| Megtekintve: 4 271

Yasuhikotakia eos – Hamvas díszcsík

TUDOMÁNYOS NÉV

Yasuhikotakia eos

CSALÁD

Cobitidae

MÉRET

10 cm

°C

24 - 28 °C

°pH

6 - 7,5 pH

°Nk

2 - 10 Nk

HELYIGÉNY

180 liter

VISELKEDÉS

agresszív

TÁPLÁLÉK

mindenevő

HOL TARTÓZKODIK?

talajlakó

ÉLETTARTAM (év)

8-12 év

TERMÉSZET-
VÉDELMI BESOROLÁS

gyakori

Külalak és jellegzetességek leírása

Háta magas, teste tömzsi, ahogy az a Yasuhikotakia – csíkféléknél általánosan jellemző. Áramvonalas alkata segíti könnyedén mozogni a kövek, ágak között, míg aránylag vékony teste abban van segítségére, hogy a sziklák közé egyszerűen bebújhasson. Száját bajuszszálak övezik, melyek az érzékelésben jelentenek előnyt, egyfajta plusz érzékszervként. Szeme alatt felmereszthető tüskét találunk, melyben gyenge méreg van.

Színezete változékony, általában hamvas kékes – zöldes alapszínű, ami az idősebb halakon szürkésbarnára vált. Faroktövében egy halványabban színezett fekete foltot találunk. Hasoldali úszói (mell, has, farok alatti) erősebben színezettek narancssárgával, míg a farki és hátúszója kevésbé sárgás, sokkal több sötétebb szürkét-barnát találunk benne.

Tudományos nevének eredete is a színezetére vezethető vissza. Eos az ókori görögöknél a hajnal istene volt, a névadót a hal színezete a hajnalra emlékeztette. Több rokonára is hasonlít (pl.: Yasuhikotakia lecontei, Y. modesta). Hátúszójában 10-11 úszósugarat találunk.

Tartása és tenyésztése

Összeférhetetlen halak, a díszcsíkok közt a legagresszívebb fajok közé tartozik. Területvédő, a halak kijelölik saját revírjüket és kemény csatározások árán is megvédik más halaktól. Annak érdekében, hogy elég búvóhely jusson minden halnak, medencéjüket gazdagon dekoráljuk ágakkal, sziklákkal. Csoportos halak, saját fajukon belül – ha elég sokan vannak – nem bántják egymást, viszont nagyon szigorú hierarchikus rend uralkodik. Ahhoz, hogy a csatározásokat elkerüljük, érdemes legalább 6 példányt gondozni, de ha van lehetőségünk, válasszunk inkább 10-12, vagy akár mégtöbb egyedet. Ha mindössze 2-3 példányt tartunk, a domináns hal folyamatosan üldözni, piszkálni fogja a hierarchiában alatta álló példányokat, mígnem azok nem táplálkoznak és elpusztulnak.

Magatartása miatt nehezen társítható, ugyanis nagyon sok más halnak is „nekimegy”, védi előlük területét. A lassan mozgó vagy fátyolos úszókkal rendelkező halakat megcsipkedi, ezek gondozása kerülendő. Mellette leginkább a gyors, aktív, felszín közelében vagy nyílt vízen úszó halak tarthatóak, így például gondozhatunk mellette malabári dániót, kék dániót, ollófarkú razbórát, vagy ha rendelkezésünkre áll több száz – több ezer literes medence (ami általában nem az otthoni, szobai akváriumok jellemzője), elméletileg a tiofil díszmárna, rakétamárna, ázsiai cápaharcsa is alkalmas lehet mellé. Más talajlakókkal, amiben valamennyien kellő számú búvóhelyet találnak, és nem zavarják egymás területét, akkor sziámi algázókkal, díszesszárnyú márnákkal, moszatevő márnákkal, Labeo-félékkel, garrákkal és más csíkokkal tarthatjuk együtt. A közepes – nagyobb testméretű harcsákkal is gondozható egy medencében, ide tartoznak például a macskaharcsák (Mystus sp.), illetve a sziámi darázsharcsa is (Pseudomystus siamensis).

Gyors folyású vizek lakója, a nagyobb folyók vízgyűjtö területeinek kavicsos patakjaiban él. Kedveli, ha akváriumában nagy a vízáramlás, gyorsan mozog a víz, és az oxigénkoncentráció is magas. Ezen tulajdonságokban a hegyvidékek halaira emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy trópusi vízhőmérsékletet kíván, 25 – 27 C között teljesen megfelel számára. A víz, mivel nagyon gyorsan áramlik és tovafolyik nem színeződik meg túlságosan a vízbe hulló levelek csersav- és huminsavtartalmától, viszont a savasság irányába tolódik el a kémhatás, 6 körüli pH optimális lenne számára. Lágyvízi hal, s bár tolerálja a Magyarországon általában kemény csapvizet is, lehetőség szerint igyekezzünk 5 – 10 Nk között tartani ezt az értéket. Akváriumába nagyon sok követ és ágat helyezzünk, mint az a viselkedésénél már bővebben kifejtésre került. A növényeket általában nem bántja, esetleg a friss hajtásokat csipkedi meg. Nem igényel dús növényzetet, mivel a sziklás területekhez szokott, de ettől függetlenül pár tő vízinövénnyel bátran dekorálhatjuk medencéjét. Fontos, hogy az aljzat apró szemű sóder legyen, mivel előszeretettel turkálnak táplálék után kutatva.

Etetésük problémamentes, a legtöbb talajlakók számára készített eleséget elfogadják, a lehulló pehely- vagy granulátumtápokat is megeszik. Ettől függetlenül érdemes menüjét férgekkel, szúnyoglárvával, tubifexel kiegészíteni, hogy egészséges, magas vitalitású halaink legyenek. Néhanapján kínáljuk meg őket forrázott zöldségekkel is. A kistermetű halakat levadászhatják, így akár még apróhallal is etethetőek.

Tenyésztése hormoninjekciókkal lehetséges, spontán nem ívik, a nemek is nehézkesen állapíthatóak meg, a nőstények valamivel nagyobb, kerekebb testalkatúak. Korábban gyakoribb volt az akvarisztikában, de napjainkra kedveltsége alább hagyott, visszaszorult, ezért csak elvétve szerezhető be. Vadállománya ugyan még gyakori, de az IUCN felmérései szerint a populációk mérete csökkenőben van. Az ivadékokon egyébként függőleges csíkozottság figyelhető meg, ami ivarérettségük eléréséig teljesen eltűnik róluk.

Elterjedési területe - térkép (map)

Yasuhikotakia eos - Hamvas díszcsík elterjedési területe (Map)

Laos, Kambodzsa, Thaiföld, Vietnam; elsősorban a Mekong folyásrendszerében található meg, valamint a Chao Praya, Nam Ngum és Dong Nai folyókban.

Egyéb elnevezések

syn: Botia eos.

Eng: Sun loach.

Egyéb köznevei: Solsmerling, Sekavka slunečná, Sonnenschmerle, Trey kanchrouk krawhorm, Pa mou man, Aurinkonuoliainen, Cá heo.

Képek

Biotóp jellemzők - kereső

Az ezen az adatlapon szereplő élőlény tartási körülményeinek megfelelő biotóp (állatok, növények, víz- és egyéb jellemzők) kereséséhez jelöld ki az általad fontosnak tartott tulajdonságokat jelképező ikon alatti választódobozt és nyomd meg a "Biotóp kereső" gombot!
Ha az összes jellemző közül szeretnél választani, akkor a "Részletes" feliratú gombot nyomd meg!

Elterjedési terület:
Ázsia
Dél-Ázsia
Indokína
Thaiföld
Vietnám
Biológiai jellemzők:
Testmérete: közepes(5-10 cm)
Viselkedése: összeférhetetlen
Aktivitása: közepesen aktív
Táplálkozása: mindenevő
Ált. tartózkódási vízréteg: alsó szint
Élethossza: hosszú (6 évnél is több)
Víz
paraméterek:
Hőmérséklet igénye: hőigényes (25-30 °C)
Víz kémhatása: félsavas (6-6,5 pH)
Víz kémhatása: normál (6,5-7,5 pH)
Víz Német keménységi foka: igen lágy (0-5 Nk°)
Víz Német keménységi foka: lágy (5-10 Nk°)
Víz színezete: átlátszó
Víz színezete: sárga
Környezeti jellemzők:
Min. térfogat igény: normál (100-200 liter)
Kedvelt vízmozgás: gyorsan áramló
Növényzetigény: átlagosan beültetett

Miben keressünk?
Akváriumi halak
Akváriumi növények
Gerinctelenek

Ha a egy élőlénycsoport sincs bejelölve akkor az összesben keresünk.

Videó

Adatok

Fotók:

A fényképek a Google képkeresőjéből származnak.

Katalógusba került:

2015-05-10

Frissítve:

2016-05-31 09:05

Katalógus ID:

No. 4527


Kategória választó

Pontyfélék (88) | Pontylazacok (90) | Bölcsőszájú halak (115) | Amerikai fajok (57) | Afrikai fajok (58) | Labirintkopoltyús halak (39) | Harcsafélék (134) | Csíkfélék (36) | Elevenszülő fogaspontyok (43) | Ikrázó fogaspontyok (37) | Kalászhalak (21) | Egyéb édesvízi halak (41) | Brakkvízi halak (15) | Hidegvízi halak (24) | Egyéb hidegvízi halak (9) | Hazai halak (15) |

Csíkfélék kategória fajböngésző

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük