TUDOMÁNYOS NÉV
- Corydoras bilineatus
CSALÁD
- Callichthyidae
MÉRET
- 5-5,5 cm
°C
- 20-26 °C
°pH
- 6,5-7,5 pH
°Nk
- 2-15 Nk
HELYIGÉNY
- 60 liter
VISELKEDÉS
- békés, csapatos
TÁPLÁLÉK
- mindenevő
HOL TARTÓZKODIK?
- alsó szint
ÉLETTARTAM (év)
- 5-6 év
TERMÉSZET-
VÉDELMI BESOROLÁS- adathiányos
Külalak és jellegzetességek leírása
Az ’Elegans-csoport’ tagja, az ln5 leszármazási vonalba tartozik. Valamennyi ide sorolt páncélosharcsa aránylag kisebb termetű, szürkés tónusú, jellemzően a hálózatos minták. Ugyancsak majd’ minden faj közös tulajdonsága az ivari kétalakúság, mely a színezetre is valamelyest kiterjed, nem csak a morfológiai különbözőségekre.
Lekerekített arcorrú, tömzsi páncélosharcsák. Alapszínezetük szürkés – piszkosfehér, az úszók az esetek többségében teljesen színtelenek, egyes hímeknél halványabb fekete hátúszófolt megjelenhet. Mint sok rokon fajra, a Corydoras bilineatusra is jellemző a hálózatos, rácsszerű mintázat. Ez fekete, bár az esetek nagy többségében inkább sötétszürkés, kevésbé kontrasztos eredményt ad. Gyakran megfigyelhető, hogy alig különül el a rácsminta, mintegy egybeolvad a sötétebb szürkés szín a háton, fejen – ez kiváltképp a nőstényekre jellemző. A faj tudományos nevét a két világos sávról kapta, mely az oldalán húzódik – bár valójában a sötét színű területek a csíkok, a világos részt az alapszínezet adja. Az oldalvonal mentén futó sáv markáns, jól látható, gyakran kicsit kiszélesedik a farktövön egyfajta foltocskává. Az alatta húzódó csík is jól kivehető általában, ez a két sáv keretezi az alsó fehér sávot, a felsőt pedig a testközépi csík és a hát sötét színezetű területe határolja. Az aranyló tarkófolt általában hiányzik.
Több rokon fajra is nagyon hasonlít, a leginkább a Corydoras napoensisre. A naponesisek azonban kontrasztosabb, erősebb színezetűek, sokszor egy halvány, negyedik tört csík is fut a has környékén, és az arany tarkófolt általában kivehető. A legtöbb C. napoensisnek erős feketés hátúszófoltja van, míg a bilineatusnál, ha ez jelen van, akkor is halvány színezetű.
A Corydoras elegans esetében a test felső része végig labirintusszerűen mintázott, mely a vértlemezek mentén az oldalvonal alá is húzódhat kisebb csíkok formájában. Nála két csíkot láthatunk, egy vastagabb a háton fut, egy pedig az oldalvonal mentén. Hím példányok hátúszóján jól látható, feketés színű három vízszintes irányultságú csík figyelhető meg. A nőstényeinek nagyobb kiterjedésű szürke terület (egy vastag sáv formájában) található az oldalvonala fölött, de alatta csík nem jellemző, rácsminta rajtuk alig látszik.
A Corydoras nanus nyúlánkabb, karcsúbb megjelenésű, alapszíne is sokszor halványabb. Nála legtöbbször jól látszódik 3 sötét csík az oldalon: a háti és az oldalvonal menti vastag, erős színezetű, s a harmadik a hasoldalon vékony, halvány. A hátúszó bázisán (a gerinc tájékán) egy fekete csíkot találunk, de az úszó csak halványan mintázott, barnás árnyalattal.
A Corydoras undulatus erős fekete mintázatú, kontrasztos. Biztos azonosítást tesz lehetővé, hogy a testközépen húzódó, jól látható fehér csík fölött párhuzamosan láncszerűen szaggatott a fehér terület. Az arany tarkófolt kevésbé jellemző, de helyenként arany csillogású folt megjelenhet. A hátúszó csak halványan mintázott.
Több leíratlan fajt is ismerünk, melyek nagyon hasonlóak, ezek a következők: C88, C123, C126, C132, CW018, CW044. Legfontosabb kiemelni a C126-ot, mely megjelenésében nagyon hasonló. Mindkét oldalsó csík erős színű (előfordulhat nála is negyedik, tört sáv), általában kontrasztosabb mintájúak a C. bilineatusnál (bár ez nem általános érvényű). A hasoldali úszók halványsárga árnyalatúak. A C123 úszói még nála is sárgásabbak, ami jó határozási pont. A C88-as páncélosharcsánál is általában két fehéres csíkos látunk, de a felső jóval hosszabb, mint az alsó. A hátán vékony, szinte csíkszerű a fekete terület, mely fölött szürkésbarna a gerinc.
Tartása és tenyésztése
A kétcsíkú páncélosharcsa könnyen tartható, a vízminőséggel szemben nem annyira kényes faj, ha pár szempontot figyelembe veszünk tartása során, számottevő problémával nem kell számolnunk. Legalább 6-8 állatot vásároljunk, ugyanis csoportos életmódú halak. Aránylag kisebb méretüknek köszönhetően egy 60 liter körüli térfogatú akváriumban már elhelyezhetjük őket. Teljesen békések, akár nano halak is kerülhetnek melléjük, legmegfelelőbb társhalaik a különböző pontylazacok, elevenszülő fogaspontyok, de hasonló igényű és békés fajokkal vegyes társas akváriumba is kerülhet.
Természetes élőhelyén viszonylag nagy fluktuációk előfordulnak a vízhőmérsékletben, ennek lekövetése akváriumban elősegíti halaink egészségét. Érdemes beiktatnunk egy hűvösebb periódust – célszerűen télen – amikor akár egy-két hónapon át 18-20 °C-ra csökkentjük a vízhőmérsékletet. Ilyenkor halaink is erőt gyűjtenek, pihennek, felkészülnek a következő szaporodási szezonra. Az év nagyobbik részében 23-26 °C közötti hőmérséklet megfelelő nekik, túlfűteni nem kell őket. A vízminőség is változékony (bizonyos határokon belül) az élőhelyén, ennélfogva nem kifejezetten kényes. Átlag csapvízben tartható, esetleg kicsit lágyítsunk rajta, ha kemény a vizünk. A semleges kémhatást célozzuk meg. Mivel állóvizekben is előszeretettel tartózkodik, ne keltsünk túl nagy vízmozgást. Az alacsonyabb oxigénszinthez is jól alkalmazkodott, béllégzőként egyébként ki is tudja igényét egészíteni (légköri levegőt nyel, s bélfalán megköti annak oxigéntartalmát).
A fogási adatok szerint vízinövényekkel sűrűn benőtt helyeken gyakran fordul elő, ezért érdemes dúsan növényesített akváriumba telepíteni. Legalább a háttér, szegélyek mentén legyen dús a növényzet, ahová visszavonulhat, de egy egészen jól növényesített akváriumban is remekül érzi magát. Tegyünk be pár nagylevelű, erős tövet is (pl.: Echinodorus), melyek leveleire szívesen kiülnek. Árnyékoló úszónövényzetet is érdemes alkalmazni, ami növeli biztonságérzetüket. Pár marék falevelet is szórhatunk az aljzatra. Fontos, hogy a talaj finom szemcséjű legyen, mert a durva, éles kavicsok lekoptatják érzékeny bajuszukat.
Könnyen etethetőek, a legtöbb akváriumi eleséget elfogadják. Megeszik a talajra hulló lemezes tápokat, granulátumokat, lesüllyedő táptablettákat is. Mint minden corynak, nekik is az élő tubifex a kedvencük. Ezen kívül kaphatnak szúnyoglárvát, grindált, sórákot is.
Szaporításukat a hűvösebb pihenő időszak után érdemes megpróbálni. Fokozatosan melegítsük fel a vizet, és tápláljuk őket bőségesen, majd ezt követően alkalmazzuk a hideg vizes vízcsere módszerét. Ez beindíthatja az ívást, melynek során érdemes csoportosan kirakni őket, egy nőstényre több hímet számolva. A tenyésztő akváriumba tegyünk jávai mohát vagy más finom levelű növényzetet bőségesen. Az ívás megtörténtével a halak a vízinövények közé (vagy az üvegre) tapasztják ikráikat, ekkor a szülők eltávolíthatóak, vagy, ha hagyjuk őket esetleg többször is ívni, akkor az ikrákat vegyük el. A tenyésztővíz egyébként legyen lehetőleg lágy, semleges kémhatás körüli. Az ikrák kelési ideje kb. 3 nap, további néhány nappal később a kishalak elúsznak, indításuk sórák naupliákkal, banánféreggel történhet.
A fajt nagyon gyakran félreazonosítják, csak ritkán kerül forgalomba pontos faji azonosítással.
Elterjedési területe - térkép (map)
Dél-Amerika, Bolívia. A Rio Cochabamba, a Rio Beni folyókban és a Rio Mamore felső folyásvidékén fordul elő.
Egyéb elnevezések
syn: -.
Eng: San Juan Cory.
Egyéb köznevei: Zweilinien Panzerwels, Parilinjamonninen.
Képek
Corydoras bilineatus - Kétcsíkú páncélosharcsa Corydoras bilineatus - Kétcsíkú páncélosharcsa
Biotóp jellemzők - kereső
Videó
Adatok
Felhasznált irodalom, források:
Ian A. M. Fuller, Hans-Georg Evers: Identifying Corydoradinae Catfish
https://www.planetcatfish.com/common/species.php?species_id=919
http://www.scotcat.com/callichthyidae/c_bilineatus.htm
https://www.l-welse.com/reviewpost/showproduct.php/product/939
Fotók:
A fényképek a Google képkeresőjéből származnak.
Katalógusba került:
2020-04-15
Frissítve:
2020-04-18 02:04
Katalógus ID:
No. 10085
Oldal linkje: