Monodactylus kottelati – Kottelat – díszholdhal

Tartása szinte teljesen megegyezik az ezüstös díszholdhaléval. Klasszikus brakkvízi halfajról van szó: a díszholdhalak mellett az árgushalak és a lövőhalak tartoznak azon fajok körébe, melyeket az akvarisztika már régóta tart számon félsósvízi halakként. A Kottelat – díszholdhal fiatal példányai előfordulhatnak édesvizekben, de leginkább brakkvizekben, így folyótorkolatokban, mangrove erdők mocsaraiban élnek, az idős példányok pedig már jellemzően tengeri életmódot folytatnak. Az idősebb állatok kevéssé tudnak az édesvízhez alkalmazkodni, a fiatalok viszont jól viselik az akár tengeri körülményeket is. Azt, hogy tág határok között képesek a sókoncentráció-változását elviselni, eurihalin életmódnak nevezzük. Egyébiránt a vízminőségre sem túl kényesek, jó tanulóhalak mindazon akvaristák számára, akik később a tengeri akvarisztikával szeretnének megismerkedni. Tengeri akváriumok beindításához (első betelepített halak gyanánt) is megfelelőek, sőt, alkalmas társításban tengeri akváriumokban is tarthatóak.

A Kottelat – díszholdhalakat mindenképpen csapatban, rajban érdemes gondozni. Ha csak néhány egyedüket tartjuk együtt, veszekedőssé válhatnak, máskülönben teljesen békés állatok. 450-500 liternél kisebb akváriumban ne akarjuk tartani a fajt, hiszen termetesre nőhet, mozgásigényes és egy csapat díszholdhalnak tágas térre van szüksége. Ha igényeinek leginkább megfelelően szeretnénk tartani, akkor még célszerűbb egy 1000 liter fölötti térfogatú medence, és ajánlott akár 20 példány (vagy több) tartása. Gyakran láthatjuk állatkertekben óriás tengeri medencékben, például cápák mellett. Brakkvízi akváriumban a méretéhez megfelelő társhalakat, így például árgushalakat, lövőhalakat válasszunk.

Medencéjébe literenként 10-20 g tengeri sót adagoljunk: fiatalabb állatoknak a kisebb sótartalom is megfelelő, idősebb példányoknál inkább a 20-25 g/l koncentrációt érjük el. Ha esetleg csak ezt a fajt tartjuk (vagy a társhalaknak egyezik az igénye), kifejlett állatoknál a tengervíz sótartalmát is megközelíthetjük vagy elérhetjük. Az akvárium legyen tágas, sok szabad úszótérrel, és némi búvóhellyel is – amíg nem szokták meg helyüket és még fiatalabbak, többször bujkálnak, később inkább a nyílt víztérben mozognak. A növényeket elfogyaszthatják, a sótartalom mellett ez is limitálja az alkalmas vegetáció listáját. Aljzatnak finom homokot, vagy korallzúzalékot válasszunk. A hőmérséklet 26 °C környékén optimális, a kémhatás legyen kissé lúgos (7,5-7,8 pH), a víz pedig kemény – ahogy az a legtöbb brakkvízi és tengeri fajra is igaz. Szűrjük erősen medencéjüket, de a tengeri állatokhoz képest jobban viselik a kisebb vízminőség-változást. Ha igényeinek megfelelően brakkvízben tartjuk, akkor betegségekre kevésbé hajlamos.

Mindenevők, növényi táplálék-kiegészítésre szükségük van. Ezt biztosíthatjuk, ha néha kapnak forrázott zöldséget (pl.: saláta, uborka). Szoktatás után a száraz eledeleket is elfogadják, ezt kapják változatosan, jó minőségben – itt is odafigyelhetünk arra, hogy lemezes eledelek formájában juttassunk be néha növényi eredetű tápanyagokat is (pl.: spirrulina). Természetesen az élő és fagyasztott táplálékot, úgy, mint a sórákot, szúnyoglárvát, garnélát, stb. ők is kedvelik. Bátran használjunk fagyasztott mixeket is, például a tengeri halak számára gyártott változatokat. Kagylóhúst is kaphatnak.

Tenyésztésük mindezidáig eredménytelen volt akváriumi körülmények között, az üzletekben beszerezhető állatok Ázsia-menti tengerekből kerülnek befogásra. A kereskedők sajnos csak ritkán különítik el és nevezik meg pontosan ezt a fajt, holott sokkal gyakrabban fordul elő a kereskedelemben, mint ahogy neve felbukkan a listákon. Gyakran az ezüstös díszholdhal (Monodactylus argenteus) neve alatt forgalmazzák a Kottelat – díszholdhalakat is, akár kevert állományban az előző fajjal. Egyébként nyugodtan tarthatjuk együtt mindkét fajt.