Datnioides campbelli – Pápua tigrishal

A pápua tigrishal a nagytestű brakkvízi halfajok közé tartozik. A sügéralakúak (Perciformes) rendjének tagja, de az akvarisztikában sügérfélékként ismert családba (Cichlidae) már nem tartozik bele, nem kimondottan közeli rokonfaja az amerikai és afrikai díszsügéreknek. A szakirodalom sajnos sokszor – tévesen – mind az öt ismert tigrishalfajt félsósvízi halként kezeli, holott kizárólag a pápua és az ezüst tigrishal igényel brakkvízi körülményeket.

A pápua tigrishal számára tágas akváriumot rendezzünk be, ennek térfogata 600 liter körüli legyen. Eurihalin halfaj, ami azt jelenti, hogy a sókoncentráció változását tág határok között elviseli. Megtalálták már 900 km-re a tengertől is, teljesen édesvízben, viszont a hosszú távú, egészséges tartásához ez nem ideális. A javasolt sókoncentráció számukra 5 – 15 ezrelék közötti, azaz literenként 5-15 gramm. A nyugodt vizeket keresi a természetben, ezt igyekezzünk akváriumában leutánozni. Helyezzünk be bőségesen uszadékfákat, gyökereket, félsós közeget bíró vízinövényeket, melyek között búvóhelyre lelnek az állatok. Természetesen ügyelni kell arra is, hogy elegendő úszóterük legyen. Életmódjukat tekintve lesből támadó vadászok – éppen ezért keresik a víz alatti tereptárgyak közelségét. A hőmérséklettel szemben nem kényesek 22 és 28 °C közötti érték megfelel számukra, de a hirtelen hőmérséklet-változások kerülendőek. Közepesen kemény – kemény vízben gondozhatóak, a legtöbb hazai csapvíz optimális e célra. A kémhatás legyen enyhén lúgos, 7,5-8,5 pH, savas közegben nem tarthatóak!

A tigrishalak gyors anyagcseréjű, sokat táplálkozó állatok. Igazi ragadozók, kizárólag állati eredetű táplálékot vesznek magukhoz. A fiatal példányokat legjobb, ha különböző férgekkel, rovarlárvákkal etetjük, úgy mint a vörös szúnyoglárva, mosott tubifex, blackworm, grindálféreg, kisebb földigiliszták, darabolt garnélák. A nagyobb, illetve kifejlett egyedek számára a méretesebb giliszták, egész garnélák, kagylóhús és halszeletek megfelelőbb tápláléknak bizonyulnak. Mivel a pápua tigrishal betegségekre kicsit érzékenyebb, élő etetőhalak használata kerülendő, vagy csak megbízható forrásból származót használjunk. Ne kapjanak emlős vagy madárhúst, mivel a természetben sem táplálkoznak ilyen élőlényekkel, emésztő traktusuk nem ehhez alkalmazkodott. A rendszeres melegvérű állati táplálék könnyen okoz elhízást, szervi problémákat, tápcsatorna károsodást, akár ezekből kifolyólag idő előtti pusztulást. Egy kifejlett tigrishal számára heti háromszori bőségesebb etetés bőven elég, a napi szintű táplálás hamar kóros elhízáshoz vezet.

Akváriumukhoz mindenképpen erős szűrőrendszer dukál. Mindenképpen nagy teljesítményű és térfogatú külső szűrőt / szűrőket alkalmazzunk, de egy szűrőakvárium is jó szolgálatot tehet. Ezek a halak rengeteg ürüléket termelnek, a víz megtisztításához nagy kapacitású szűrőrendszerre van szükségünk. Bár a víz kémiai összetételével szemben viszonylag tágtűrésűek, a vízminőség leromlását nem viselik el. A felszaporodott károsanyag-tartalom, a rossz minőségű víz hamar betegségek kiinduló pontja lehet. Az importpéldányok gyakran megviseltek, rossz egészségi állapotban érkeznek. Ezen egyedek életben tartása és akklimatizálása nem könnyű feladat. A szállítás és kereskedelemben eltöltött idő alatt gyakran nem megfelelő közegbe kerülnek, akár meg is fertőződhetnek. Ilyenkor apatikussá válnak, nem hajlandóak táplálékot elfogadni, színük elsötétül, elbújnak. Tartásának kezdeti nehézségei miatt inkább gyakorlott akvaristáknak ajánlható a faj, viszont ha megszokta helyét, már nem lesz bonyolult gondozása.

A pápua tigrishalak (és rokonaik) viselkedése némiképp eltér a megszokott sügérekétől. Nyugodt, békés halak jellemzően, melyek fiatalon szívesen verődnek csapatokba, de természetesen, ha a szükség úgy hozza, a kifejlett példányok remekül képesek megvédeni magukat. Idősebb korukra kialakulhat territoriális viselkedés, de agressziójuk sokkal kevésbé számottevő, mint nagyon sok bölcsőszájú fajnál. Eleinte kimondottan félénk, bújós halak, ezért is szükséges az akvárium gazdag berendezése. Fiatal állatokból érdemes egy kb. 5-6 példányból álló csoportot beszereznünk. A hasonló méretű halakkal – melyeket nem néz tápláléknak – békésen viselkedik, méretéből kifolyólag alkalmas például holdhalak, árgushalak társának. A kisebb fajokat elfogyasztja. Arra azonban ügyeljünk, hogy nagyon aktív halak ne kerüljenek mellé, mert feleslegesen stresszelik, illetve etetéskor elnyomják a tigrishalakat (főleg fiatal korban számottevő ez a jelenség, egy kifejlett tigrishal már jól tudja érvényesíteni akaratát). Ha túl erős kompetítor faj kerül mellé, kevés táplálékhoz jut, bújós lesz. Idősebb korára kicsit mogorvábbá, agresszívebbé válhat, egyébiránt az egyfajos tartásmód is elgondolkoztató.

Akváriumi tenyésztése sajnos mindmáig megoldatlan, szaporodásáról vajmi kevés ismerettel rendelkezünk. A nemek megkülönböztetése is problémás. Az akvarisztikában beszerezhető példányok vadon fogottak.

A pápua tigrishal érdekes kiegészítője lehet egy az igényeinek megfelelő brakkvízi akváriumnak, de intelligens hal lévén, akár magában tartva is izgalmas hobbiállatot nyerünk. Könnyen megtanulja például a táplálék kézből való elfogadását. Sajnos csak nagyritkán szerezhető be még Nyugat-Európában is, ára jellemzően meglehetősen borsos. Némi odafigyeléssel igényei viszonylag könnyen biztosíthatóak, tartását azonban gyakorlott akvaristáknak ajánljuk.