| Megtekintve: 297

Szombath László: SZÁZ ÉVES AZ AKVARISZTIKA

Száz év előtt indult útjára az akvarisztika és száz­ötven év (1956!) előtt született Emil Adolf Rossmässler, az akvarisztika népszerűsítője. A kettős évforduló alkal­mából Németország-szerte Rossmässler emlékünnep­ségeket rendeztek.

Adolf Rossmässler arcképe ( A Natur und Heimat nyomán)
Adolf Rossmässler arcképe
( A Natur und Heimat nyomán)

Emil Adolf Rossmässler 1806. március 3-án szü­letett. Természetszeretetét korán elhunyt apjától örö­költe. Anyja papnak szánta, mivel a teológiai tanul­mány a legkisebb költséggel járt.

Diákévei nagyon sanyarúak voltak. Tizenkilenc éves korában anyját is elvesztette és az egyetemre ro­konai támogatásával került, mégpedig anyja kívánsága szerint a teológiára. Másodéves hallgató volt, amikor a türingiai Weida-ba hívták, ahol egy magániskola vezetője lett. Munkája mellett növényeket, lepkéket, csigákat gyűjtött. Így került összeköttetésbe Reichenbach professzorral, akinek felszólítására 1830-ban, 24 éves korában, a tharandti erdő- és mezőgazdasági akadémia zoológiai professzora lett.

Itt kezdődött el tudományos munkássága. Természettudományos közleménye­ket írt, sokfelé utazott. Korának kivaló tudósaival szoros kapcsolatban volt. Megjelent életének első nagy műve „Európa szárazföldi és édesvízi puhatestűinek ikonográfiája”. 18 éves tanári működésekor Rossmässler elismert kiváló természettudós volt.

1848-ban a nép szabadság utáni vágya Németországban is forradalomban tört ki. Rossmässler, mint demokratikus érzelmű ember, tanártársaival ellentétben az elsők között csatlakozott a forradalmi mozgalomhoz. Népszerűsége a tömegek előtt oly nagy volt, hogy képviselővé választották. A frankfurti parlament a hatalom megszerzésére kínálkozó alkalmat kihasználni sajnos nem tudta. A képviselők jó része félrehúzódott. A csonka parlament Stuttgartba költözött, ahol rövid idő után fegyveres erővel fel­oszlatták. Rossmässler Tharandtba tért vissza, ahol perbefogták. Bár el nem ítélték, professzori állásától megfosztották. Nehéz, küzdelmes évek következtek. Rossmässler sokat töprengett, azon, hogy a forradalom miért bukott el. Ennek fő okát a néptömegek abban a tudatlanságában látta, amelyben

az uralkodó körök a népet szándékosan tartották. Rossmässler céljául tűzte ki a nép között terjesztett tévhitek elleni küzdelmet és a néptömegek természettudományos felvilágosítását. Előadásokat tartott, amiket a munkások tömegesen hallgattak. Előadásai a biblia szellemével természe­tesen ellentétben voltak, ezért a papság Rossmässler működését nem jó szemmel nézte. Az egyház nyomására az állami szervek Rossmässlert Frankfurtból kiutasították, Stuttgartban előadá­sait betiltották, majd a rendőrség parancsára Mainz-ot is el kellett hagynia. Népszerűsítő munkájával a tudósok sem rokonszenveztek. Tudományos munkáját spanyolországi tanulmányútjával folytatta. Hazatérve népszerű tu­dományos közleményei révén elismert neve volt és a kiadók versengtek érte. 1856-tól 1862-ig négy könyve jelent meg, „A föld története”, „A víz “, „Az erdő” és az öreg Brehmmel közösen írt műve, „Az erdő állatai”. Különböző folyóiratok számára is sok közleményt írt. Írásait széles néprétegek örömmel olvasták.

Rossmässler A VÍZ c. munkájának címlapja
Rossmässler A VÍZ c. munkájának címlapja

Tudományos egyesületeket alapított, részt vett a munkásmozgalmakban. Három ízben tartóztatták le, de politikai elveit fel nem adta, sem a nép felvilágosítását célzó tudományos munkásságának irányát meg nem változtatta. Hosszabb betegeskedés után, 1867. április 8-án 6i éves korában hunyt el. Sok gondja volt, sokat szenvedett, sokat dolgozott, de minden erejét az elnyomott nép javára és felvilágosítására for­dította.

Az akvarisztikával foglalkozó első közleménye a „Gartenlaube” című folyó­iratban „Der See im Glase” címmel 1856-ban jelent meg. Ezzel indult útjára a nép­szerű akvarisztika és ezért mondjuk az 1856. évet az akvarisztika születési évének.

Akváriumok Angliában már előbb is voltak, de csak tudományos célokat szol­gáltak. Ward, majd Johnston jött rá a vízi állatok és növények egymáshoz való viszo­nyára. Később Warrington készített üveglapokból akváriumot. Az „akvárium” nevet Philipp Henri Grosse használta először, Rossmässler, amikor a kísérletekről tudo­mást szerzett, azonnal felismerte az akváriumnak, mint a tudományt népszerűsítő segédeszköznek rendkívüli nagy fontosságát. A fentebb említett közleménye és a kö­vetkező években megjelent könyve a „Süsswasser Aquarium” volt az akvarisztika meg­alapozója. Ezért nevezik Rossmässlert az akvarisztika atyjának. „Az akvárium a szoba derűs ékessége és egyben örökös élő forrása a szórakozva tanulásnak”, írja Rossmässler, aki főképp hazája természetrajzával akarta a néptömegeket megismertetni. Az akvarisz­tikának sok híve lett Németországban, majd később annak határain túl is. Ma már az egész világon elterjedt és az utóbbi évtizedekben a biológiai, a technikai és kémiai tudo­mányok segítségével olyan színvonalon áll s az egész világon oly sokan foglalkoznak vele, hogy ezt talán Rossmässler maga sem gondolta volna.

A tudomány folyton előre halad. A régi dolgok feledésbe mennek. Száz év elmúl­tával Rossmässler könyveit, írásait már alig ismeri valaki. Újak, jobbak, korszerűbbek léptek a helyükbe, de az ő első közleménye volt az alap, a többi munkája pedig lépcső­fok az akvarisztika felfelé haladásában.

Valóra vált, ami Rossmässler sírjánál a lipcsei munkás önképzőkör búcsúztatója végén elhangzott:

„A mag, amit a német nép között tele marékkal hintett el, ki fog kelni, fejlődni fog és gazdag gyümölcsöt érlel majd.
Áldott emléke élni fog közöttünk.”

  • IRODALOM:

    Friedel, K.: Emil Adolf Rossmässler, der „Vater der Aquariumkunde – Aquarien und Terrarien. 2. évf. (1956.) 3. szám, 65. old.
    Friedel, K. – Gilsenbach, RDass Rossmässler — Büchlein, Sachsenverlag, Dresden, 1956.
    Gilsenbach, R.: Hundert Jahre See im Aquarien und Terrarien, 3. évf. (1956.) 6. szám, 161. old.
    Rossmässler. E. A.: Der See im Glase. (In: Aguarien und Terrarien Jahrbuch 1956. Urania Verlag, Leipzig — Jena, 25. old.)

Kategória választó

Anno… (10) | Akvárium és Terrárium folyóirat (3) | 1956 (3) | 1. szám (3) | Díszhalak etetése (12) | Díszhal betegségek (4) | A hónap díszhala (44) | Díszhal tenyésztés (4) | Cikkek (8) |

1. szám kategória fajböngésző

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük