TUDOMÁNYOS NÉV
- Pseudomugil furcatus
CSALÁD
- Pseudomugilidae
MÉRET
- 4-6 cm
°C
- 22-28 °C
°pH
- 7-8 pH
°Nk
- 3-15 Nk
HELYIGÉNY
- 55 liter
VISELKEDÉS
- békés rajhal
TÁPLÁLÉK
- mindenevő
HOL TARTÓZKODIK?
- középső-felső szint
ÉLETTARTAM (év)
- 2-3 év
TERMÉSZET-
VÉDELMI BESOROLÁS- nem fenyegetett
Külalak és jellegzetességek leírása
Teste aranyos-kékesen áttetsző, úszói viszont rikító citromsárgák, gyakran hasalja is erősebb sárga. Szeme kéken csillog. Első hátúszójának, illetve hasúszóinak első sugarai megnyúltak. Mellúszója viszonylag nagy, hátranyúló, ez az ugrásban segíti a halakat.
Tartása és tenyésztése
Nem nehéz gondozni, ezért is kedvelt nano-hal. Felkapott, mondhatni már-már divatfajjá vált, bár mióta az újabb törpe kalászhalak itthon is beszerezhetőek, némileg veszített töretlen sikeréből. Ettől függetlenül még mindig nagyon sokan választják nano-akváriumukba ezt a pompás kis halacskát. Tiszta és bomlástermékmentes vizet igényel, ezt egy medencéhez mért közepesen erős szűrővel tudjuk biztosítani számára. Legritkábban is kéthetente tartsunk részleges vízcseréket! Kedveli a növényzetet, a szegélynövénynek használhatunk valiznériát, az alsó régiót törpe kardfüvekkel dekorálhatjuk, és esetleg valamilyen mohát vagy úszó Ricciát is tehetünk akváriumukba. Egy-két vékony ágacska segítségével nagyon szép nano-akváriumot építhetünk. A természetben is dús vegetációjú, lassan mozgó vizek lakói. Színeiket kiemelhetjük, ha sötét aljzat fölött tartjuk őket és használunk némi úszónövényzetet, ez utóbbi különösen előnyös tartásuk során.
Rajhal, 6-8 egyedet gondozzunk együtt mindenképpen. Célszerű más nano-halakkal társítani, a nála jóval nagyobb halak veszélyt jelenthetnek rá. Törperazbórákkal, kis dániókkal, rizspontyocskákkal, más törpe kalászhalakkal (akár az ostoros szivárványhal is!), kisebb békés pontylazacokkal, talajlakó törpe páncélos- és szívóharcsákkal, párduccsíkokkal a legcélszerűbb gondozni. Igényeit tekintve egy általános trópusi akvárium hőmérséklete megfelel neki, semleges kémhatás és nem túlontúl lágy víz az optimális (bár egyes tapasztalatok szerint a meglehetősen lágy vízben is teljesen jól tartható). Néhány tenyésztő jó eredményekről számolt be halaik hűvösebb hőmérsékleten való tartásáról is (úgy 22-23 C-on). Biotóp körülmények között találkozhat farkfoltos díszküllővel (Tateurndina ocellicauda), ez egy remek társítási lehetőséget kínál.
Etetésére szoktatás után a jó minőségű száraz eleségek is megfelelnek, méretben hozzá valók persze, bár műeleségekkel nem tudjuk színeiket és jó formájukat hosszú távon is megőrizni. Kedveli a különböző élő- és fagyasztott eleségeket egyaránt (szúnyoglárva, grindál, Artemia, Daphnia, Cyclops, stb.). Ugrálós halak, nagy mellúszóik segítségével egész nagyokat képesek ugrani, könnyen vízen kívül találva magukat, ezért érdemes akváriumukat gondosan fedni. Oxigénigényesek! Mozgékony, aktív csapathalak, különösen lenyűgöző látvány, amint a hímek egymás mellett feszengve, úszóikat kimerevítve próbálják a rangsort maguk közt felállítani. Egy nagy csapat villásfarkú kalászhal olybá tűnik, mintha szemkápráztató pillangók úsznának a vízben.
Az ivarok megkülönböztetése könnyű, a hímek nagyobbak és színesebbek is a nőstényekhez képest, úszóik megnyúltabbak. Tenyésztéséhez csapatban helyezzük ki, 3 hímre nyugodtan 4-5 nőstényt is számoljunk, ez eredményesebb ívással jár, s a hímek íváskor fellépő agressziója is megoszlik. Kb. 40 literes ívató akváriumot válasszunk. Etessük őket jóféle élő eleségekkel, és enyhén lúgos vízbe rakjuk ki őket (semleges csapvíz is jó). Szaporítása során jól beválik a lágyabb víz, akár a gyűjtött esővíz is. A vadonban az esős évszakban ikráznak (nagyjából ez a mi téli évszakunkkal esik egybe az ausztrál térségben), az ívás kiváltható vízcserével, enyhe hőmérsékletemeléssel és bőséges táplálék kombinációjával. A fény is hatással van rájuk, általában a reggeli-délelőtti órákban ívnak. Tegyünk be jávai mohát, perlonvattát vagy mesterségesen készült ikráztató csomót, és ezt naponta cseréljük, mert az ívási periódus alatt a nőstények folyamatosan – naponta kevés – ragadós szálon függő ikrát helyeznek bele. Az ikrafaló tevékenység elől (mely idősebb halaknál jobban megnyilvánul) a rendszeresen eltávolított ikrákkal védekezhetünk. A nőstények fél-egy éves korukban a legtermékenyebbek. A tenyésztő medencét szűrni és levegőztetni kell, valamint állandó 26-28 C-os hőmérsékletet tartani a teljes ívási periódus alatt. Az ikrák kelési ideje nem egész 2 hét. A kikelő kishalak a vízfelszín közelében gyülekeznek, rotatóriával, papucsállatkával és frissen kelt artémia naupliákkal indíthatóak. Rendszeres vízcserét igényelnek, de tágas helyen és jó eleségen tartva őket, viszonylag jó tempóban nevelhetőek.
Egyéb elnevezések
syn: Popondetta furcata, Popondichthys furcatus, Pseudomugil furcata.
Eng: Forktail blue-eye, Forktail rainbowfish.
Egyéb köznevei: Gaffelhalet blaoje, Kultasädekala, Kultasinisilmä, Gabelschwanz-Regenbogenfisch.
Képek
Pseudomugil furcatus - Villásfarkú kalászhal Pseudomugil furcatus - Villásfarkú kalászhal Pseudomugil furcatus - Villásfarkú kalászhal Pseudomugil furcatus - Villásfarkú kalászhal
Biotóp jellemzők - kereső
Videó
Adatok
Felhasznált irodalom, források:
- Sárközi László: Törpe kalászhalak 1. (Akvárium Magazin, XVI évf. 94. szám)
- Hans Herbert Boeck: Blauaugen – Schmetterlinge im Aquarium
Fotók:
A fényképek a Google képkeresőjéből származnak.
Katalógusba került:
2012-10-19
Frissítve:
2018-08-28 06:08
Katalógus ID:
No. 4477
Oldal linkje: