Parabotia lijiangensis – Kínai karcsúcsík

Nem tudunk túl sok mindent a fajról, hisz még a nyugati országokban is csak elvétve beszerezhető faj, kimondottan ezt a halat szinte sosem importálják, leggyakrabban hasonló fajok (pl. Sinibotia sp.) szállítmányaiba belekeveredve érkeznek Európába. Haladó akvaristák érdekes talajlakó hala lehet, de hegyi gyors folyású vizek lakója, ezt fontos figyelembe venni. Ezen vizek kristálytiszták, gyorsan áramlanak és oxigéndúsak, de legfőképpen hűvösek. Ezt akváriumban is fontos biztosítani nekik, egy erős szűrő és gyakori részleges vízcsere jó szolgálatot tesz. Lehetőleg a hőmérséklet nyáron se haladja meg tartósan a 25 C-t. Ez némileg gátolja szabad társítását, biotóp medencében hűvösebb vizet igénylő dániókkal (pl. malabári dánió) és díszmárnákkal (pl. rózsás díszmárna) alkothatunk nem is olyan csúnya társítást. Nagyon dekoratív csíkhalak, sok Botiával felérnek! Alapvetően békések, néha némi territoriális viselkedés előtörhet, de ez semmilyen komolyabb sérülést eredményező erőfitogtatással sem jár. Aktív halak, mozgékonyak és gyakran csipkelődősek is, ezért fátylas halakkal ne helyezzük egybe őket. A kis termetű, apróbb halakat előfordulhat, hogy tápláléknak nézik és elfogyasztják. Búvóhelyek álljanak rendelkezésükre, és dúsan növényesíthetünk. A talaj apró szemű sóder vagy kvarchomok legyen. Mint a legtöbb csíkféle, érzékeny a réztartalmú gyógyszerekre, és a darakórnál bevált hőmérséklet-emelés sem alkalmazható nála igazán, ezért legyünk körültekintőek, ne zsúfoljuk túl medencéjét.

Szívesen fogyasztja az általános harcsatápokat, és a többi hal eledelének maradékát is elfogyasztja. Szúnyoglárvával, tubifexel egészítsük ki néha étrendjét, ettől sokkal jobb lesz vitalitásuk is.

Tenyésztésük megoldatlan akváriumban, és nem foglalkoznak hipofízises ívatásukkal sem, hisz tartásuk sem elterjedt, pedig hidegvízi-igényüket leszámítva pompás küllemük miatt ez indokolt lehetne.