtek korábban, amik azt dokumentálták, hogy a macrostoma nem akváriumi hal, magyarul akváriumi körülmények között nem tartható életben. Persze manapság már tisztában vagyunk azzal, hogy ez badarság, de ebbe a Betta fajba sok ember bicskája beletört napjainkban is. A számára fontos vízparaméterek: 1-10 nk, 3,5!- 6 pH, 21-26 C fok. Nálam sikeresen szaporodtak a kevésbé savas 6 pH-nál is, de jelenleg áttettem őket egy ennél savanyúbb vizű akváriumba, ahol a színeik intenzívebben ragyognak. Az ivadékok mérete és száma változó. Ha a hím magasabb hőmérsékleten van a szájköltés periódusa alatt, akkor a kicsiket hamarabb engedi el (kb. 16-20 nap) és méretük kisebb (2-3 mm). Hidegebb vízben a forgatás ideje kitolódhat egészen 30-35 napig is. Számuk a nőstény méretétől, életkorától is függ, lehet 10- 100+ db is. Ivarérettségüket kb. 5 hónapos koruk körül érik el. A hímeket könnyű megkülönböztetni a hátúszójukon lévő szemfoltról.

Betta macrostoma - Brunei szépsége
Betta macrostoma – Brunei szépsége

Alapvetően apai szájköltők, de az akváriumomban előfordult, hogy a nőstény is forgatott 8 napig. Biparentális szaporodásról még nem hallottam és ha elő is fordult már ennél a fajnál vagy más szájköltő Bettafajnál, egyáltalán nem jellemző. Több kérdést is felvet ez a dolog.

1) A szabad természetben is segít a nőstény a hímnek életképes utódok felnevelésében, ezzel is biztosítva a faj fennmaradását? A válasz minden valószínűség szerint igen, a kérdés csak az, hogy mikor jelentkezik ez a viselkedési forma. Példának okáért vegyünk egy képzeletbeli macrostoma populációt, ami abiotikus és/vagy biotikus környezeti hatások miatt lényegesen lecsökkent egyedszámot mutat. A kis populáció miatt az ivarérett egyedek száma is lecsökken, ami a beltenyészet folytán a populáció genetikai változatosságát is csökkenti. Kevesebb lesz a rátermett egyed. Csökken a hímek vitalitása, potenciája. Ebben az esetben a nőstényeknek is szerepet kell vállalnia a populáció fennmaradása érdekében. Könnyedén kialakulhatott ennek tükrében a nőstényeknél ilyen evolúciós stratégia, amely cél nélküli véletlenek egybeesése révén létrehozta az egyedek látszólag célszerű alkalmazkodását. Nálam az akváriumban is hasonló körülmények játszódhattak le a halak szemszögéből nézve, ami forgatásra sarkallta a nőstényt.

Betta macrostoma - Brunei szépsége
Betta macrostoma – Brunei szépsége

2) Más szájköltő Betta fajoknál is megjelenhet ez a fajta anyai szerepvállalás? A válasz az előző eszmefuttatásból kiindulva igen. Hozzá kell tennem, hogyha ezekre a kérdésekre pontos válaszokat szeretnénk kapni, akkor létfontosságú a terepi munka, és az adatgyűjtés, mintavételezés. Találni kellene Borneón egy forgató nőstényt, elemezni az ottani populáció méretét, életkörülményeit, stb. Önmagában már a macrostoma populációk felderítése is nehézkes, nemhogy még vizsgálódni is. Mindenesetre ebből is látszik, hogy tudásunk egy általunk tartott fajról milyen szegényes, és még hány olyan evolúciós stratégia létezik, amire nem is gondolnánk!

Jelenleg az új generációval együtt kb. 40-45 db macrostomám van. A kicsik már elérik a 2-3 cm nagyságot és szépen fogyasztanak mindenféle élőeleséget. Nemrég kaptam 2 szép nőstényt egy szlovák barátomtól, rövidesen összeteszem a hímemmel és frissítem a génállományukat így egészségesebb és életképesebb generációkat kapva.

A teljes cikket az Akvárium Magazin 76. és 77. számában lehet elolvasni.

Írta:
Horváth Balázs Gergő

 

Betta macrostoma – Brunei harcoshal adatlap:

ELSŐ LEÍRÓJA:

Regan, 1910

CSALÁD:

Osphronemidae

MÉRET:

10

°C:

24-26
°pH3,5-6

°Nk:

0-10

HELYIGÉNY:

65 liter

VISELKEDÉS:

nem társas

TÁPLÁLÉK:

ragadozó

HOL TARTÓZKODIK?:

középső zóna

ÉLETTARTAM:

3-5 év

TERMÉSZETV. BES.:

TÉRKÉP (MAP); ELTERJEDÉSI TERÜLETE :

KÜLALAK ÉS JELLEGZETESSÉGEK LEÍRÁSA:
Szája nagy széles, maga a hal viszont hosszúkás, karcsú. A nőstények szürkésbarnák, vékony fekete csíkokkal. A hímek rőtvörös alapszínűek, fejükön fekete mintázattal. A farok alatti úszó vörös, fekete szegéllyel. A hátúszó ezüstös, egy markáns piros szegélyű fekete pávaszemfolttal. A farkúszó is fekete-vörös csíkokban díszített.
TARTÁSA ÉS TENYÉSZTÉSE:

Nem kezdőknek való, az egyik legnehezebben tartható vadbettafaj. Speciális igényei közé tartozik, hogy lágyvizet kell neki biztosítani, ami savas is legyen! Mindenképpen helyezzünk Tebang-leveleket például medencéjébe, vagy tőzeggel is szűrethetünk. Árnyékolt medencében gondozzuk, sűrű növénydzsungellel, és néhány ággal kiegészítve. Ne társítsuk, egyfajos módon gondozzuk! A hímek verekedősek egymás közt, csak egy hím példányt gondozzunk egy medencében! Résmentesen zárjuk medencéjét, mivel a víz feletti hidegebb levegőre érzékeny, és elpusztulhat szövődményes betegségekben akár! Jó ugrók!
Az IUCN nemzetközi nyilvántartásában veszélyeztetettséggel fenyegetett fajként tartják számon! Bruneiből importja tiltott, így elsősorban akváriumban tenyésztett példányokhoz lehet hozzájutni, illetve esetleg a Sarawaki területek veszélyeztetett állományából történt vadbefogásból. Nagyon fontos akváriumi tenyésztése. Kereskedelembe nem igazán kerül, leginkább csak gyűjtők, specifista tenyésztők között, mindezeken felül pedig ára is nagyon magas! Csak olyanok vágjanak bele tartásába, akik vállalni tudják egy veszélyeztetett faj eredményes gondozását, illetve megpróbálják tenyészteni.
Elhízásra hajlamos, kedveli a szúnyoglárvát, artemiát és néhány más fagyasztott eleséget. Élő eledelt is kapjon, alkalmasint kiegészítő eleségként a műeleségek is megfelelhetnek.

Tenyésztése nem egyszerű! Szájköltő vadbettafaj, ívás után a nőstény a hím szájába köpi az ikrákat, amiket ő gyűjtött össze ívás után. A hím kifejezetten nyugodt környezetet igényel, nehogy lenyelje a petéket, ezért amennyire csak lehet, kerüljük az akváriumot és környékét az inkubációs időszakban. Ez utóbbi hőmérséklet függvényében álltalában 2 hét és 1 hónap között változhat. A biztonsá kedvéért a nőstény is maradhat, nehogy megzavarjuk a hímet.
A kishalak aprók, és kevesen vannak, átlagosan 8-12 kishal már jó eredmény! Apró élő eleséget, frissen kelt Artemiát kapjanak, de ne etessük túl őket, inkább naponta többször, akár háromszor is! Akár naponta cseréljünk egy kevéske vizet, de a hőmérséklet-különbségre különösen ügyeljünk! Lassan nőnek, 1 évesen ivarérettek.

EGYÉB ELNEVEZÉSEK:

Borneói harcoshal.

syn: .

Eng: Brunei beauty, Orangecheek betta, Peacock betta, Spotfin betta.

Egyéb köznevei: Palettitaistelija, Augenfleck-Kampffisch, Großmaul-Kampffisch, Velkotlamá Bettas, Bojownik plamooki, Крупнопятнистый петушок.

Kategória választó

Anno… (7) | Díszhalak etetése (12) | Díszhal betegségek (4) | A hónap díszhala (44) | Díszhal tenyésztés (4) | Cikkek (5) |

A hónap díszhala kategória fajböngésző

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.