Acipenser ruthenus – Kecsege

Sajnos sérülékeny az állapota, Magyarországon nagyon kevés példánya él vadon. Talán egy éve lehetett, hogy a Szigetközben vagy 100 példányt eresztettek szabadon mesterséges tenyésztésből. Szaporítása is leginkább a hipofízises módszerrel lehetséges, és ez talán segíthet fenntartani vadállományukat is.

Ilyen mesterséges tenyésztésből származó egyedek – bár ritkán – de a hazai kereskedelemben is előfordulnak, mint kerti tóba javasolt halak. Álláspontom szerint a lénai tokhal sokkal inkább javasolt egy kerti tóba, akár nagy akváriumba, mint a kecsege. Igényein kívül ára is sokat számít, hisz a kecsegék megvásárlása esetén mélyen a pénztárcánkba nyúlhatunk.

Igazából nem is olyannyira igényes, bár akváriumban erős külső szűrő kell, oxigéndús és jól mozgó víz javasolt. Ne legyen sok berendezés, inkább több úszótér halainknak. Etetésükre tavi haltápok is jók, de vannak külön kecsegéknek kifejlesztett pelletek is.

Leginkább nyílvános akváriumokban találkozhatunk velük, valamint néhány horgásztóba is telepítenek kecsegét és más tokféléket egyaránt.

Két keresztezékét Magyarországon tenyésztették ki, steril példányok születtek a követező basztardokból:

viza + kecsege = vicsege (egy időben rendszeresen tenyésztették)

lénai (szibériai) tokhal + kecsege = szicsege (teljesen magyar „találmány”, de tenyésztése nem volt rendszeres)