| Megtekintve: 8 150

Badis badis – Kéksügér

TUDOMÁNYOS NÉV

Badis badis

CSALÁD

Badidae

MÉRET

6,5 cm

°C

23,0-26,0 °C

°pH

6,0-8,0 pH

°Nk

5,0-19 Nk

HELYIGÉNY

100 liter

VISELKEDÉS

ragadozó

TÁPLÁLÉK

élő eleség

HOL TARTÓZKODIK?

alsó szint

ÉLETTARTAM (év)

3-5 év

TERMÉSZET-
VÉDELMI BESOROLÁS

nem értékelt

Külalak és jellegzetességek leírása

A színváltozatok száma olyan nagy, hogy a színezet ismertetése lehetetlen. A hímek általában sötétkék vagy feketés alapon vöröses foltokból összetevődő keresztsávosak, a sávok azonban az ivás idején eltűnnek, s egyenletesen sötét színnek adnak helyet. Minden egyes pikkely sötét szegélyű. A hátúszón különböző színű hosszanti csíkok vannak, az uralkodó szín a ragyogó levélzöld. A nőstény lényegesen egyszerűbb színezetű, ezenkívül domború hasfaláról is felismerhető.

Tartása és tenyésztése

Ez a kicsiny, sügérszerű hal igénytelen, s viszonylag békés, noha egymás közt és más halakkal is harcokat szoktak vívni, ezek azonban többnyire ártalmatlan kimenetelűek. Az idősebb hímek viszont — főleg ha magánosak — néha támadó kedvűek. Halunk a kisebb méretű tartályokat kedveli, szereti a sűrű növényzetet, de elsősorban kövekből és gyökerekből álló, megfelelő számú rejtekhelyet kíván meg. Kókuszdióhéjba is szívesen betelepszik. Téves az a nézet, hogy a B.-ok unalmasak. Igaz ugyan, hogy nem nagyon élénkek, de ha megszoknak, elég sokszor mutatkoznak, különösen akkor, ha egy tartályban több pár is tartózkodik. A faj hőigényes: tartásához kb. 20— 25 C°-ra van szükség. amelyet tenyésztéskor 28—30 C°-ra lehet növelni. Csak élőeleséget fogyaszt.

A kék sügér üregekben költ. Az ivás érdekes násztánc kíséretében egy üregben folyik le úgy, hogy a pár egymást szorosan átöleli. Az üreget előzőleg a hím választja ki, s betolakodókkal szemben meg is védelmezi. A mintegy 40—100 ikra a költőüreg falára vagy boltozatára, néha vízinövények széles levelének fonákjára tapad, s a hím őrzi. Az eleinte nagyon kicsiny és kényes ivadékok a hőmérséklettől függően 48—60 óra alatt bújnak ki. Először infuzóriumokkal táplálkoznak, amelyeket nagyobb és növényekkel jól betelepített akváriumban kellő mennyiségben találnak; később porfinomságú élőtáplálékot kapnak. Noha növekedésük eleinte lassú, rögtön gyorssá válik, mihelyt darabosabb táplálékkal is meg tudnak birkózni. A nőstény rögtön ívás után, a hím az ivadékok elúszása után eltávolítható. Ha a tenyésztőmedence kellő nagyságú és sok rejtekhely van benne, az ivadékok szüleik jelenlétében is felnevelhetők. A B. badis akkor érzi jól magát, ha sötét rejtekhelyek állnak rendelkezésére, de az már teljesen mindegy, hogy ezek kövek üregei, fölborított virágcserepek, vagy sűrűn álló vízinövények-e. A rejtekhelynek azonban olyannak kell lennie, hogy a hím egész testével és úszóival túrva — de a szájával nem — képes legyen arra, hogy kis gödröket ásson benne. A hím jó közérzetére és növekvő izgalmi állapotára a test feketére színeződése utal, ez azonban a rejtekhelyen uralkodó sötétség fokától is függ. A hím az üregben vagy a növények tövénél kis gödröt ás, a rejtekhely falait pedig úgy tisztogatja meg, hogy egész testében remegve hirtelen elúszik a fal mellett, mindig más-más testtartással. Száját a tisztogatáshoz nem használja. A költőhely előkészítését a nőstény közeledése — amelyet a hím a közelben eleinte nem tűr meg — félbeszakítja. Érdekes, hogy a hím a nőstény közeledését gyakran olyankor is érzékeli, amikor még nem is látja. A nőstény a költőhelyhez rendkívül lassan és elővigyázatosan közeledik; a hím éppen olyan lassan az üreg bejáratáig eléje úszik, ott azonban hirtelen, szinte villámlásszerűen előretör, ami a nőstényt menekülésre készteti. A hím először üldözi, majd visszatér a költőhelyre. A játék különböző fázisait a két ivar gyakran igen gyors színváltása kíséri. Amikor a nőstény ivaréretté válik, megpróbál az üregbe behatolni. A nőstény színe eleinte meglehetősen sötét, s a rejtekhelyben világosabbá válik, a hím viszont szinte teljesen elfeketedik. Kifeszítik úszóikat, miközben a hím hátúszóján ragyogó szegély válik láthatóvá, s lassan egymás körül keringenek. Mindez a fenék közelében megy végbe, s a nőstény a talajhoz ér. A hím néha a szájánál fogva meg is ragadja. Ezt követi a körülölelés, amely ugyanúgy folyik le, mint a Betta nembeli és más hasonló halaké. A pár eközben többször változtatja helyzetét; ivarszervük nyílásai a körülölelés során egymást takarják. Az ikrák lerakása csak akkor következik be, amikor az ölelkezés már szűnőben van.

Az ikrák általában a fenékre hullanak, egyeseket a víz mozgása elsodor, s ezek az üreg falain és a boltozaton tapadnak meg. Az állatok párzás közben is többször változtatják a színűket.

A halak azonban az üregen kívül is hajlandók voltak ívni, ha kellően sötét ívási hely állt rendelkezésükre. A tapasztalatok szerint a B. badis aligha nevezhető kizárólagos üregben költőnek, hanem a költés helyéül mindig a legsötétebb helyet választja ki, függetlenül attól, hogy ez üregben vagy a növények sűrűjében van-e.

Elterjedési területe - térkép (map)

Kéksügér - Badis badis elterjedési területe (distribution map)

India állóvizei.

Egyéb elnevezések

Régebben a Nandidae családba sorolták.

syn: Badis buchanani, Cychla fasciata, Labrus badis, Labrus fasciata.

Eng: Red badis, Badis, Blue perch, Dwarf chameleonfish.

Egyéb köznevei: Nabat, Koi bandi, Napte koi, Indisk bladfisk, Kamaleonfisk, Mud perch, Mudperch, Makkarakala, Blaubarsch, Chamäleonfisch, Roter Badis, Khen ngoi, Ngamhai, Khesalei, Badis birmanski, Badis blekitnopletwy.

Képek

Biotóp jellemzők - kereső

Az ezen az adatlapon szereplő élőlény tartási körülményeinek megfelelő biotóp (állatok, növények, víz- és egyéb jellemzők) kereséséhez jelöld ki az általad fontosnak tartott tulajdonságokat jelképező ikon alatti választódobozt és nyomd meg a "Biotóp kereső" gombot!
Ha az összes jellemző közül szeretnél választani, akkor a "Részletes" feliratú gombot nyomd meg!

Elterjedési terület:
Ázsia
Dél-Ázsia
India
Biológiai jellemzők:
Testmérete: közepes(5-10 cm)
Viselkedése: összeférhetetlen
Aktivitása: lassú mozgású
Aktivitása: bújós
Táplálkozása: plankton- és detritusz fogyasztó
Táplálkozása: ragadozó
Ált. tartózkódási vízréteg: alsó szint
Élethossza: átlagos (kb. 3-6 év)
Víz
paraméterek:
Hőmérséklet igénye: közepes(20-25 °C)
Hőmérséklet igénye: hőigényes (25-30 °C)
Víz kémhatása: félsavas (6-6,5 pH)
Víz kémhatása: normál (6,5-7,5 pH)
Víz kémhatása: féllúgos (7,5-8 pH)
Víz Német keménységi foka: lágy (5-10 Nk°)
Víz Német keménységi foka: közepesen kemény (10-15 Nk°)
Víz Német keménységi foka: kemény (15-20 Nk°)
Víz színezete: átlátszó
Víz színezete: barna
Környezeti jellemzők:
Min. térfogat igény: normál (100-200 liter)
Kedvelt vízmozgás: közepesen áramló
Kedvelt vízmozgás: lassan mozgó
Növényzetigény: sűrűn beültetett
Növényzetigény: átlagosan beültetett

Miben keressünk?
Akváriumi halak
Akváriumi növények
Gerinctelenek

Ha a egy élőlénycsoport sincs bejelölve akkor az összesben keresünk.

Videó

Adatok

Felhasznált irodalom, források:

Felhasznált irodalom, források feltöltése folyamatban.

Fotók:

A fényképek a Google képkeresőjéből származnak.

Katalógusba került:

2009-09-14

Frissítve:

2014-02-02 09:02

Katalógus ID:

No. 4271


Kategória választó

Pontyfélék (88) | Pontylazacok (90) | Bölcsőszájú halak (115) | Amerikai fajok (57) | Afrikai fajok (58) | Labirintkopoltyús halak (39) | Harcsafélék (134) | Csíkfélék (36) | Elevenszülő fogaspontyok (43) | Ikrázó fogaspontyok (37) | Kalászhalak (21) | Egyéb édesvízi halak (41) | Brakkvízi halak (15) | Hidegvízi halak (24) | Egyéb hidegvízi halak (9) | Hazai halak (15) |

Egyéb édesvízi halak kategória fajböngésző

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük