Synodontis ansorgii – Ansorge – hátonúszóharcsa

Alapvetően az akvarisztikában ritkán előforduló faj, legalábbis célzott importjai jóformán elhanyagolhatóak. Azonosítása és besorolása máig vitatott téma. A tollúszójú hátonúszóharcsával mutatott hasonlósága miatt viszont nem zárhatjuk ki, hogy félreazonosított példányok ne kerültek volna régebben a kereskedelembe. Mivel a tollúszójú hátonúszóharcsát nagy tételben, hormonkezeléssel tenyésztik, és rengeteg hibridjét létrehozták már, fennáll a kockázata e két faj mesterséges hibridjeinek is. Ez úgy lehetséges, ha S. eupterusként azonosított S. ansorgiikat is összeívattak, hiszen ugyanolyan könnyen tudnak hibridizálni. Bár erre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, sajnos nem kizárható, hogy történt már ilyen az idők során. Célzottan, beazonosítva nem tenyésztik e fajt, de a lehetőség adott a hipofíziskezeléssel történő ívatásra.

Mivel tekintélyes méretet öltő halról van szó, legalább 250 litert biztosítsunk számukra. Gond nélkül tarthatóak magányosan, sőt, ha nem elég tágas az akvárium, inkább célszerű kevesebb állatot gondozni. Nem agresszív halak ugyan, de a kifejlett példányok kissé területvédők lehetnek a fajtársakkal szemben. Ha viszont bőséges hely és rejtek áll rendelkezésre, akkor minden probléma nélkül lehet őket csoportosan is tartani. Mivel jobbára éjszakai halakról van szó, napközben keveset mozognak, idejük jó részét búvóhelyükön töltik. Erre megfelelnek kövekből épített barlangok, sziklarakások, nagy gyökerek és uszadékfák. Aljzatnak finom homokot, sódert töltsünk a medencébe. A kifejlett példányok mozgásuk, turkálásuk közben a kisebb növényeket esetleg kifordíthatják, de egyébként nem bántják a vízi vegetációt. Ne világítsuk meg akváriumukat erősen, gyengébb fényben, árnyékolt akváriumban jobban érzik magukat.

A náluk jóval kisebb halakat elfogyaszthatják, éppen ezért nagyobb termetű, robosztus fajokat válasszunk melléjük. Erre a célra megfelelnek a nagytermetű afrikai pontylazacok, folyami sügérek, de gondolkozhatunk szivárványhalakban, nagyobb díszmárnákban és gurámikban is. Akár nagy tavi sügérek vagy folyami tilápiák mellett is tartható fajról van szó. A vízminőségre nem túlságosan kényes, csapvízben, semleges kémhatás környékén tartható. A hőmérséklet legjobb, ha 25 °C körüli. Ekkora halakhoz, és a számukra megfelelő tágas medencéhez mindenképpen erős külső szűrőre lesz szükség. Bár a 27 cm-t a természetben mérték, akváriumokban is bőven meg szokták haladni a 20 m-t.

Falánk mindenevő halak, etetésükkel nem lesz problémánk. A legtöbb száraz tápot, így harcsatablettákat, pelleteket és granulátumokat is elfogyasztják, néhanapján kevés növényi tápanyagforrást is kaphatnak. Főképp azonban ragadozók, így egészítsük ki étrendjüket szúnyoglárvával, kisebb földigilisztával, tubifexel vagy televényféreggel. Fagyasztott mixeket, kagylóhúst is örömmel fogyasztanak. Az ivarok megállapítására van lehetőség – a nőstények teltebbek, testesebbek, illetve az ivarnyílást megvizsgálva is megkülönböztethetjük őket.

Nevét William John Ansorge, a 19. században élt angol ornitológus és ichthyológus után kapta.