Pterygoplichthys parnaibae – Parnaiba – algaevőharcsa

A Parnaiba – algaevőharcsa gondozása nagymértékben hasonlít a rokon, nagytestű vértesharcsákéhoz. Könnyen összetéveszthető az amazonasi algaevőharcsával, de nála sokkal ritkábban fordul elő akváriumokban, ugyanis nem bevett szokás a távol-keleti gazdasági méretű tenyésztése. Inkább vadbefogásból származó példányok kerülhetnek akváriumokba. Határozását nagymértékben segíti, ha tudjuk, hogy honnan származnak a példányok, e faj ugyanis kizárólag a Parnaiba folyóban fordul elő, viszonylag szűk elterjedésű.

Tágas, legalább 400 literes akváriumra van szüksége. A medence vize legyen jól szűrt, ugyanis intenzív anyagcseréjű halakról van szó. Rendszeres vízcserékre van szüksége, hogy erős, egészséges maradjon.  A vízminőséggel szemben egyébiránt nem különösebben kényes, akár csapvízben is tarthatjuk, de legszerencsésebb az, ha lágyabb vizet (pl. 10 nk körüli) és enyhén savas kémhatást biztosítunk nekik. Melegigényes hal, 25 °C-nál hidegebb vízben ne tartsuk, ellenben akár a 29-30 °C-t is gond nélkül bírja, így kiváló társhal lehet diszkoszhalak mellé. Talajnak apró szemű kvarckavicsot, homokot válasszunk leginkább.

Könnyedén társítható harcsa, az ivarérett hímek mérsékelten territoriálisak csak. Fajtársakból többet csak kellőképpen nagy és búvóhelyekben gazdag medencében tartsunk, ezt leszámítva szinte bármilyen hallal egybekerülhet. Nagyon szép biotópot rendezhetünk be zöld üvegkéshalakkal (Eigenmannia virescens), Hemigrammus rodwayi, Tetragonopterus argenteus pontylazacokkal. Természetesen szinte bármilyen hasonló igényű pontylazac csapata kerülhet mellé, de a nem túl támadékony sügérek mellett is jól megállja a helyét, akárcsak egy társas medencében.

Fiatalon nem rossz algaevők, de idővel kevesebb algát fogyasztanak csak. A természetben főleg biofilmet fogyasztanak, emellett állati tetemeket és növényi részeket is fogyasztanak. Akváriumokban alaptápláléknak megfelelőek a különböző talajra süllyedő táptabletták, választhatunk magasabb fehérje vagy éppen spirulina tartalmút is. Ezt egészítsük ki növényi tápanyagforrással (pl.: spenót, saláta, borsó, uborka, cukkini, sütőtök, sárgarépa, stb.), amit frissen vagy forrázva is megkaphatnak. Némi állati eredetű táplálékhoz is jó, ha hozzájutnak, például halszeletek formájában, de előszeretettel megeszik a különböző fagyasztott mixeket, pulykaszívet is.

Fontos, hogy akváriumát gazdagon lássuk el uszadékokkal, gyökerekkel. Ezeknek a rágcsálásából létfontosságú rostokhoz jut hozzá, melyek támogatják az emésztőrendszerének egészséges működését. Hiányában halaink megbetegednek, huzamosan ne tartsuk őket famentes akváriumban. Kiválóan megfelel e célra a szőlőtőke, mangrove, vasfa. Nem utolsó sorban remek búvóhelyet is nyújt halainknak, hiszen főleg sötétedés után, éjszaka merészkednek elő. A gyengébb növényeket könnyen kitúrják a kifejlett példányok, illetve, ha nem kapnak elégséges zöldeleséget, a friss hajtásokat megrághatják.

Akváriumban nem tenyészthető, legfeljebb csak tógazdaságokban vagy hormonkezeléssel lehetséges szaporítása. A természetben rokonaihoz hasonlóan partfalakba vájt járatokban ívik.