Synodontis contractus – Zömök hátonúszóharcsa

A legtöbb tollasbajszú harcsához képest fontos eltérés a zömök hátonúszóharcsa tartásában és viselkedésében, hogy csoportos életmódot folytat. Ennélfogva legalább 4-5 példányt érdemes együtt tartani, máskülönben félős és visszahúzódó lesz. Ha csoportosan tartjuk, többet mutatkozik – bár hozzá kell tenni, hogy ahogy idősödnek, egyre inkább magányosabban töltik napjukat. Aránylag sok időt tölt hátára fordulva, főleg levelek és gyökerek alatt pihen így.

Kevésbé beakvarizált faj, manapság viszonylag ritkán importálják. A befogott állatok sokszor eléggé csapzott állapotban, soványan érkeznek, de a faj testalkatára amúgy is jellemző, hogy kissé beesett hasú, ezért ne ijedjünk meg, ha nem pocakosodik oly módon, ahogy azt előre várnánk. Egy kicsit igényesebb a vízminőségre sok más rokonához képest. Ez kiváltképp az akklimatizáció során igaz, az első hetekben – hónapokban egészen érzékenyek. Ilyenkor kiváló vízminőségre, nyugodt helyre és jó minőségű eleségre van szükségük. Ha sikeresen beszoktattuk őket, később általában strapabíróak lesznek. Esőerdei származású, lágyabb és kissé savas vízben érzi jól magát. A vízkeménység lehetőleg ne haladja meg a 15 nk-t, érdemes minél inkább lágyítani, csapvizünket esővízzel, ioncserélt- vagy ozmóvízzel keverni. A kémhatás 6-7 pH között optimális. Túlfűtenünk medencéjét nem kell, 24-25 °C ideális számukra. A szűrőnk biológiai lebontó képessége legyen erős, a megemelkedett károsanyag-tartalmat, bomlástermékeket nem kedvelik. Ezen rendszeres részleges vízcserével is segíthetünk. Egyébiránt nem kényes halak.

A medencéjük aljzatának finom homokot válasszunk, a természetben is iszapos-homokos helyeket keresnek fel. Ágakkal és gyökerekkel élethűen rendezhetjük be akváriumukat, de természetesen kövekből készült bujkálók is jó szolgálatot tesznek. Rejtekhelyekre szüksége van. Éjszakai halak, ezt nagy szemük is mutatja, jobban kedvelik a gyenge megvilágítást vagy úszónövényzettel tompított fényt. Ne tegyük ablak elé akváriumukat. Kedvelik az aránylag sűrű növényzetet, szívesen pihennek nagyobb levelek alatt. A természetben is leggyakrabban vízi vagy part menti vegetáció között lelhetőek fel, rendszerint csapatokba verődve. Faleveleket is szórhatunk medencéjükbe – remek búvó- és táplálkozóhelyet nyújtanak, élethűvé varázsolják a környezetet. Emellett csersavtartalmuk segíti a kémhatás beállítását és sötétítik is a vizet, még otthonosabbá téve azt.

A nála kisebb halakat sem bántja, békés faj. Persze túl apró nano fajokkal ne tegyük egybe, de egyébként a kisebb-közepesebb társhalak mellett kiválóan megfér. Remekül illik egy kongói biotópba, például Pelvicachromisok, Tamás sügérek, sárga kongólazacok, kisebb méretű bozóthalak mellé. Emellett dániók, razbórák, pontylazacok, kisebb gurámik is ideális választást jelentenek, ha társas medencében helyeznénk el őket. Minimum 120 literes akváriumot válasszunk számukra.

Mindenevők, nem válogatósak. A legtöbb szárazeleséget elfogadják, harcsatablettákkal, granulátumokkal etethetőek, de ezt egészítsük ki szúnyoglárvával, artémiával, tubifexel vagy grindálféreggel. Így igazán egészséges, vitális halakat nevelhetünk. Néhanapján egy kevés növényi kiegészítést is kaphat, például 1-2 vékony szelet forrázott uborka formájában. Erre azért is van szükség, mert némi algát és biofilmet is fogyaszt a természetben, a lefelé álló szája és összenőtt fogazata is segíti, hogy ezeket lekaparja a különböző felületekről. Arra figyeljünk, hogy jusson elég eleség nekik és ne legyenek olyan fajok, melyek eleszik előle a táplálékot. Villanyoltás előtt etessünk.

Az ivarokat rendkívül nehéz megkülönböztetni. Akváriumi tenyésztésük mindmáig megoldatlan, a szakirodalom egyetlen ívásról tud. Ikrái kb. 3 mm-esek, narancssárgák, a vadonban az esős évszak során ívnak. Hormonkezeléssel rokonaihoz hasonlóan persze lehet tenyészteni, de mivel kevésbé keresett faj, erre nem kerül sor rendszeresen. A néhanapján kereskedelembe kerülő példányai javarészt vadonfogottak. Mivel eleinte elég kényesek az importpéldányok, nem feltétlenül kezdőknek való faj, sok más Synodontis szerencsésebb választás elsőre, de némi gyakorlat után már megbirkózhatunk ezzel a fajjal is. Kisebb akváriumokba viszont sokkal ideálisabb, mint nagy termetű rokonai. Gyakran összetévesztik rokonával, a kongói hátonúszóharcsával (Synodontis nigriventris), mely jobban beakvarizált és könnyebben tartható, egyébként akváriumokban sokkal gyakoribb is, így kezdőknek inkább utóbbi fajt javaslom.