| Megtekintve: 4 303

Datnioides microlepis – Indonéz tigrishal

LATIN NÉV

Datnioides microlepis

CSALÁD

Datnioididae

MÉRET

45-50 cm

°C

22-28 °C

°pH

5,5-7,5 pH

°Nk

8-18 Nk

HELYIGÉNY

1000 liter

VISELKEDÉS

viszonylag békés

TÁPLÁLÉK

ragadozó

HOL TARTÓZKODIK?

alsó- és középső szint

ÉLETTARTAM (év)

8-10 év

TERMÉSZET-
VÉDELMI BESOROLÁS

felméretlen

Külalak és jellegzetességek leírása

Tipikus, tigrishalakra jellemző alkattal rendelkezik. Teste viszonylag lapos, robusztus alkatú. Feje hegyesen, hosszan előrenyúlik. Hátúszójának első felén az úszósugarak nála is megerősödtek, de például a Datnioides campbelli-hez képest valamivel kevésbé fejlettek. Alapszínezete ezüstös, némi aranysárgával vegyítve. Oldalát fekete keresztcsíkok szelik át, mint az a rokonságának valamennyi tagjára jellemző. Az első csík a kopoltyúfedőn halad keresztül, majd három domináns sáv húzódik a testen – ebből kettő a has- és farok alatti úszó közötti szakaszon, a harmadik pedig ráterjed a farok alatti úszóra. A faroknyelet egy – immáron szám szerint az ötödik – csík határolja, egészen a hátúszótól fut a hasig. A farokúszó kezdetén kettő vékonyabb fekete csík található meg. E fajra is ugyancsak jellemző a szemen keresztülfutó, V alakú fekete minta. A hasúszók feketék, fehér szegéllyel, míg a farok alatti úszó elülső része (melyre a test csíkja húzódik) fekete, de a többi része áttetsző. Ehhez hasonló a hátúszó mintája is – a testhez hasonlóan ezüstös és feketés szakaszok váltják egymást az első felén, míg a hátsó, lágy sugarakból álló része átlátszó, akárcsak a farokúszó.

Rokonsági körében több faj is akad, amivel összetéveszthető. Sokáig egyazon fajnak hitték a sziámi tigrishallal (Datnioides pulcher), de tőle könnyen megkülönböztethető, hiszen utóbbinak három helyett kettő, ám sokkal vastagabb csík szeli át testét. Emellett a farktő kezdetén lévő sáv és a farokúszót szegélyezők közül az elülső nagyon gyakran összeolvad, a faroktő nagy részét feketére festve. A Datnioides undecimradiatustól szintén könnyen elkülöníthető az alapján, hogy ezen faj is egy csíkkal kevesebbel rendelkezik a testén, s nála a faroknyél kezdetén lévő csík legfeljebb az oldalvonalig tart, nem fut végig a hasig. A pápua tigrishal (Datnioides campbelli) intenzív sárga alapszínével, szinte teljesen fekete farok alatti úszójával és eltérő fejmintája alapján szintén egész nagy biztonsággal elkülöníthető. Egy kicsit nehezebb a dolgunk az ezüst tigrishal (Datnioides polota) esetében, az ő mintázata ugyanis, főleg fiatalon, meglehetősen hasonló. Az idősödő ezüstös tigrishalakon ugyan megjelennek vékony sávok a vastagabbak között, ami egyértelművé teszi megkülönböztetését, fiatalon azonban ezek nem mindig hangsúlyosak. Támpontot adhat, hogy a D. polota hasoldali úszói szürkék, illetve a farokúszó előtti két sáv nem vékonyan, egyenesen fut egymás mellett, hanem kicsit vaskosabbak, már-már foltszerűek. A kopoltyúfedő menti első fekete sáv a D. polota esetében valamelyest megtörik, míg a D. microlepisnél egyenesen fut végig a kopoltyúfedőn.

Tartása és tenyésztése

Az akvarisztikában sajnos tévesen terjedt el az a nézet, miszerint valamennyi tigrishalnak félsós vízi közeget kell teremteni az optimális tartáshoz. Ez mindösszesen két fajukra igaz: az ezüst tigrishalra (Datnioides polota) és a pápua tigrishalra (Datnioides campbelli), míg az összes többi faj teljes mértékben édesvizekben él. Az indonéz tigrishal messze a legelterjedtebb faj az akváriumokban, s mindemellett a legnagyobb termetű is. Könnyedén eléri a 45 cm-es testhosszt (amit esetleg még meg is haladhat), és az akár 10 kg-os testtömeget.

Az indonéz tigrishal, bár méreteiben meghaladja a hasonlóan robusztus termetű, de nála sokkal ritkább sziámi tigrishalat (Datnioides pulcher), annál nyugodtabb természetű. Fajon belül egyáltalán nem agresszív, és hacsak nincs kis helyre bezsúfolva, más fajokkal is békésen kijön. Arra társításánál azonban okvetlenül ügyelnünk kell, hogy túl kicsi halak ne kerüljenek mellé, mert azokat eleségnek nézi. Remekül gondozhatóak más tigrishalak, csontnyelvű halak, nagyobb termetű harcsák, pontyfélék társaságában. A kifejlett tigrishalak esetében már ez nem jelent különösebb gondot, de a fiatal példányok mellett figyeljünk arra, hogy túl aktív társhaluk se legyen. Az ifjonc tigrishalaknak kell némi idő, amíg beszoknak az akváriumba, ezalatt visszahúzódóbbak, és ha olyan társaságba kerülnek, melynek tagjai nagyon aktívak táplálékszerzéskor, könnyedén elnyomhatják őket. A fiatal indonéz tigrishalakból érdemes akár egy 5 példányból álló csoportot is beszereznünk. A szállítással, telepítéssel járó stresszre érzékenyek, ezt igyekezzünk csökkenteni. Nyugodt, beállt akváriumba kerüljenek.

Ideális tartásukhoz legalább kb. 1000 literes akvárium szükségeltetik, így a legtöbb akvarista otthoni akváriumába az indonéz tigrishalak sajnos alkalmatlanok, leginkább nyilvános akváriumok, állatkertek ideális lakói. Ha viszont kellőképp nagy medencével rendelkezünk, és belevágnánk tartásukba, akkor hamar kezes háziállatokká válnak. A medencét úgy rendezzük be, hogy bőséges szabad úszótér álljon a halak rendelkezésére, de mindemellett legyen némi búvóhely is – erre jobbára az ifjaknak lesz szüksége. Gyökerekből, uszadékokból és sziklákból építhetünk nagyobb tereptárgyakat, illetve robosztus növényekből is helyezhetünk be néhány tővel. A szegélyként ültetett valiznériák is mutatósak. Nagyon sok felvételen látni szinte tereptárgymentes, üres akváriumokban tartott óriáshalakat, így tigrishalakat is – holott ezek nem feltétlenül jelentik a faj számára ideális közeget.

Az öreg, bomlástermékekben dúskáló vizet nem kedvelik, de a víz kémiai összetevőivel szemben alapvetően nem kényesek. Egy átlagos 24-26 °C megfelel a tartásukra, de ettől néhány fokkal mindkét irányban eltérhetünk. A kémhatás semleges legyen, vagy inkább savanyú, akár az 5,5-6 pH-n is gondozhatóak! Mivel malajziai, esőerdei folyókból származnak, így a lágyabb és savanyú kémhatású vizekhez is alkalmazkodtak. Keménység terén a lágy és középkemény víz felel meg nekik. Sokat táplálkozó, s rengeteget piszkító halak, nagyon sok mulmot termelnek, ezért intenzív szűrésre lesz szükségünk az akváriumuk tisztántartásához. Mindenképpen erős külső szűrőkben, szűrőakváriumokban gondolkodjunk.

Etetésük általában nem kritikus, bár az akváriumba frissen bekerült állatok néha vonakodnak táplálékot elfogadni. A stresszes példányok színe megfakul, csíkjaik eltűnnek, de néha akár el is sötétülhetnek, sokat bújnak. Ha megszokták helyüket, a fiatalokat érdemes vízi gerinctelenekkel táplálni élő és fagyasztott formában, mint például vörös szúnyoglárva, artémia, tubifex, grindál és televényféreg, blackworm, fagyasztott mixek. A kifejlett halaknak a garnéla, kagylóhús, földigiliszta is adható, illetve ezek megfelelő méretű formában a fiataloknak is kedvelt eledelei lehetnek. Mindenesetre az idősebb tigrishalak táplálékának bázisát a halak jelentik, alaptáplálékként a fagyasztott hal, halszeletek tanácsolhatók. Élő halakkal akkor tápláljuk őket, ha azok megbízható helyről származnak, mert könnyen betegségeket vihetünk be rajtuk keresztül. Szoktatás után a nagyobb halaknak készült, pálcikás eleségeket is elfogadják. Emlős és madár húsát ne adjuk nekik, nem ehhez alkalmazkodtak a természetben, így rendszeres etetésük emésztőszervrendszeri megbetegedésekkel járhat. A kifejlett állatokat bőven elég heti három alkalommal megetetni.

Tenyésztésük akváriumban megoldatlan, még sosem járt sikerrel, szaporodásukról is csak nagyon keveset tudunk. Az akváriumokba kerülő példányok vadonfogottak, általában esős évszakban gyűjtik őket, amikor kiúsznak elárasztott erdőkbe, mezőkre, hiszen alapvetően mély, nagyobb folyók lakói, s ilyenkor nyílik lehetőség a befogásukra. Thaiföldön helyi védelemben részesül. A leggyakrabban és legnagyobb egyedszámban gondozott tigrishal-faj.

Elterjedési területe - térkép (map)

Datnioides microlepis - Sziámi tigrishal elterjedési területe (Map)

Legfőbb lelőhelye Malajzia és Nyugat-Indonézia: Borneón a Kapuas folyó vízrendszerében, míg Szumátrán a Musi folyóban és mellékfolyóiban található meg. Néhány további folyóban (pl. Perak) biztosan megtalálható a Maláj-félszigeten is. Egyes feljegyzések arról tanúskodnak, hogy Délkelet-Ázsiában a Mekong és Chao Praya vízrendszerében is előfordul, de vannak szakértők, akik ezt megkérdőjelezik, és úgy vélik, itt félreazonosított Datnioides pulcherekről van szó (különösen, mivel korábban a két fajt egynek hitték).

Egyéb elnevezések

syn: Coius microlepis.

Eng: Finescale tigerfish, Indonesian tiger perch.

Egyéb köznevei: Indonesischer Tigerfisch, Siamesisk tigerfisk, Trey khlar, Ringan.

Képek

Képek feltöltés alatt!

Biotóp jellemzők - kereső

Az ezen az adatlapon szereplő élőlény tartási körülményeinek megfelelő biotóp (állatok, növények, víz- és egyéb jellemzők) kereséséhez jelöld ki az általad fontosnak tartott tulajdonságokat jelképező ikon alatti választódobozt és nyomd meg a "Biotóp kereső" gombot!
Ha az összes jellemző közül szeretnél választani, akkor a "Részletes" feliratú gombot nyomd meg!

Elterjedési terület:
Ázsia
Dél-Ázsia
Indokína
Thaiföld
Indonézia
Nagy-Szunda-szk
Borneó
Szumátra
Biológiai jellemzők:
Testmérete: óriás (20< cm)
Viselkedése: békés
Viselkedése: kissé agresszív
Aktivitása: lassú mozgású
Táplálkozása: ragadozó
Ált. tartózkódási vízréteg: alsó szint
Élethossza: hosszú (6 évnél is több)
Víz
paraméterek:
Hőmérséklet igénye: közepes(20-25 °C)
Hőmérséklet igénye: hőigényes (25-30 °C)
Víz színezete: barna
Víz színezete: sárga
Víz kémhatása: savas (6pH alatt >)
Víz kémhatása: félsavas (6-6,5 pH)
Víz Német keménységi foka: lágy (5-10 Nk°)
Víz Német keménységi foka: közepesen kemény (10-15 Nk°)
Víz Német keménységi foka: kemény (15-20 Nk°)
Környezeti jellemzők:
Min. térfogat igény: nagy (200 liternél is több)
Kedvelt vízmozgás: lassan mozgó
Növényzetigény: átlagosan beültetett
Növényzetigény: gyéren beültetett

Miben keressünk?
Akváriumi halak
Akváriumi növények
Gerinctelenek

Ha a egy élőlénycsoport sincs bejelölve akkor az összesben keresünk.

Videó

Adatok

Felhasznált irodalom, források:

  • Frank Schäfer: Brackwasserfische – Alles über Arten, Pflege, Zucht
  • https://www.seriouslyfish.com/species/datnioides-microlepis/
  • https://www.fischlexikon.eu/fischlexikon/fische-suchen.php?fisch_id=0000001783
  • http://www.fishbase.se/summary/Datnioides-microlepis.html

A fényképek a Google képkeresőjéből származnak.

Katalógusba került:

2009-09-14

Frissítve:

2019-03-02 11:03

Katalógus ID:

No. 4276


Kategória választó

Pontyfélék (88) | Pontylazacok (90) | Sügérfélék (115) | Amerikai sügérek (57) | Afrikai sügérek (58) | Labirintkopoltyús halak (39) | Harcsafélék (104) | Csíkfélék (36) | Elevenszülő fogaspontyok (43) | Ikrázó fogaspontyok (37) | Kalászhalak (21) | Egyéb édesvízi halak (41) | Brakkvízi halak (12) | Hidegvízi halak (24) | Egyéb hidegvízi halak (9) | Hazai halak (15) |

Egyéb édesvízi halak kategória fajböngésző

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük