Synodontis eupterus – Tollúszójú hátonúszóharcsa

A tollúszójú hátonúszóharcsa messze a leggyakoribb tollasbajszú harcsafaj a hazai kereskedelemben. Sajnos azonban gyakran félreazonosítják, és a nála jóval kisebb, ritkább (és nem mellesleg drágább) kongói hátonúszóharcsa (Synodontis nigriventris) neve alatt árulják. Ez azért nagy probléma, mert a tollúszójú hátonúszóharcsák igencsak tekintélyes méretet ölthetnek, amihez tágas akváriumra van szükségük. Ez a faj fiatal korában még viszonylag sok időt tölt háton úszva, de később ez egyre ritkábban figyelhető meg nála.

Mivel a természetben a 30 cm-t is eléri nagyságuk (ez akváriumokban ritkán haladja meg a 22-25 cm-t), 250 liternél kisebb medencében nem szabad gondoznunk őket. Terebélyes, robosztus halakká fejlődnek. Magányosan is tarthatóak, nem csoportosak, de ha kellőképpen nagy akváriummal rendelkezünk és minden példánynak biztosítunk saját búvóhelyet, több állatot is nyugodtan együtt tarthatunk. Természetük egyébiránt békés, nem agresszív halak (esetleg az öreg példányok válhatnak néha kissé territoriálissá, kötekedővé), viszont fontos, hogy a kisebb halakat egész egyszerűen tápláléknak tekintik és elfogyasztják. Éppen ezért alkalmatlan kisebb pontylazacok, guppik, razbórák társhalának, kevésbé felel meg egy általános trópusi akváriumba. Ideális választás mellé Afrikából valamilyen nagytermetű pontylazac (kongólazac, molnárlazac, disztihóduszok), vagy ha vegyes összetételű akváriumban gondolkodunk, például nagyobbacska gurámik, díszmárnák, vitorláshalak. Társítható egyébként afrikai sügérekkel is.

Az akvárium berendezésekor figyeljünk arra, hogy legyen számukra biztonságot nyújtó menedékhely. A legtöbb Synodontis faj éjszakai életmódot folytat, erről nagyméretű szemük is tanúskodik. Kövekből építsünk nekik barlangot, helyezzünk be kerámia bujkálót vagy épp uszadékokat, gyökereket. Nap közben viszonylag ritkán fogjuk látni, inkább rejtekhelyén tölti a világos órákat, és jobbára éjszaka mozog. Érdemes apróbb szemcséjű homokot, sódert választani aljzat gyanánt. A növényeket nem bántja, de a nagyon gyenge töveket egész egyszerűen kitúrhatja mozgása közepette. Hasznos, ha világításunk nem túl erős, esetleg használjunk árnyékoló úszónövényzetet. Kerüljük az éles dekorelemeket, mivel halunknak nincsenek pikkelyei, így ezek bőrét felkaristolhatják.

Strapabíró, ellenálló halak, a vízminőségre kevésbé érzékenyek. Középkemény csapvízben is kiválóan tarthatóak, a kémhatás tekintetében pedig a semleges érték a legjobb, sem a túl savas, sem a lúgos vizet nem kedvelik. Általános 24-26 °C megfelelő nekik. Mivel sokat ürítenek, érdemes erős külső szűrővel rendelkeznünk. A túl nagy vízáramlást nem kedvelik. Az általános szabályok szerint ajánlott kétheti kb. 25%-os vízcsere ennek a fajnak is megfelelő. Hosszú életű halak, ha megfelelően tartjuk őket, nem ritkák az akár 15 éves példányok sem.

Falánk mindenevők, a legtöbb akváriumi haltápot elfogyasztják. A nagyobb, idősebb példányok képesek akár egy kisebb harcsatablettát egyben lenyelni, és rászoktathatóak arra is, hogy a víz felszínére jöjjenek eleségért. Összeszedik a talajra hullott tápmaradványokat is, de semmiképpen sem szabad őket kizárólag maradékfogyasztónak tekinteni. Egészítsük ki étrendjüket méretüknek megfelelően állati eredetű táplálékokkal, mint például szúnyoglárvával, grindállal, televényféreggel, tubifexel, artémiával, a nagyobbak pedig kaphatnak garnélát, kagylóhúst, földigilisztát és egyéb mixeket.

Az ivarok megkülönböztethetőek arról, hogy a nőstények nagyobbak és jóval teltebbek a hímeknél, valamint az állatokat kézbe véve megvizsgálhatjuk az ivari szemölcsöket is (a hímeké hegyesebb, a nőstényeké tompább és eltérő állású). Akváriumokban természetes úton még nem sikerült szaporítani, hormonkezeléssel (hipofízissel) viszont hatalmas mennyiségben tenyésztik őket Kelet-Európában és a Távol-Keleten is. Éppen ezért kerülnek nagy mennyiségben és olcsón a díszhalpiacra. Sajnálatos tény, hogy rengeteg Synodontis-hibridet hoztak már létre (több tucat ilyet tartunk számon), ezeknek egy részét Kelet-Európában tenyésztik, számos faj kereskedelemben beszerezhető példányai már nem fajtiszták. A tollúszójú hátonúszóharcsa sok faj hibridjei közt megjelenik.