Betta simorum – Zöld harcoshal

LATIN NÉV

Betta simorum

CSALÁD

Osphronemidae

MÉRET

9 cm

°C

26-30 °C

°pH

3,5-6 pH

°Nk

0-8 Nk

HELYIGÉNY

90 liter

VISELKEDÉS

nem társas

TÁPLÁLÉK

ragadozó

HOL TARTÓZKODIK?

összes szint

ÉLETTARTAM (év)

3-5 év

TERMÉSZET-
VÉDELMI BESOROLÁS

felméretlen

Külalak és jellegzetességek leírása

Megnyúlt testű, viszonylag nagyobb termetű harcoshal. Alapszínezete barnás, illetőleg néha szürkés, de viszonylag hamar elkezdenek a pikkelyek színesedni, s később zöld színben irizálni. Ezáltal a halak oldala zöld fényben csillog. A hát és a fej jellemzően barna marad, az úszók pedig követik a test mintázatát, jobbára barnásak, de kiterjedhet rájuk a zöld szín, és néhány apró fekete pötty is díszítheti őket. A hátúszó és a farok alatti úszó enyhén megnyúlt, s a hasúszók is viszonylag hosszúak. A hímek esetében a farokúszó középső sugarai hosszabbra fejlődnek, farka ezáltal lángcsóva-alakúvá válik. A farkúszó egyébiránt lekerekített formájú.

A Betta simorum megtévesztésig hasonlít a peraki harcoshalra (Betta bellica), nagyon gyakori, hogy össze is tévesztik a két faj példányait. Megkülönböztetésük bonyolult feladat, leginkább pikkely – és úszósugárszámban különböznek egymástól. Emellett érdemes megfigyelni a halak fejét, ugyanis a peraki harcoshalé gömbölyded, lekerekített, míg a Betta simorum esetében a fej kisebb, a homlok egyenesebb lefutású, és a szemek magasságában egy homorú terület is található a koponyán. A hasúszók szintén támpontot nyújtanak a faj felismerésében, ugyanis a peraki harcoshal hasúszói kisebbek, mint e fajnál. A Betta bellica esetében a hasúszók a farok alatti úszó kb. 8. sugaráig érnek, míg a Betta simorumnál akár a 14. sugárig is elnyúlhatnak. A kifejlett zöld harcoshalak egyébiránt kb. 1 cm-el kisebbek, mint peraki rokonaik.

A megkülönböztetésük legbiztosabb pontja mindenesetre az, ha ismerjük az általunk tartott egyedek (vagy azok felmenőinek) befogási adatait, leszármazását!

Tartása és tenyésztése

A zöld harcoshal a ’Bellica-csoport’ tagja, s a formakörnek nevet adó Betta bellicával együtt mindösszesen ez a két, egymásra megtévesztésig hasonlító faj tartozik ide. E vadbetta leginkább gyakorlott, tapasztalt akvaristák számára ajánlható, gondozása során számos tényezőre oda kell figyelnünk. Legjobb párban vagy kis háremben (egy hímre 2-3 nőstény) tartani, erre egy 85-100 liter közötti térfogatú akvárium már elégséges. A hímek nem viselik túl jól egymást, különösen, ha kis térben vannak összezárva. Tágas, dúsan növényesített medencében persze már néhány hím is megférhet egymás mellett, de különösen ívási időszakban oda kell rájuk figyelni! Jó ugrók, akváriumukat takarni kell!

Más fajokkal aránylag békés, de nyugalmat kíván, ezért a legcélszerűbb kisebb – közepesebb méretű pontyfélékkel (pl. egyes razbórák) társítani, bár speciális igényei megnehezítik az alkalmas társhal kiválasztását. A legjobb megoldás egyébként az egyfajos tartásmód!

Lágy, meglehetősen savas, feketevizű folyók lakója Szumátrán, sikeres gondozásához elengedhetetlen, hogy a természetes körülményeket leutánozzuk. Vizét rendszeresen monitorozni kell, lehetőleg állandóan 6-os pH alatt kell tartani, és a keménység se haladja meg a 10 nk-t (minél alacsonyabb, annál jobb)! Durva beavatkozásokkal azonban legyünk óvatosak, a hirtelen vízminőség-változást ugyanis rosszul viselik! Heti szintű részleges vízcserét igényel, ilyenkor ajánlott például savanyított RO vagy esővízzel utántölteni a medencét. A vízcserékkel csökkenthetjük a bomlástermékek mennyiségét is, mivel ezek jelentős felszaporodását nem bírja. A víz legyen meleg, 26-28 °C optimális a tartáshoz, ennél 1-2 °C-al melegebb szükségeltetik a tenyésztéshez. Köztudott, hogy a magas hőmérsékleten kevesebb a víz oldott oxigén-koncentrációja, viszont ezt labirintszervével tökéletesen képes kompenzálni.

Az akvárium legyen dúsan növényesítve, lássuk el búvóhelyekkel, ahová a halak elrejtőzhetnek. Az úszónövények is előnyösek a fényintenzitás csökkentésének céljából. Esőerdei halak lévén szűrt fényben élnek, s a lelőhelyüket képező folyók aljzata bővelkedik lehullott falevelekben. Ezt akváriumi körülmények közt is imitálhatjuk, a természethű hatáson kívül a falevelek közt a halak el tudnak rejtőzni, és azok segítik a víz savanyodását, barnulását. Nyugodtan szórhatunk égertobozt is a vízbe, vagy átszűrhetjük azt tőzegen! A sötét aljzat kiemeli a halak – egyébként látványos – színezetét, bár jónéhány vadbetta-tenyésztő nem alkalmaz talajt halainál, hiszen így könnyebben takaríthatóak az akváriumok, és kisebb az esély a káros anyagok felszaporodására.

A természetben első sorban vízre hulló rovarokat, és azok lárváit fogyasztja, ezt akváriumban artémiával, cyclopsszal kiegészíthetjük. Tápláló és értékes eleség számukra a röpképtelen muslica. A harcoshalak hízásra hajlamosak, az olyan hizlaló eledelekkel, mint a grindálféreg, csak óvatosan bánjunk. A vörös szúnyoglárvát és a tubifexet is módjával etessük csak, ugyanis ha túl sokszor vagy nagy mennyiségben fogyasztják halaink, annak súlyos emésztő-szervrendszeri károsodás is lehet a vége.  Ha halainkat igényeik szerint megfelelően gondozzuk, akkor ritkán betegszenek meg.

A hím könnyedén felismerhető nagyobb méretéről, élénkebb színeiről és díszesebb úszóiról. Tenyésztése nem egyszerű feladat! A habfészeképítő harcoshalak csoportjába soroljuk, jellemzően a hím készíti el a fészket az úszó vízinövények közé. Éppen ezért szaporító akváriumukba mindenképp helyezzünk valamilyen úszónövényzetet, de ne feledkezzünk meg búvóhely gyanánt a többi növényről se! A tenyésztő akváriumba minél inkább lágyabb, savanyú (5-6 pH), kb. 28-30 °C-os vizet kell tölteni. Az ívásra kész nőstényen függőleges csíkok tűnnek fel, az ívás rokonainak többségéhez hasonlóan a habfészek alatt zajlik, a hím kipréseli a nőstényből az ikrákat, s egyből megtermékenyíti azokat. E fajnál tanácsos a nőstényt ívás után eltávolítani, ugyanis a hím fölöttébb agresszíven őrzi porontyait. 1-1,5 nap alatt kikelnek az ikrák, és további 2-3 nap múltán a kishalak megkezdik önálló táplálkozásukat. Ekkor már a hím is eltávolítható.

A kishalak frissen kelt artémiával indíthatóak, de változatos táplálást igényelnek a későbbiekben. Rendszeres részleges vízcserékkel gondoskodhatunk a víz kiváló minőségéről, de hasonló kémiai értékre állítsuk be a cserevizet, mint az akváriumban lévőt, hogy ne érje hirtelen nagy vízminőség-változás a szaporulatot. A fedő legyen jól záródó, hisz a víztömeg fölötti levegőnek megegyező hőmérsékletűnek kell lennie a vízzel, hogy a labirintszerv egészségesen fejlődjön.

Elterjedési területe - térkép (map)

Betta simorum – Zöld harcoshal elterjedési területe (Map)
Betta simorum – Zöld harcoshal elterjedési területe (Map)

Dél-Ázsiai faj, Indonéziában őshonos. Azon belül is szinte kizárólag Szumátra szigetéről került elő, egyes feljegyzések említenek még borneói lelőhelyeket is. Savas, lágy, feketevizű esőerdei folyók lakója.

Egyéb elnevezések

syn: -

Eng: .

Egyéb köznevei: Smaragditaistelija

Képek

Betta simorum - Zöld harcoshalBetta simorum - Zöld harcoshalBetta simorum - Zöld harcoshalBetta simorum - Zöld harcoshal

Biotóp jellemzők - kereső

Az ezen az adatlapon szereplő élőlény tartási körülményeinek megfelelő biotóp (állatok, növények, víz- és egyéb jellemzők) kereséséhez jelöld ki az általad fontosnak tartott tulajdonságokat jelképező ikon alatti választódobozt és nyomd meg a "Biotóp kereső" gombot!
Ha az összes jellemző közül szeretnél választani, akkor a "Részletes" feliratú gombot nyomd meg!

Elterjedési terület:
Ázsia
Dél-Ázsia
Indonézia
Nagy-Szunda-szk
Borneó
Szumátra
Biológiai jellemzők:
Testmérete: közepes(5-10 cm)
Viselkedése: kissé agresszív
Aktivitása: lassú mozgású
Táplálkozása: ragadozó
Ált. tartózkódási vízréteg: felső szint
Ált. tartózkódási vízréteg: alsó szint
Élethossza: átlagos (kb. 3-6 év)
Víz
paraméterek:
Hőmérséklet igénye: hőigényes (25-30 °C)
Víz színezete: fekete
Víz kémhatása: savas (6pH alatt >)
Víz Német keménységi foka: igen lágy (0-5 Nk°)
Környezeti jellemzők:
Min. térfogat igény: közepes (50-100 liter)
Kedvelt vízmozgás: közepesen áramló
Kedvelt vízmozgás: lassan mozgó
Növényzetigény: sűrűn beültetett

Videó

Adatok

Felhasznált irodalom, források:

  • Horst Linke: Labyrintfische
  • Robert J. Goldstein: The Betta Handbook
  • http://www.seriouslyfish.com/species/betta-simorum/

Katalógusba került:

2017-09-07

Frissítve:

2017-09-08 06:09

Katalógus ID:

No. 8812


https://akvaristalexikon.hu/akvariumi-halak/labirintkopoltyus-halak/betta-simorum.html

Kategória választó

Elevenszülő fogaspontyok (43) | Pontyfélék (88) | Pontylazacok (90) | Ikrázó fogaspontyok (38) | Harcsafélék (103) | Sügérfélék (116) | Amerikai sügérek (57) | Afrikai sügérek (59) | Labirintkopoltyús halak (38) | Csíkfélék (35) | Egyéb édesvízi halak (34) | Hidegvízi halak (24) | Hazai halak (15) | Kalászhalak (21) | Brackvízi halak (12) |

Labirintkopoltyús halak kategória fajböngésző

Print Friendly, PDF & Email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.