A kategóriában 15 bejegyzés található

Kategória leírása

Ha olykor találkozunk is a hazai halak lebecsülésével, ez általában a megfelelő tudás hiányán alapszik. Először is meg kell állapítanunk, hogy a nálunk honos fajok közül viszonylag kevés jöhet számításba akváriumi halként. A hazai halak többsége vagy túlságosan nagy termetű, vagy olyan igényeket támaszt, amelyek a normális szoba akváriumban sehogy, vagy csak nehezen teljesíthetők. A fajok többsége csak nyilvános akváriumokban tartható, és sokuk védett is.

Hazai halak leírása

Carassius carassius - Széles kárász A 2012. év hala
Mindig újra felvetődik az a kérdés, hogy az ún. egzótákkal szemben előnyben részesítendő-e a hazai halak tartása. Erre azt válaszolhatjuk, hogy minden olyan hal, amely akváriumi tartás szempontjából egyáltalában számításba kerülhet, akváriumi halként egyformán érdekes, akárhonnan származzék is. Viszont magától értetődő, hogy pusztán a számszerűség miatt is, az egzotikus halaknak túlsúlyban kell lenniük a hazaiakkal szemben.Ha olykor találkozunk is a hazai halak lebecsülésével, ez általában a megfelelő tudás hiányán alapszik. Először is meg kell állapítanunk, hogy a nálunk honos fajok közül viszonylag kevés jöhet számításba szobai akváriumi halként. A hazai halak többsége vagy túlságosan nagy termetű, vagy olyan igényeket támaszt, amelyek a normális szoba akváriumban sehogy, vagy csak nehezen teljesíthetők.A fajok többsége csak nyilvános akváriumokban tartható, és sok faj védett is. A hazai édesvízi halak mintegy 70 faja közül először is a Salmonidae (lazacfélék) többsége aligha jöhet számításba. A tapasztalt akvarista — ha vannak nagy medencéi, és nem sajnálja a fáradságot — megpróbálkozhat a sebes pisztráng (Salmo trutta fario L.) és a szivárványos pisztráng (Salmo irideus Gib.) kisebb példányainak tartásával. A nagyon érzékeny pénzes pér (Thymallus thymallus L.) is számításba jöhet.A hazai halak némelyike legalább fiatal korban többé-kevésbé jól tartható akváriumban azonban nem tenyészthető. Ilyen halak a valódi sügérfélék (Percidae) családjába tartozó Perca, Lucioperca, Acerina és Aspro nemek tagjai. A díszsügérek (›Centrarchidae) családjának tagjai, amelyeknek néhány faja nálunk is meghonosodott, igények szempontjából a hazai halakkal egy kalap alá vehetők.A pontyfélék (Cyprinidae) családjából főleg a kisebb példányok tarthatók átmenetileg akváriumban. Jól bírják az akváriumot a pontyok, kárászok, compók, többé-kevésbé jól megélnek az ónos jászok, nyúldomolykók, fejes domolykók, veresszárnyú koncérok és pirosszemű kelék (a Cyprinus, Carassius, Tinca, Idus, Leuciscus, Squalius és Scardinius nemek). A többi "fehér hal", fiatal korában a nem szakember számára többé-kevésbé hasonlónak tűnik, s egy részük kissé érzékeny.A többi faj közül kifejezetten akváriumi halak a következők: a tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus L.), a törpe pikó (Gasterosteus pungitius L.), a fürge cselle (Phoxinus laevis Agassiz) a kurta baing (Leucaspius delineatus Sieb), a réti csík (Misgurnus fossilis L.), a szivárványos ökle (Rhodeus amarus Bloch), a szélhajtó küsz (Alburnus lucidus Heckel) és a fenékjáró küllő (Gobio fluviatilis Cuvier).Kellő gondossággal tarthatók még akváriumban kölönték (Cottus), vágócsík (Cobitis), a kövi csík (Neomacheilus) és a lesőharcsa (Silurus glanis) kis példányai. A nálunk meghonosodott törpeharcsa (Ameiurus nebulosus) akváriumban nagyon sokáig megmarad.A fentiek közül akváriumban csak a szivárványos ökle, a kétféle pikó és a kurta baing szaporodik minden további nélkül. Igen ügyes tenyésztőknek sikerült már a fürge csellét, a réti csíkot, a kölöntét és a kövi csíkot is akváriumban tenyészteni. Tanulságos dolog a hazai halak ikráit akváriumban kikelésre bírni. A kibúvó és felnövekvő ivadékok érdekes adatokat szolgáltatnak édesvízi halaink különböző fiatalkori állapotainak testalkatáról és külsejéről. Az összes ilyen adatot még a szakemberek sem ismerik.A pikó, a szivárványos ökle és a kurta baing kivételével — amelyeknek kisebb tartály is megfelel — a hazai halaknak lehetőleg minél nagyobb teret kell adni, ha azt akarjuk, hogy hosszabb ideig életben maradjanak. A medencéket az északi ablaknál kell felállítani, hogy megelőzzük a víz túlzott mértékű felmelegedését.Nyári meleg napokon, még mielőtt a halak kezdenének levegő után kapkodni, gyakrabban kell részlegesen friss, hűvösebb vizet a medencébe engedni. Ebben a tekintetben nem kell túlságosan félénknek lennünk. Ha a vizet tömlővel eresztjük be, a halakat a hőmérséklet-különbség nem túlzottan zavarja.A csapvízben esetleg jelenlevő klór kihajtására célszerű a vízsugarat minél jobban porlasztani, összenyomva a tömlő végét. A tartott halfajoktól függően nem túlzottan aprószemű, erőteljes szellőztetésre állandóan vagy időnként feltétlenül szükség van, hogy a víz oxigéntartalma földúsuljon. A nehezen tartható fajokat esetleg csak állandóan cserélt vízben tudjuk hosszabb ideig életben tartani. A tartással kapcsolatos többi teendőket az egyes fajok leírása tartalmazza.Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hazai halak közül védett fajok begyűjtése, tartása, de még zargatása is törvény által tiltott cselekedet! Védett halaknál adatlapjukon erre felhívjuk a figyelmet, az ő tartásuk elméleti támpontot ad, de például botos kölöntét, szivárványos öklét, petényi márnát, csíkokat vagy tokféléket szigorúan tilos begyűjteni és tartani!