Corydoras arcuatus – Áramvonalas páncélosharcsa

Nagy termete (9-10 cm) miatt tágasabb akváriumra van szüksége, mint sok más rokonának, legalább 120 literes medencébe kerüljön. Csoportos állatok, minimum 6 példányukat tartsuk együtt. Az akváriumban álljon rendelkezésre tágas szabad terület, ahol turkálhatnak és cirkálhatnak az aljzaton. Talaj gyanánt finom homokot, apró szemcseméretű aljzatot válasszunk, mert a durvább, nagyobb szemcséjű kavicson hamar lekopnak bajuszszálaik. A nagyon finom, gyenge növényeket esetleg kitúrhatják táplálékkeresés közben, de a növényzetben egyéb kárt nem tesznek. Érdemes néhány robosztusabb vízinövényt ültetnünk (pl.: Echinodorus, Anubias), melyek levelein, tövük árnyékában megpihenhetnek halaink.

Békés faj, ezért jól társítható más dél-amerikai halakkal, például pontylazacokkal. Mivel erős testfelépítése és mérete lehetővé teszi, akár nagyobb testű lazacok, sügérek mellé is kerülhet, de persze arra ügyeljünk, hogy akváriumának társbérlői ne tegyenek kárt bennük. Vegyes társas medencékbe is kerülhet. Pár marék falevéllel még otthonosabbá varázsolhatjuk akváriumukat. A vízhőmérséklet legyen kb. 24-25 °C. Hálásak, ha viszonylag lágy és kissé savas (vagy semleges körüli) kémhatású a vizük. Mivel a kereskedelembe kerülő állatok jellemzően vadonfogottak, különösen ügyeljünk a megfelelő vízminőségre, ez a faj nem igazán beakvarizált, a keményebb csapvizet annyira nem kedveli. A vízcseréket rendszeresen végezzük el, kéthetente 20-30 %-ot.

Vadonfogott halaknál különösen fontos a jó minőségű eleség, őket leginkább élő, esetleg fagyasztott állati eredetű tápanyagokkal etessük. A legjobb választás a tubifex, melyből nagyon sokat képesek elfogyasztani, de emellett kaphatnak sórákot, szúnyoglárvát, blackwormot is. A grindál vagy a televényféreg jó szolgálatot tehet az újonnan beszerzett állatok kondícióba hozásához. Általában a műeleségeket is elfogadják, legfeljebb rövid szoktatást igényelnek: kaphatnak páncélosharcsák számára készült, hamar szemcsésedő táptablettákat és talajra süllyedt lemezes eledeleket egyaránt.

Az ivarok a méretkülönbség alapján állapíthatóak meg, a nőstények nagyobbak a hímeknél. Akváriumi tenyésztésük még nem teljesen bevett szokás, kevéssé sikeres és a rendelkezésre álló adat is kevés róla. A kereskedelemben előforduló példányok túlnyomó többségét a vadonból gyűjtik.

Több, mint 80 éve tévesen nevezik az akvarisztikában e faj nevével a Corydoras grantit, melyet végül 2019-ben írtak le önálló fajként. Az akváriumainkban nagy többségében előforduló „arcuatusok” valójában a C. granti fajba tartoznak. A korábban CW-036 kóddal és a hangzatos Corydoras sp. ’Super Arcuatus’ kereskedelmi névvel jelölt állatokról kiderült, hogy ők az igazi, 1939-ben leírt Corydoras arcuatusok. Sajnos mindmáig nagyon ritkák idehaza ezek az impozáns páncélosharcsák.