Chlamydogobius eremius – Ausztrál sivatagi géb

Halunk revier-védő viselkedésű és ezért csak egyfajtás tartásra ajánlható. Általában otthonától minden betolakodót megpróbál elkergetni, de azért nem túl messzire. A hímek természetesen egymással is harcban állnak, a legyőzöttek értelemszerűen csak a legrosszabb helyeket birtokolhatják, a „főnök” által kijelölt képzeletbeli határvonalat büntetlenül nem léphetik át. Szaporodás idején akár végezhetnek is egymással. Ezeket a belharcokat úgy kerülhetjük el, ha egy akváriumban csak egy párt helyezünk el. Ha mégis társasakváriumban szeretnénk tartani csak robosztusabb halakkal párosítsuk és kevés fajtárssal.

Természetes élőhelyén általában a talaj homokos és sziklákkal, kövekkel tagolt, a meder és a part széle is növényzettel borított. Itt rengeteg búvóhely kínálkozik számára, ezeket a körülményeket próbáljuk meg tartóakváriumában is biztosítani. Búvóhelynek jól beválnak az sziklák, ágak és gyökerek, valamint a különféle alakú PVC-csövek is. Kedveli a tompított megvilágítást, félárnyékot. A víz paramétereivel szemben rendkívül érzéketlen, egyes kísérletek és megfigyelések bizonyították, hogy széles hőmérsékleti tartományt (5-41 °C !), magas sótartalmat ( 0-60 ppt), és szélsőséges pH-t (6,8-11,0 !!) és nagyon alacsony oldott oxigén szintet is képes elviselni.

Táplálása nem okoz semmiféle gondot, mert mindenféle élő- és fagyasztott élelmet elfogad, de a jó minőségű száraztápot is elfogyasztja. Bélrendszere hosszúsága alapján a természetben leginkább növényevő, ezért akváriumi tartásakor is nagyon fontos, hogy változatos növényi táplálékokhoz is hozzájuthasson.

Eredeti élőhelyén a legcsapadékosabb időszakban szaporodik, de akváriumban egész évben számíthatunk ikrázásra. A hím jelzőúszója mozgatásával próbálja beédesgetni odújába a nőstényt, és ha a csábítás eredményes, a nőstény beúszik a hím üregébe az egyik oldalon, majd elhelyezi az ikrákat a tetőn és a másik kijáraton távozik. A nőstény méretéhez képest viszonylag nagyszámú (50-250) félmilliméteres ikra lerakására képes. Az ikrákat a hím erősen őrzi, a nőstényt ívás után jobb is eltávolítani a közeléből. Az ikrák kikelésének ideje a víz hőmérsékletétől függ, 10-től 17 napig tarthat. A kikelés után a hímet is vegyük ki az akváriumból, mert megeheti a lárvákat. Az újonnan kikelt ivadékok körülbelül 5 mm hosszúak, és elég nagyok ahhoz, hogy a frissen kikelt Artemiát gond nélkül meg tudják enni.