Toxotes jaculatrix – Jávai lövőhal

A jávai lövőhal egy régóta ismert faj a brakkvízi akvarisztikában. Ikonikus faj, köszönhetően különleges táplálkozási szokásának, ami miatt gyakori szereplője ismeretterjesztő könyveknek, tankönyveknek és természetfilmeknek is, így azon díszhalak nem túl népes táborát erősíti, melyek az akvarisztika iránt nem érdeklődő emberek számára is ismertek.

Nevét arról a tulajdonságáról kapta, hogy szájából kispriccelt vízsugárral vadászik a víz fölé lógó ágakra leszálló (vagy víz fölött elrepülő) rovarokra. Akár 1,5 méteres távolságra is képes ellőni, természetesen a kispriccelt vízsugár ereje egyenesen arányos a hal méretével, erejével. Igen pontosan céloz, ami azért is nagy különlegesség, mert képes a víz-levegő határfelület okozta fénytörést korrigálni. A lespriccelt rovar rendszerint a vízfelszínre esik, ahol egyből levadássza. Szája igen nagyra nyitható és erős, így meglepően méretes vagy keményebb kitinpáncélú rovarok elfogyasztását is lehetővé teszi számára. Teljesen felszíni életmódot folytat, folyamatosan a vízfelszínen cirkál. Hogy érdekes életmódját megfigyelhessük, és a halak is kiélhessék vadászösztönüket, tanácsok őket paludáriumban tartani, és néha élő rovarokkal etetni. Akváriumi etetésükre egyébként az élő táplálékok (főleg rovarok) a legmegfelelőbbek: tücsköt, csótányt, lisztkukacot, nagyobb gyümölcslegyeket és hasonló, állatkereskedésben beszerezhető rovarokat bátran adjunk neki. Szoktatás után elfogyaszthatja a fagyasztott eleséget, akár még a száraz tápokat (lemezes, granulált vagy pálcikás) is: arra viszont figyeljünk, hogy kizárólag a vízfelszínről táplálkoznak, a süllyedőben lévő eledeleket már ignorálják. Bátran tegyünk melléjük táplálékhalakat is (például fiatal guppit, mollit), melyeket levadászhatnak.

A lövőhalakat érdemes csoportosan tartani, legalább 5-6 példányt. Más hasonló méretű halakkal szemben végtelenül békések, fajtársakkal azonban civakodóak lehetnek: ha csak 2-3 példányt helyezünk el, az valószínűleg agresszióba torkollik és a gyengébb állattal előfordulhat, hogy nem jut elég táplálékhoz, lesoványodik, apatikus lesz, esetleg elpusztul. Ha legalább 5 példányt tartunk, hierarchiát alakítanak ki maguk között, és az agresszió is megoszlik. Esetleg egyedül is gondozható, de az 5-6 fős vagy nagyobb csoport jobban megfelel igényeinek. Társítására kiváló lehetőséget biztosítanak a különböző díszholdhal és árgushal-fajok, vagy hasonló, nem túl kisméretű félsósvízi halak.

Ha paludáriumot nem tudunk berendezni neki, akkor célszerű alacsonyabb vízszintű medencében elszállásolni. Mindenképpen nagy felületű akváriumot válasszunk – a vízmagasság nem túl lényeges, de a széles vízfelszínt meghálálják. Mivel kifejletten a 30 cm-es testhosszt is elérhetik, 450 liternél kisebb akváriumba ne kerüljenek. Legyenek víz fölé lógó levelek, vagy az akvárium fölött elhelyezett növények, de úszónövényeket ne nagyon használjunk, hiszen halaink is pont a vízfelszínen élnek. A talaj és a berendezési tárgyak nem lényegesek a lövőhalak szempontjából. A medencét takarjuk, mert ugrálósak. Telepítés után félősek és stresszérzékenyek, míg nem szokták meg helyüket. Ilyenkor gyakran nekirohannak akár az üvegfalnak is, bújósak és napokig nem táplálkoznak. Ettől nem kell megijednünk, legyünk türelemmel, és igyekezzünk az első néhány napban a lehető legkevésbé zargatni őket. Érdemes az akváriumba néhány fiatal guppit bekészíteni, hogy addig is táplálkozhassanak, amíg megszokják helyüket.

Brakkvízi halak, helytelen őket édesvízben tartani. Vizükhöz literenként legalább 5-6 g sót adjunk, de a 10-15 ezrelékes víz tökéletes hosszú távú gondozásukhoz. A kémhatás legyen enyhén lúgos, a víz kemény – a megfelelően előkészített csapvíz kiváló a lövőhalak tartásához. Meleg vizet igényelnek, 26-27 °C optimális számukra hosszú távon. Ne legyen vizük nagyon áramló (kiváltképp a vízfelszín legyen nyugodt), de a szűrés hatékonysága legyen jó, ne hagyjuk felgyülemleni a bomlástermékeket.

Az ivarok megkülönböztetése nagyon nehéz, a nőstények valamivel nagyobbak lesznek. Tenyésztése akváriumban nem sikerült még, feltételezik, hogy a tengerbe vonul ívni. Édesvízben élő rokon faj esetében (Toxotes microlepis) már volt példa ívásra akváriumban is.

A lövőhalaknak (Toxotes nemzetség) 10 faja ismert, melyből mindösszesen 2, a jávai lövőhal (T. jaculatrix) és a Toxotes chatareus él félsós vízben, valamennyi másik faj teljesen (vagy közel teljesen) édesvízi! Éppen ezért nagyon fontos halaink pontos azonosítása, hiszen nem mindegy, milyen közegben gondozzuk őket.