A kategóriában 15 bejegyzés található

Kategória leírása

Félsósvízben élő halakat a klasszikus akvarisztikai csoportosításban általában megkülönböztetjük a többi - többé-kevésbé rendszertani hovatartozáson alapuló csoporttól. Ennek fontos tartástechnológiai oka van, hiszen a félsósvízi halak gondozása külön ismereteket igényel. Az ide tartozó halak túlnyomórészt félig sós - félig édesvizekben élnek, ilyenek lehetnek a különböző folyótorkolatok, lagúnák, stb. Változatos halvilág jellemzi a csoportot, hiszen különböző harcsák, gébek, sügérek és ún. "egyéb halak" is tartoznak ide, mint például az árgushal, holdhal vagy a lövőhal. Egyes fajok édesvízben is többé-kevésbé jól tarthatóak.
Scatophagus argus - árgushal

Az ide tartozó fajok többsége meglehetősen jó alkalmazkodó képességgel rendelkezik, hiszen képesek édesvízben és tengervízben is egyaránt megmaradni, de leginkább a kettő egyvelegében, a félsós, azaz a brakkvízben találhatóak meg. A sókoncentráció időszakosan is változhat életterükben, s mivel az édesvíz sűrűsége kisebb, mint a sós vízé, folyótorkolatoknál rétegződés is kialakulhat. Ehhez az itt élő halak szervezete, kiválasztó szervei speciálisan alkalmazkodtak. A sókoncentráció változását tág határok közt elviselő fajokat összefoglaló néven eurihalin élőlényeknek nevezzük. Egy részük egész életét ilyen közegben éli le, míg más fajok életszakaszoktól függően képesek eltérő sókoncentrációhoz alkalmazkodni. Ez utóbbi csoport képviselői az anadrom és katadrom halak: az anadrom halak tengerben élnek, de édesvízben ívnak (pl.: viza), a katadrom fajok pedig édesvízben élik életüket, és a tengerbe húzódnak ikrázni (pl.: európai angolna).

A brakkvíz definíció szerint azokat a vizeket jelenti, melyekben az oldott sókoncentráció literenként 0,5 - 30 g közötti (tehát ún. 0,5 - 30 ezrelékes). A tengervíz a 30 g fölötti sókoncentrációjú vizekre vonatkozik, 50 g fölött pedig telített sóoldatról beszélünk. A természetes vizek osztályozásában a legtágabb kategória a brakkvizeké - éppen ezért fontos tájékozódnunk arról, hogy az általunk gondozni kívánt hal honnan származik: jócskán eltér az igénye egy alig 4-6 ezrelékes, és egy 20-25 ezrelékes sókoncentrációjú vízhez alkalmazkodott fajnak. Brakkvizes akváriumoknál irányadó a 15 g/l sókoncentráció, ami egy közepes erősségű brakkvíz. Az akvaristák által gondozott fajok túlnyomó többsége számára ez megfelelő érték (ahol ettől jelentős eltérés van, azt a faj leírásában közöljük!).

A félsós vizek fajgazdagsága jellemzően nagyon alacsony, az édes- és tengervizek páratlan sokszínűségéhez képest a diverzitás csekély. Viszont a folyók rengeteg tápanyagot szállítanak a tengerbe, így a jelenlévő kevesebb faj sokkal nagyobb egyedszámot érhet el. Az itt élő halak életmódja, viselkedése is gyakran eltérő, alkalmazkodás függvénye. Az árgushalak, lövőhalak, holdhalak csak brakkvízben tarthatóak, mert édesvízben egészségi problémákkal számolhatunk esetükben. Ezzel szemben az ezüst cápaharcsák édesvízben kelnek ki és ifjúkorukat itt élik, majd ahogy növekednek, jórészt brakkvízi halakká vállnak, és idősödve a tengerbe is kiúsznak. Ők hosszabb-rövidebb távon édesvízben is gondozhatóak, de lassabb lesz növekedésük és náluk is gondok léphetnek fel.

A brakkvízi halak akváriumának összeállítása bizony több figyelmet igényel, mely halak milyen növényekkel és felszerelésekkel kerülhetnek egybe. A sókoncentrációt viszonylag jól tűrő növények például a Cryptocoryne ciliata, Leptochilus pteropus, Ceratopteris thalictroides, Taxyphyllum barbieri, Ceratophyllum demersum, Najas guadelupensis, Samolus valerandi, Chara-fajok. Sokan próbálkoznak meg fiatal mangrovek gondozásával is, erre leginkább paludáriumokban van lehetőség. Az akvárium technikai felszereltségét illetően az édesvízben használt eszközök szinte kivétel nélkül üzemeltethetőek brakkvízi akváriumokban is. Ami újdonságként hathat, hogy érdemes egy fehérje-lehabzót is beszereznünk, melyre klasszikusan tengeri akváriumok tartozékaként tekintenek sokan. Ezek a készülékek kb. 15 ezrelékes koncentrációtól működnek hatékonyan, az ennél gyengébb brakkvizekben nem szükséges használatuk.

A sótartalom helyes arányára is oda kell figyelni, érdemes üzletekben kapható, megfelelő összetételű sókeveréket használnunk, hiszen a tengervíz sem kizárólag konyhasót tartalmaz. Ezek a halak nem kezdőknek valók, némi gyakorlatot feltételeznek tartójuktól. A teljesen édesvízi fajok után érdemes őket választanunk, mielőtt teljesen tengeri fajokkal kezdünk el foglalkozni. Viszont ezek a halak nem olyannyira igényesek persze, ezért egy "elő-tengeris" akvaristának kitűnő tanulóhalak. Sajnos sok üzlet egyáltalán nem foglalkozik értékesítésükkel, így kevesebben ismerik meg és gondozzák őket, megint mások pedig édesvízi halként forgalmazzák ezeket a fajokat, ezért mindenképpen alaposan járjunk utána kiszemeltünk tartási követelményeinek!

 Oldalinformáció: Az Akvarista Lexikon weboldal a Brakkvízi halak kategóriában kizárólag azokat a fajokat sorakoztatja fel, melyek gondozásához a félsós víz elengedhetetlen! Ezek a halak édesvízben jellemzően rosszul fejlődnek, megbetegednek, életük megrövidül. Számos olyan fajt ismerünk, melyek alapvetően édesvízi halak, de jól tolerálják, esetleg bizonyos életszakaszaikban (pl. íváshoz) igénylik az enyhén sós vizet, de hosszú távú gondozásukra az édesvíz a megfelelő. Ezen fajok a nekik megfelelő rendszertani csoportban vagy az Egyéb halak kategóriában találhatóak meg, adatlapjukon minden esetben jelezzük, ha időszakosan érdemes félsós közegben tartani őket. Sajnos jópár faj esetében évtizedes tévedések, berögzült hibák állnak fenn - ha nem találja a keresett fajt a brakkvízi halak között, érdemes más kategóriában is rákeresni, ugyanis elképzelhető, hogy egy valójában tévesen félsósvízi fajként kezelt édesvízi halról van szó (ugyanez fordítva is előfordulhat)!