Brachygobius nunus – Törpe darázsgéb

A darázsgébek sajnos szintén egy olyan csoportba tartoznak, melyek helyes gondozása körül nagyon sok félreértés született az akvarisztikában. A darázsgébek döntő többségét brakkvízi fajként kezelik az akvaristák, holott alig találunk olyan fajt körükben, melynek kimondott igénye lenne a félsós víz. A fajok többsége körükben is édesvízi, sőt, néhányuk kizárólag csak édesvízben tartható. A kisebb ellentmondás oka, hogy igazi eurihalin halakról van szó, azaz a sókoncentráció változását tág határokon belül elviselik. Akad olyan faj, ami a természetben megtalálható a folyók kissé sós torkolatvidékétől az esőerdők lágy és savas vizű patakjaiig. Természetesen ilyen esetekben arra kell törekednünk, hogy vadon fogott állatoknál ismerjük a pontos származási helyet, és annak megfelelően gondozzuk őket, tenyésztetteknél pedig hasonló körülmények között, mint ahogy a tenyésztőnél fejlődtek.

A törpe darázsgéb azon kevés darázsgébfaj egyike, melynek tartásához a félsósvíz javasolt. Nem szükséges túl sok sót tennünk az akváriumba, már 5 ezrelékes víz is megteszi, ennél lehet picivel kevesebb, de akár valamivel több is – mindenesetre erős brakkvízbe azért ne helyezzük őket. Bár a faj neve viszonylag jól ismert az akvarisztikában, valójában igen ritkán lehet csak hozzájutni, kuriózumnak számít. A Brachygobius nunus név alatt általában más fajok kerülnek a kereskedelemben, vagy a hozzá nagyon hasonló mekongi darázsgéb (Brachygobius mekongensis) vagy esetleg más, egyébként jól megkülönböztethető fajok fiatal példányai. Mivel a mekongi darázsharcsa kizárólag édesvízben tartható csak, fontos megkülönböztetésük. Mindemellett azt is érdemes megjegyezni, hogy a törpe darázsgéb nem feltétlenül egy könnyen tartható halfaj, némi gyakorlat nem árt ellátásához.

Parányi termetének köszönhetően már egy kisebb, kb. 35-45 literes akváriummal is beéri, ha valaki nano brakkvízi medencét szeretne építeni, a törpe darázsgéb kiváló választás ehhez. Az akvárium szűrését érdemes lehetőleg szivacsszűrővel megoldani, így csak minimális áramlás jön létre, de egyúttal az oxigénellátás biztosított lesz. A nagy áramlást nem szeretik, nyugodt közegre van szükségük. A medencébe töltsünk homoktalajt, és helyezzünk be búvóhelyeket: köveket, gyökérdarabokat, cserepeket, csöveket és bármi más tereptárgyat, ami alkalmas a halak megbújására. A gyengébb brakkvizet elviselő növényeket ültessük gazdagon: egyes Cryptocoryne-fajok, lándzsás vízipáfrány, jávai moha, tüskehínár mind gond nélkül bírja ezt a közeget. A jávai moha külön előnyös búvóhelyek szempontjából. A vízminőséggel szemben egyébiránt nem kényes: semleges – enyhén bázikus kémhatású, középkemény vízben, kb. 24-26 °C-on gondozhatóak.

Egyfajos medencében érdemes elhelyeznünk őket, nem kimondottan társaságkedvelő állatok. A nagyobb halak elnyomják őket, nem jutnak táplálékhoz, félni fognak. A félős darázsgébek nem igazán jönnek elő rejtekhelyükről, alig táplálkoznak. A túl nagy halak pedig akár kárt is tehetnek bennük. Csoportosan szerezzük be őket, célszerű legalább 6 db-ot vásárolnunk. Bár nem rajhalak, sőt, az ivarérett hímek egymás között támadékonyabbak lehetnek – 6 (vagy több) példány esetén az agresszió megoszlik. Ajánlott fajspecifikus akváriumban tartani, esetleg a Gobiopterus nemzetség apró termetű gébjei felelnek meg társhalnak.

Tartásának nehezebb momentuma az állatok etetése. Szinte kizárólag apró élő eleséget hajlandóak elfogadni, így például saját keltetésű artémiát. Azon túlmenően, hogy inkább torkolatvidéki faj (tehát jobban félsós vízhez szokott), élelmezésének ellátását tekintve is a brakkvízben való tartás az előnyös. Az élő artémiák ugyanis tovább életben maradnak a sósabb közegben, s igazán úgy tudjuk jól táplálni a törpe darázsgébeket, ha folyamatosan tudnak maguknak artémiát vadászni. Persze más apró élő eleséggel is próbálkozhatunk, pl: cyclops, daphnia, walterféreg, apróbb grindál. A fagyasztott eleségre alkalmasint rászoktathatóak, bár nem egyszerű mutatvány ennek az elérése. Száraz tápokat nem eszik.

A nőstények teltebbek, mint a hímek, de tenyésztésük mindezidáig sikertelen volt akváriumban, nem tudunk eredményes szaporodásról. A darázsgébek többsége ikragondozó, és szívesen ívnak sósabb vízben – feltehetőleg ez erre a fajra is igaz lehet, mindenesetre szaporodásukról kevés információ áll rendelkezésünkre.