TUDOMÁNYOS NÉV
- Dermogenys pusilla
CSALÁD
- Hemirhamphidae
MÉRET
- 6 cm
°C
- 24-28 °C
°pH
- 6,5-8 pH
°Nk
- 5-20 Nk
HELYIGÉNY
- 80 liter
VISELKEDÉS
- békés
TÁPLÁLÉK
- ragadozó
HOL TARTÓZKODIK?
- felső szint, vízfelszínnél tartózkodik
ÉLETTARTAM (év)
- 3-5 év
TERMÉSZET-
VÉDELMI BESOROLÁS- felméretlen
Külalak és jellegzetességek leírása
E karcsú testű hal alsó állkapcsa megközelítőleg kétszer olyan hosszúra nyúlt meg, mint a felső, így idomult a felszíni táplálkozáshoz. Színe zöldes árnyalatú aranysárga, kék foltokkal. A hím farok alatti úszója gyűröttnek tűnik, a nőstényé legyező alakú.
Tartása és tenyésztése
Egy csapatban egy hímet és két-három nőstényt tartsunk; a hímek állkapcsuk csattogtatásával vetélkedhetnek egymással. Szeretik ha a vizükhöz kevés sót is adunk (kb. 1 kávéskanállal 10 liter vízhez).
Frissen importált és az akváriumban elhelyezett állatok eleinte nagyon ijedősek. A szoktatást ezért óvatosan kell végezni, minthogy az alsó állkapocs könnyen megsérül, és csak hiányosan regenerálódik. A frissen importált állatok akváriumába egy kis konyhasót vagy tengervizet is tehetünk (5 liter vízre egy teáskanál konyhasót számítva).
A félcsőrösök hőigényesek: 25— 30 C° az optimális, alacsonyabb hőmérsékleten ellustulnak. Egyébként azonban élénkek. A nőstényeknél kisebb hímek meglehetősen támadókedvűek, sőt egymás közt is veszekedősek. Tágra nyitott szájjal és kifeszített kopoltyúfedőkkel úszkálják körül egymást. A viadalok, amelyek során az állatok csak imponálni akarnak egymásnak, majdnem mindig ártalmatlanul végződnek. Más halakra teljesen ártalmatlanok, társas medencébe is teljesen megfelelnek.
A hím szinte szakadatlanul próbálkozik a párzással. A nőstény alatt áll vagy úszkál, szájával kb. a nőstény fark alatti úszójának magasságában, s teste enyhén fölfelé hajlik. Ekkor villámgyorsan a fejére áll, ezáltal a nőstény szoros közelségébe kerül, miközben fark alatti úszóját egy kissé behajlítja. Közben farkúszójával hevesen csapkod.
A terhesség a tápláltságtól és a hőmérséklettől függően 28— 30 napig tart, de hosszabb időtartam is előfordul. A nőstényt szülés után tegyük kis tartályba, a, vízszint legyen nagyon alacsony, a növényzet legyen sűrű. Ebben tartsuk a nőstényt egyedül. Az úszásra képtelen ivadékok nagy arányszáma – ez elég gyakori eset – lényegében a nem természetes táplálkozásmódra vezethető vissza. Az életképtelen utódok száma rovartáplálék adása esetében lényegesen csökkenthető. Jó eredményt érhetünk el Anabantidák (Macropodus, harcoshalak) egészen fiatal ivadékainak etetésével, amelyeket külön erre a célra kell tenyésztenünk.
Az ivadékok születése többnyire éjszaka történik. A nagyobb és idősebb nőstények 35 utódot is szülhetnek. Az utódok alig 10 mm hosszúak, s állkapcsuk még nem nyúlt meg. Ez csak néhány héttel később alakul ki. A felnevelés némi gondosságot követel. Az állkapocs megnyúlásának befejeződése után rovartáplálék adható. A másodlagos ivari jellegek kialakulása 8— 9 héttel később következik be.
Sajnos gyakran az importpéldányok soványok, gyengék, és nehezen tarthatóak életben. Ettől függetlenül be lehet szerezni természetesen életerős és pompás halakat is. Fontos, hogy élő eleséget is kapjon, D-vitaminhiány komoly problémákat okozhat. Nyáron érdemes lehet 1-2 hónapra melegebb kerti tóba, medencébe kihelyezni akár. Akváriumban tartva vitaminos műeleségeket, és változatos fagyasztott és élő tápokat kapjon, például apró rovarokat is (pl.: Drosophila). Ezekkel segíthetjük a D-vitamin pótlását, és így lényegesen jobb eredményt kapunk tenyésztéskor. Az ivadékokat sem árt apró rovarokkal kínálni, ajánlott őket artémián nevelni!
A rendszeresen frissítet víz, amit lehetőleg jól szűrjünk további segítség egészséges állatok nevelése érdekében. Szívesen pihennek úszónövények alatt, némi felszíni növényzetet helyezzünk tehát el.
A makrahal-alakúak (Beloniformes) közé tartozik, sokáig tévesen sorolták az elevenszülő fogaspontyok közé!
Elterjedési területe - térkép (map)
Indonézia, Jáva, Malajzia, Szumátra és Thaiföld. Mindenféle vizekben előfordul, félsósvízben is, mindenhol gyakori.
Egyéb elnevezések
syn: Dermogenys burmanicus, Dermogenys pusillus, Dermogenys siamensis, Dermogynys pusilus.
Eng: Freshwater halfbeak, Half beak, Halfbeak, Malayan, Needle gar, Wrestling Halfb, Wrestling halfbeak.
Egyéb köznevei:Polozobánka malajská, Polozúbka malajská, Ek thota, Bryderhalvnab, Painijakala, Hechtköpfiger, Halbschnäbler, Zwerg-Halbschnabelhecht, Jolong, Kacangan, Kajangan, Plentet, Sundoprono, Trey phtoung, Julung-julung, Halvnäbb, Cá lim kim.
Képek
Biotóp jellemzők - kereső
Videó
Adatok
Felhasznált irodalom, források:
Felhasznált irodalom, források feltöltése folyamatban.
Fotók:
A fényképek a Google képkeresőjéből származnak.
Katalógusba került:
2008-05-07
Frissítve:
2015-08-22 08:08
Katalógus ID:
No. 3890
Oldal linkje: