TUDOMÁNYOS NÉV
- Pterygoplichthys parnaibae
CSALÁD
- Loricariidae
MÉRET
- 30 cm
°C
- 25-30 °C
°pH
- 6-7,5 pH
°Nk
- 0-18 Nk
HELYIGÉNY
- 400 liter
VISELKEDÉS
- békés
TÁPLÁLÉK
- mindenevő
HOL TARTÓZKODIK?
- alsó szint
ÉLETTARTAM (év)
- 15-20 év
TERMÉSZET-
VÉDELMI BESOROLÁS- felméretlen
Külalak és jellegzetességek leírása
Klasszikus, Glyptopterichthys-formakörbe tartozó alakot mutató faj. Testét vértpáncél fedi, hátúszója pedig felmerevíthető, vitorlaszerűen megnagyobbodott. Orra lapos, bár feje és háta magas. Elülső mellúszósugara tövissé vastagodott. Szája ráspolyos, tapadókorongszerűen módosult az algaevésre.
Alapszíne sötét-csokoládébarna, melyen krémszínű – sárga mintákat találunk. Nem kifejezetten foltminta jellemzi, hanem a foltok megnyúlásával kialakuló, kis tömzsi, már-már bab vagy féregszerű csíkok. Fontos faji bélyeg, hogy már a fiatal halakon is ezek a „csíkocskák” látszanak foltminta helyett. Az idősödő halak megőrzik e bélyegeiket. Úszóikon gyakran hosszanti csíkokká áll össze a foltminta. Hasuk a már-már aranysárgás csíkokkal nagyon gazdagon díszített. Kifejletten kb. 30 cm-es testhosszt ér el, bár egyes vélemények szerint e faj is közelítheti a fél méteres hosszt.
Hozzá nagyon hasonló – és elterjedtebb – faj az amazonasi algaevőharcsa (Pterygoplichthys joselimaianus), melynél fiatalon még klasszikus foltminta látható, és csak idősödve alakulnak ki rajta e jellegzetes, csíkszerű foltok. A P. joselimaianusok úszóin szinte minden esetben különálló, kis pöttyöket látunk és hasuk is foltozott. Emellett nagyobb méretet is érnek el.
A harmadik közel rokon faj a Madeira – algaevőharcsa (Pterygoplichthys lituratus), melyen egészen szép összefüggő csík-rajzolat látható, ezek azonban jóval vékonyabbak, ritkábban helyezkednek el. A hason ugyancsak jól észrevehetően ritkább a csíkozottság a Parnaiba – algaevőharcsához képest.
Tartása és tenyésztése
A Parnaiba – algaevőharcsa gondozása nagymértékben hasonlít a rokon, nagytestű vértesharcsákéhoz. Könnyen összetéveszthető az amazonasi algaevőharcsával, de nála sokkal ritkábban fordul elő akváriumokban, ugyanis nem bevett szokás a távol-keleti gazdasági méretű tenyésztése. Inkább vadbefogásból származó példányok kerülhetnek akváriumokba. Határozását nagymértékben segíti, ha tudjuk, hogy honnan származnak a példányok, e faj ugyanis kizárólag a Parnaiba folyóban fordul elő, viszonylag szűk elterjedésű.
Tágas, legalább 400 literes akváriumra van szüksége. A medence vize legyen jól szűrt, ugyanis intenzív anyagcseréjű halakról van szó. Rendszeres vízcserékre van szüksége, hogy erős, egészséges maradjon. A vízminőséggel szemben egyébiránt nem különösebben kényes, akár csapvízben is tarthatjuk, de legszerencsésebb az, ha lágyabb vizet (pl. 10 nk körüli) és enyhén savas kémhatást biztosítunk nekik. Melegigényes hal, 25 °C-nál hidegebb vízben ne tartsuk, ellenben akár a 29-30 °C-t is gond nélkül bírja, így kiváló társhal lehet diszkoszhalak mellé. Talajnak apró szemű kvarckavicsot, homokot válasszunk leginkább.
Könnyedén társítható harcsa, az ivarérett hímek mérsékelten territoriálisak csak. Fajtársakból többet csak kellőképpen nagy és búvóhelyekben gazdag medencében tartsunk, ezt leszámítva szinte bármilyen hallal egybekerülhet. Nagyon szép biotópot rendezhetünk be zöld üvegkéshalakkal (Eigenmannia virescens), Hemigrammus rodwayi, Tetragonopterus argenteus pontylazacokkal. Természetesen szinte bármilyen hasonló igényű pontylazac csapata kerülhet mellé, de a nem túl támadékony sügérek mellett is jól megállja a helyét, akárcsak egy társas medencében.
Fiatalon nem rossz algaevők, de idővel kevesebb algát fogyasztanak csak. A természetben főleg biofilmet fogyasztanak, emellett állati tetemeket és növényi részeket is fogyasztanak. Akváriumokban alaptápláléknak megfelelőek a különböző talajra süllyedő táptabletták, választhatunk magasabb fehérje vagy éppen spirulina tartalmút is. Ezt egészítsük ki növényi tápanyagforrással (pl.: spenót, saláta, borsó, uborka, cukkini, sütőtök, sárgarépa, stb.), amit frissen vagy forrázva is megkaphatnak. Némi állati eredetű táplálékhoz is jó, ha hozzájutnak, például halszeletek formájában, de előszeretettel megeszik a különböző fagyasztott mixeket, pulykaszívet is.
Fontos, hogy akváriumát gazdagon lássuk el uszadékokkal, gyökerekkel. Ezeknek a rágcsálásából létfontosságú rostokhoz jut hozzá, melyek támogatják az emésztőrendszerének egészséges működését. Hiányában halaink megbetegednek, huzamosan ne tartsuk őket famentes akváriumban. Kiválóan megfelel e célra a szőlőtőke, mangrove, vasfa. Nem utolsó sorban remek búvóhelyet is nyújt halainknak, hiszen főleg sötétedés után, éjszaka merészkednek elő. A gyengébb növényeket könnyen kitúrják a kifejlett példányok, illetve, ha nem kapnak elégséges zöldeleséget, a friss hajtásokat megrághatják.
Akváriumban nem tenyészthető, legfeljebb csak tógazdaságokban vagy hormonkezeléssel lehetséges szaporítása. A természetben rokonaihoz hasonlóan partfalakba vájt járatokban ívik.
Elterjedési területe - térkép (map)
Dél-Amerika, Brazília endemikus faja. Kizárólag a Parnaiba – folyóban honos.
Egyéb elnevezések
syn: Glyptopterichthys parnaibae
Eng: –
Egyéb köznevei: –
Képek
Biotóp jellemzők - kereső
Videó
Adatok
Felhasznált irodalom, források:
- https://www.fishbase.se/summary/51922
- https://www.planetcatfish.com/common/species.php?species_id=1884
- https://www.l-welse.com/reviewpost/showproduct.php/product/823/cat/28
- https://www.scotcat.com/loricariidae/pterygoplichthys_parnaibae.htm
- https://www.suedamerikafans.de/wels-datenbank/welsart/?art=527
Fotók:
- https://www.planetcatfish.com/common/species.php?species_id=1884
- https://aquass.ru/product/pterygoplichthys-parnaibae/
- https://www.rsdiscus.com.br/cascudo-parnaibae
A fényképek a Google képkeresőjéből származnak.
Katalógusba került:
2021-05-16
Frissítve:
2021-05-27 03:05
Katalógus ID:
No. 10747
Oldal linkje: