Ameca splendens – Lepkepontyocska

A nőstények kb. két hónap terhesség után kb. 10-20, néha több (főleg a kifejlett, testes nőstényeknél) ivadékot szülnek.
Szívesen fogyasztanak az algákból, ezért algás akváriumba is telepíthetőek. Mivel aránylag nagyobbacskák, ezért nem ajánlhatóak 90 liternél kisebb akváriumba.

Kissé néha csipkelődősek lehetnek, viszont társas medencében megférnek, ha sokkalta kisebb halak nincsenek társítva velük. Sajnos a náluk kisebb vagy újonnan betelepített halakat megcsipkedik, üldözik. Társítani nagyobb elevenszülőkkel, díszmárnákkal, talajlakókkal célszerű (a kisebb Corydorasokat is csipkedheti!). Nem agresszívek, a hímek néha fitogtatják erejüket, de ez nem jár komolyabb sérüléssel. A májustól szeptemberig tartó időszakban kerti tóba telepíthető.
Mutatós elevenszülő, leopárdmintázata úgy 5 centis korában kezd átváltozni, addig nagyon hasonlít egy másik, leopárdmintás elevenszülőre (Chapalichthys pardalis).

Szereti az olyan akváriumot, ahol hosszú kiúszótér áll rendelkezésére, mivel szeret viszonylag aktívan úszni, de nem tartozik a tipikus nagyon aktív halak közé. A növényeket általában nem bántja, viszont fonalas algák ellen remek segítőtársunk. Erős szűrés és gyakori vízcsere fontos, mert az öreg nitrites, ammóniás vizet nem viselik jól.

A vadonban jobbára növényekkel táplálkozik, ezért spirrulinás zöldtápot, forrázott zöldségeket etessünk velük. Akváriumban nagyon kedveli viszont a különböző fagyasztott és élő eleségeket is, vörös szúnyoglárva, artémia, tubifex napirendi táplálék legyen, de nyalánkság gyanánt élő grindálférget is szívesen fogyasztanak. A száraz eleségeket is elfogadják, de egészséges fejlődésükhöz elengedhetetlen a különböző természetesebb táplálék.

Tenyésztése azért sem nehéz, mivel ivadékai az egyik legnagyobbak a gondozott elevenszülő fogasponty fajok közül. Nálam előfordult már közel bolti neonhal méretű újszülött is. Ne ijedjünk meg, ha felgyűrt farkúszóval születik több kicsi is, ez idővel visszaáll, nem kell ezért kiszelektálni őket. Beltenyészet esetén persze gyakrabban előfordul, némileg kiküszöbölhető, ha vigyázunk a vérvonalra.

Sajnos a faj a vadonban kritikusan veszélyeztetett, ehhez képest relatívan „gyakori” az akvarisztikában. Nagyon fontos, hogy a halakat ne csak életben tartani akarjuk, hanem megfelelően godnozzuk, sőt, próbáljuk tenyészteni őket a faj védelme érdekében. Különböző szakszervezetek foglalkoznak a hasonló ritka fajok tenyésztési programjaival.

E faj a vadonban mindössze 1-2 betonos aljzatú „medencében”, folyókról leválasztott szakaszokban él, élőhelye és vadonbéli populációi a lehető legminimálisabbra korlátozódtak. Egyébként e helyek fürdőzési célt szolgálnak a mexikóiaknak.