| Megtekintve: 3 228

Corydoras haraldschultzi – Schultz páncélosharcsája

LATIN NÉV

Corydoras haraldschultzi

CSALÁD

Callichthyidae

MÉRET

8,5 cm

°C

24-28 °C

°pH

6-7 pH

°Nk

0-15 Nk

HELYIGÉNY

120 liter

VISELKEDÉS

békés, csapatos

TÁPLÁLÉK

mindenevő

HOL TARTÓZKODIK?

alsó szint

ÉLETTARTAM (év)

6-8 év

TERMÉSZET-
VÉDELMI BESOROLÁS

felméretlen

Külalak és jellegzetességek leírása

A páncélosharcsák között viszonylag nagytermetűnek számít a maga 8-8,5 cm-es testhosszával. Robosztus, erős felépítésű és kissé megnyúlt arcorrú faj. Az ln8sc4 leszármazási vonalba tartozik, vagyis a 8-as leszármazási ág 4-es számú al-kládjába.

Alapszínezete ezüstös – piszkosfehér, melyen fekete mintát találunk. A test közepéig (a hátúszó vonaláig) előrenyúlik jellemzően 6 vékony, fekete hosszanti sáv. Fölöttük a háton már csak foltokat látunk, majd a törzs további része, a kopoltyúfedők és a fej is fekete – sötétszürke színű foltokkal és kis vonalkákkal tarkított. A mellúszó első sugara narancssárga, akárcsak a hasúszóé. A farkúszón a minta sávokba rendeződik, egy kevés pötty előfordulhat a farok alatti és zsírúszón is. A hátúszón halvány csíkok kirajzolódnak foltok sorozatából, de nem túl intenzív mintájú.

Leginkább a narancsúszójú páncélosharcsával (Corydoras sterbai) lehet összetéveszteni. A legbiztosabb megkülönböztetési pont, hogy a C. sterbai esetében sötét alapon látunk kis, világos foltokat a fejen, míg a C. haraldschultzi esetében egyértelműen világos alapon sötét a minta. Emellett mellúszója sem olyannyira erős narancs színezetű.
További hasonló faj még a Corydoras isbrueckeri, de fekete hátúszófoltja alapján azonnal megkülönböztethető. A Corydoras spectabilis szintén emlékeztet rá, de nála legfeljebb 1-2 csíkot látunk az oldalon (az is inkább foltok sora), a farktőben pedig egy zöldes-ibolyás folt leledzik. A hasonló fajok sorában említik még a Corydoras pinheiroit, de nála a fej mintája sterbai-szerű (sötét alapon világos minta), oldalán csak 1-2, viszont eléggé markáns csík fut, a mellúszósugár pedig csak nagyon enyhén mutat narancsos színt.

Tartása és tenyésztése

Schultz páncélosharcsájának tartása gyakorlatilag megegyezik a narancsúszójú páncélosharcsa (Corydoras sterbai) tartásával. Ennek oka rendkívül egyszerű: a két harcsafaj elterjedési területe közös, ugyanott fordulnak elő – ez külső hasonlóságukat is magyarázza. Azt azonban ne feledjük, hogy eltérő leszármazási vonalakból alakultak nagyon hasonlóvá (konvergens folyamat).

Szintén tartsuk szem előtt, hogy a Corydoras haraldschultzi egy viszonylag nagytermetű páncélosharcsa, nőstényei könnyedén elérik akváriumban a 8,5 cm-es testhosszt is. Ennélfogva tágas akváriumra van szükségük, célszerű őket legalább 120 literes medencében elhelyezni. Különösen, mivel csapatos életmódot folytatnak, legalább 6-8 példányt kell együtt tartanunk. Más fajokkal teljesen békések, kiválóan társíthatóak pontylazacokkal és sügérfélékkel, melléjük nagyobb termetű fajok is kerülhetnek, persze mérlegelve, hogy harcsáinkban ne tegyenek kárt a választott társbérlők. Tarthatjuk őket akár tányérlazacokkal, Semaprochilodusokkal, nyúllazacokkal vagy nem túl heves természetű, közepesebb amerikai sügérekkel egyaránt. Hőmérséklet-igényét figyelembe véve még diszkoszhalak mellé is kerülhetnek!

Mint ebből már valószínűleg kiderült, jól bírják a melegebb, kb. 28 °C-os vizet. Ha azonban nem diszkoszokkal tartjuk őket, a 25-26 °C bőségesen elegendő. A beakvarizált példányok általában gond nélkül tarthatóak csapvízben (középkemény, kb. semleges kémhatású), de természetesen ők is, akárcsak a vadonfogott egyedek hálásak, ha a keménységet alacsonyabban tartjuk némi esővíz, ozmóvíz felhasználásával, és esetleg kicsit savanyítunk a vízen. Bár túl nagy áramlásra nincs szükség, kedvelik a vízmozgást, szívesen úsznak benne alkalomadtán.

Alapvetés az akvárium berendezésekor, hogy finom homoktalajt alkalmazzunk, mert az éles és durva szemcsék megsértik, elkoptatják bajuszukat, ami könnyen végzetes fertőzésekhez vezethet. Ugyanígy, a talaj nélküli akvárium sem jó, mert az a harcsák hasának gombás fertőzését okozhatja. Ezeken kívül betegségekre nem érzékeny. A vízinövényzet és a tereptárgyak, mint ágak, kövek elrendezésében többi halunk igényeit vegyük figyelembe. Bátran szórjunk faleveleket (tölgy, Tebang, stb.) az akváriumba, melyek búvóhelyként sem utolsók, de megszínezik a vizet és savanyító hatású szerves savakat adnak le. E célra égertobozt vagy tőzeg kiáztatott levét is használhatjuk. Apró trükk: ha világos talajon tartjuk halainkat, színeik sokkal kontrasztosabbak lesznek, mert valamelyest idomulnak az aljzat színéhez.

Etetésük jellemzően problémamentes, megeszik a lesüllyedő lemezes eledelt, granulátumokat és a talajlakóknak készülő táptablettákat is. Mindenesetre kedvencük az élő tubifex, melyből rengeteget meg tudnak enni egyszerre. Ha egészséges, jól fejlett halakat akarunk nevelni, kapják rendszeresen. Kiegészítésként örömmel fogyasztják a televényférget, grindált, blackwormot, földigilisztát is.

A nőstények nagyobbak, kerekebbek a hímeknél, felülről nézve nagyon szépen látszanak az alkatbeli különbségek ivarérett, jól tartott állatoknál. Kis csoportban érdemes ívatni, de az íváshoz is aránylag tágas, legalább 60 literes medence dukál. Alapfeltétel, hogy szaporítás előtt bőséges, jó minőségű eleséget kapjanak. A szaporító medencébe legyen egy kevés homok, és tegyünk be mindenképpen vízinövényeket (célszerűen nagyobb és kisebb levelűeket, így például Echinodorust és jávai mohát is). Érdemes kicsit erősebb áramlást, oxigénellátást biztosítani ilyenkor, ez is közrejátszik a halak serkentésében. Az ívás kiváltását a vízértékek jelentősebb megváltoztatásával tudjuk elérni: egy nagyarányú vízcserét követően lágyabb, savanyúbb és 3-4 °C-al hidegebb vizet töltsünk be, esetleg ezt többször is ismételjük. Az ikrákat növények levelinek fonákára, moha közé, de akár az üvegre is ragaszthatják, összességében viszont nem túl termékeny faj. Ívás után gyűjtsük össze az ikrákat, mert ikrafalók és az ívás elhúzódhat jó néhány napon át. Az ikrák ugyanolyan minőségű vízbe kerüljenek, mint a szülők, az oxigénellátás és vízmozgás körülöttük legyen intenzív! A penészedést gátolhatjuk xanthakridin és égertoboz, tőzeg ázott levének használatával (de utóbbi esetében ügyeljünk, hogy a pH még ideális határok között maradjon). A kelési idő nagyjából 4 nap, további pár nap elteltével megkezdik a kishalak az önálló táplálkozást. Ekkor frissen kelt artémia naupliákat, banán- és walterférget érdemes indítóeleségnek használni. Később, ahogy nőnek, áttérhetünk a vágott tubifexre. A vízminőségre mindig ügyeljünk, hogy elkerüljük a gombás fertőzéseket.

Nevét dr. Harald Schultz, a Sao Paulo-i múzeum tudósa, expedícióvezetője után kapta. A magyar szakirodalomban helyenként tévesen Haraldschultz páncélosharcsájának nevezik – ez azért téves, mert a név azt sugallja, hogy a névadó vezetékneve volt a Haraldschultz, holott e faj esetében a névadó teljes nevéből alakították ki a fajnevet. Így, ha megfelelően akarjuk magyarul nevezni a harcsákat, akkor a Schultz páncélosharcsája nevet kell alkalmaznunk.

Elterjedési területe - térkép (map)

Térkép még nem készült az adatlaphoz, feltöltése folyamatban!
Térkép még nem készült az adatlaphoz, feltöltése folyamatban!

Brazíliában, Mato Grosso állam területén fordul elő, a Rio Guaporé felső folyásvidékén.

Egyéb elnevezések

Haraldschultz páncélosharcsája (hibás név)

syn:

Eng: Schultz’s Cory, Mosaic corydoras.

Egyéb köznevei: Hietamonninen, Prachtcorydoras, Mosaikpansermalle

Képek

Biotóp jellemzők - kereső

Az ezen az adatlapon szereplő élőlény tartási körülményeinek megfelelő biotóp (állatok, növények, víz- és egyéb jellemzők) kereséséhez jelöld ki az általad fontosnak tartott tulajdonságokat jelképező ikon alatti választódobozt és nyomd meg a "Biotóp kereső" gombot!
Ha az összes jellemző közül szeretnél választani, akkor a "Részletes" feliratú gombot nyomd meg!

Elterjedési terület:
Amerika
Dél-amerika
Kelet-Dél-Amerika
Amazónia
Biológiai jellemzők:
Testmérete: közepes(5-10 cm)
Viselkedése: békés rajhal
Aktivitása: közepesen aktív
Aktivitása: lassú mozgású
Táplálkozása: mindenevő
Ált. tartózkódási vízréteg: alsó szint
Élethossza: hosszú (6 évnél is több)
Víz
paraméterek:
Hőmérséklet igénye: közepes(20-25 °C)
Hőmérséklet igénye: hőigényes (25-30 °C)
Víz színezete: barna
Víz színezete: fekete
Víz kémhatása: félsavas (6-6,5 pH)
Víz Német keménységi foka: igen lágy (0-5 Nk°)
Víz Német keménységi foka: lágy (5-10 Nk°)
Víz Német keménységi foka: közepesen kemény (10-15 Nk°)
Környezeti jellemzők:
Min. térfogat igény: normál (100-200 liter)
Kedvelt vízmozgás: közepesen áramló
Kedvelt vízmozgás: lassan mozgó
Növényzetigény: átlagosan beültetett

Miben keressünk?
Akváriumi halak
Akváriumi növények
Gerinctelenek

Ha a egy élőlénycsoport sincs bejelölve akkor az összesben keresünk.

Videó

Adatok

Felhasznált irodalom, források:

Ian A. M. Fuller, Hans-Georg Evers: Identifying Corydoradinae Catfish

https://www.l-welse.com/reviewpost/showproduct.php/product/459

https://www.seriouslyfish.com/species/corydoras-haraldschultzi/

https://www.planetcatfish.com/common/species.php?species_id=292

http://www.scotcat.com/callichthyidae/c_haraldschultzi.htm

A fényképek a Google képkeresőjéből származnak.

Katalógusba került:

2008-06-03

Frissítve:

2020-04-22 08:04

Katalógus ID:

No. 4118


Kategória választó

Pontyfélék (88) | Pontylazacok (90) | Sügérfélék (115) | Amerikai sügérek (57) | Afrikai sügérek (58) | Labirintkopoltyús halak (39) | Harcsafélék (120) | Csíkfélék (36) | Elevenszülő fogaspontyok (43) | Ikrázó fogaspontyok (37) | Kalászhalak (21) | Egyéb édesvízi halak (41) | Brakkvízi halak (15) | Hidegvízi halak (24) | Egyéb hidegvízi halak (9) | Hazai halak (15) |

Harcsafélék kategória fajböngésző

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük