Indoreonectes evezardi – Indiai barnacsík

Az akvarisztikában szinte teljesen ismeretlen fajról van szó. Nagyon kevesen ismerik, nem egy különösebben díszes faj amúgy sem, de a kicsi érdeklődés hiányában nem túlságosan iparkodnak áruba bocsátásával a nagykereskedések. Magyarországon szinte biztosan állíthatom, hogy általában beszerezhetetlen.

Tartása amúgy nem nehéz, aprószemű talajt töltsünk medencéjükbe, és búvóhelyeket is rakjunk be nekik. A növényeket nem bántják. Csoportos halról lévén szó, legalább 3-4 egyedet gondozzunk. Nem szükséges erős világítás, árnyékoljunk bátran. Kristálytiszta vizet igényel, amit jól szűrünk, bomlástermékektől teljesen mentes legyen. A vízáramlás is lehet magasabb fokú, így az erős szűrés, vízáramlás a teljesen tiszta, átlátszó hegyi patakokat utánozza. A vízhőmérsékletnek sem kell magasnak lennie. Könnyen társítható, nem bántja a közepesebb-kisebb halakat sem, így például dániókkal, kisebb márnákkal is jól egyberakható.

Etetésével annyi a probléma, hogy a vadbefogott halak általában nem fogadják el a száraz eleséget. Tubifexszel, vörös szúnyoglárvával célszerű etetni, viszont amint rászokott a száraz harcsatápokra, változatosabbá tehetjük ilyenféle eledelekkel étrendjét.

Tenyésztése akváriumban megoldatlan, hormonkezeléssel nem tenyésztik, ha esetlegesen forgalomba kerül, akkor valószínűleg vadbefogásból származnak.