| Megtekintve: 177

Általában a guppiversenyekről

Mi is az a guppiverseny?

Mivel sokan kérdeznek a hazai verseny kapcsán, úgy gondoltam időszerű összeírnom pár kérdést és választ, ami laikusokban/kezdő/, ebben a témában nem otthonosan mozgó akvaristáknak hasznos lehet, így nem kell egyesével elmondani mindenkinek.

A guppit nagyjából mindenki ismeri, hatalmas változatosságot mutató, az egyik legismertebb elevenszülő díszhal.

A verseny angol elnevezése talán kicsit jobban leírja miről is van szó: “show”. Hasonlóan kell elképzelni, mint egy kutya küllemversenyt, a halakat kinézet alapján bírák pontozzák és a pontozás alapján kategóriánként sorrendet állítanak fel (részletesen lásd később). Magyarul a “kiállítás és verseny” kifejezést használtuk, de ez már kicsit hosszú, köznyelvben marad a guppiverseny. Alapvetően 2 versenytípust különböztetünk meg: guppi pár és trió versenyt. Páros versenyben egy hím és egy hozzá illő nőstény versenyez, trióban 3, egymással minél megegyezőbb hím.

Mit jelent, hogy nemzetközi verseny vagy EC?

Nem csak adott versenyen versengenek egymással a tenyésztők, de éves összesítésben is (ez mutatja talán legjobban a tenyésztési munkát, hogy az év során folyamatosan milyen minőséget tud valaki vinni). Pár és trió összesítés külön van kezelve, az adott versenyen elért legjobb eredményével kerül fel az összesített listára a tenyésztő, az év során versenyeken elért legjobb 4 eredmény számít az év végi helyezésben. Az EC szabályai ennek megfelelően igen szigorúan felügyeltek, a nemzetközi versenyek ebbe a pontversenybe nem számítanak bele, amolyan népszerűsítő/bemutató versenyek.

Mi alapján pontoznak a bírák?

Európában viszonylag könnyű helyzetünk van, mert az IKGH által megalkotott igen részletes standard az elfogadott és követendő. Természetesen ez az újabb változatok kitenyésztésével és stabilizálásával némileg változik az idők során, tavaly került be pl. a halfmoon, mint új standardleírás. A leírás tartalmazza a pontozást egészen apró részletekbe menően. Ezzel szemben leginkább Távol-Keleten sok verseny és szervezet egészen máshogy működik, ezért európai tenyésztőként, ha Európában is versenyképes halakat szeretnénk tenyészteni, a távol-keleti törzsekhez óvatosan, körültekintéssel szabad csak nyúlni, a versenyek gyakran szimplán a “melyik tetszik jobban a bírának” alapon kerülnek levezetésre, standardek követése még csak most van terjedőben (az IKGH képviseletében bírák évi többször járnak már “misszióra”). Jelenleg még könnyen lehet, hogy egy drágán megvásárolt, ott győztes törzs jó hala sem ér nagyjából semmit Európában, mert a standard pontozása szerint gyenge, vagy akár még standardbe se fér bele (nem is nevezhető).

Van standard leírás magyarul is?

Igen, Fercsik Péterék áldozatos munkájának köszönhetően az angolul nem beszélők is hozzáférhetnek. Némi lektori munkára én is fel lettem kérve, számos helyen vakartam a fejem és régi szakirodalmak alapján próbáltam kitalálni mi lenne a megfelelő magyar kifejezés (egyes magyarban már angolul elterjedt faroktípusokra, színezetekre), a leírás tekintetében úgy gondolom korrektre sikerült a fordítás, a “mi legyen a neve” kategóriás dolgoknál pedig meglátjuk mi terjed majd el a köznyelvben.

Magyar standardleírás:
http://www.ikgh.org/images/uploads/IHS2015BR.pdf

Hogyan működik egy ilyen verseny, mik történnek az egyes napokon?

Európában évtizedek óta szervezik, így a szabályozás mellé viszonylag kialakult szokásrendszer is tartozik hozzá. A szabályok a korábban már említett IKGH honlapon elérhetők, ezek a helyiségre, az akváriumokra, a világításra stb részletesen kitérnek. A bevált módszer szerint a halak megérkeznek első nap (1) az egyesületektől, nagyon ritka a postázás Európán belül, az egyesületek összefognak és az 1-2 utazó bíra/tenyésztő viszi el a versenyhelyszínre nem csak az egyesület, de a környező egyesületek/országok halait is. A halakat keskeny zacskóba, egyesével csomagoljuk, 2-3 napra oxigén sem szükséges, sötét dobozban egyesével, kisebb helyen kevésbé stresszelnek (talán jobban körül tudják határolni), 1 hétig is probléma nélkül szállíthatók a hőmérsékletre figyelve. Érkezés napján körültekintő könyvelés után a halak kikerülnek az akváriumokba.

Második nap (2) történik a bírálás. Ez egy viszonylag egyszerű dolognak tűnhet külső szemlélő számára, azonban hosszan tartó erős koncentrációt és sok gyakorlatot igényel, egyetlen pár vagy trió pontozása percekig tart és az összes bíra minden kiállított halat végigpontoz. Pontozás alatt senki nem lehet bent, nem lehet zavarni a bírákat, a pontozás teljesen anonim (csak sorszám van az akváriumon), nyilván az előző nap hozott halakat a bírák nem felejtik el, de ritka és gyenge hatású a részrehajlás, mivel az 5 bírából 2 – a legmagasabb és legalacsonyabb pontszám – kiesik, a 3 pont átlagát kapja az adott pár/trió. A szervező egyesület bírái saját versenyen nem pontozhatnak, egy országból maximum 2 bíra lehet kinevezve. 100 pár/trió fölött a pontozás már egész nap tart, utána pedig egész éjszaka a pontok összesítése, nyomtatás, eredmények kihelyezése.

Harmadik nap (3) megnyitó, eredményhirdetés, a bírák jellemzően eddig maradnak (a bírák ellátását, szállását a verseny szervezői állják). Innentől 1-2 napig közönség számára látogatható a verseny, az eredmények, tenyésztők, kategóriák eddigre kikerülnek az akváriumokra. A halakat a látogatók megvásárolhatják – kivéve persze azokat, amiket a tenyésztő visszavásáról (nevezési díj nincs, a halak viszont a kiállítónál maradnak – a halak szempontjából is jobb ez így, mint visszautaztatni őket), azonban, hogy bontásig lehessen a rendezvényt élvezni, elvinni csak bontáskor lehet a megvásárolt halakat.

Mennyibe kerül egy versenyguppi?

Pár éve belefutottam néhány hirdetésbe “100 db versenyguppi 100 Ft/db eladó”. Erről azt érdemes tudni, hogy 100 db versenyguppi Európa top tenyésztőinek egyikénél sincs talán egyszerre, nemhogy eladósorban. Nyilván így próbált valaki szabadulni versenytörzsből származó ivadékcsapattól, de nagyon fontos, hogy egy versenyguppi nem születésétől fogva versenyguppi. Egyrészt, amit a hirdető elfelejtett, hogy ivadék nem tud verseny minőség lenni, nem tud értékelhető pontot kapni, nem is nevezhető, a verseny minőség egy igen szűk idősáv (erről részletesen talán majd legközelebb). Amíg nem fejlődött ki teljesen egy hal, nem lehet szelektálni. A szelektálás és nevelés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, egy versenytörzset 1-2 generáció alatt teljesen le lehet amortizálni.

Egy versenyguppi teljes kifejlődése (csúcsformája) standard típustól is függ, de fél évnél több szokott lenni. A teljes fejlődés alatt nagyon kell figyelni a víz tökéletes tisztaságára (különösen a szélesebb farkú törzsek nagyon érzékenyek rá, még hibátlan vízminőségnél is van, hogy leromlanak), plusz az etetés a megfelelő fejlődés szempontjából megkerülhetetlen. Vannak eltérő módszerek, de ami közös: ivadéktól a kifejlettig a versenyguppikat legalább az etetések felében keltetett sórákkal etetjük. A sórák árfekvése, majd a hónapok után a csapat nagy részének szelekciós eltávolítása a költségeket még tovább növeli. Emellé tudni kell, hogy egyes törzsek tökéletesítésébe évtizedeket is fektetnek tenyésztők és közben maximum “vegyes guppit” tudnak belőle kiadni. Ezek után remélem a 15-20 eurótól induló páronkénti árfekvés kicsit más megvilágításba kerül.

A cikket írta:
Toma István (versenyguppi-tenyésztő, IKGH versenybíra, AME elnökségi tag)

Eredeti megjelenés:
https://halivadek.wordpress.com/2018/10/05/altalaban-a-guppiversenyekrol/#more-2824

 

Kategória választó

Anno… (7) | Díszhalak etetése (12) | Díszhal betegségek (4) | A hónap díszhala (44) | Díszhal tenyésztés (4) | Cikkek (7) |

Cikkek kategória fajböngésző

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük