Betta splendens – Sziámi harcoshal

LATIN NÉV

Betta splendens

CSALÁD

Osphronemidae

MÉRET

6 cm

°C

25-28 °C

°pH

6-7 pH

°Nk

5-20 Nk

HELYIGÉNY

30-40 liter

VISELKEDÉS

más halakkal békés, fajtársaival agresszív

TÁPLÁLÉK

ragadozó

HOL TARTÓZKODIK?

felső és középső szint

ÉLETTARTAM (év)

2-3 év

TERMÉSZET-
VÉDELMI BESOROLÁS

sérülékeny

Külalak és jellegzetességek leírása

A törzsalak színe a származási helytől függően némileg változékony, összességében véve azonban a Betta imbellisre és a Betta siamorientalisra emlékeztet leginkább. Ezek a példányok kisebb testméretűek, és úszóik is jóval kevésbé fejlettek, mint a mai tenyészváltozatok. Testszínük kifejletten feketés, úszóik bordó alapon türkizkékkel díszítettek. Kopoltyúfedőjükön vörös mintát viselnek. Ma akváriumokban az eredeti, vad törzzsel alig találkozni.

A sziámi harcoshal mára felsorolhatatlan mennyiségű szín- és formaváltozattal rendelkezik. A leggyakoribbak a megnyúlt, nagy úszójú példányok, közülük is a teljesen kék, ibolya és tűzpiros színűek váltak igazán elterjedté. Az idő múlásával azonban a változatok száma ugrásszerűen nőtt. Úszóformák tekintetében nagyon kedveltek a különböző ’halfmoon’ betták, melyek hatalmas, fátyolos úszókkal rendelkeznek, illetve az ún. ’crowntail’ betták, amik koronaszerű úszóval bírnak: a sugarak megnyúltak, míg a köztük feszülő rész jóval fejletlenebb (olyan hatást keltve, mintha csipkés lenne a hal úszója). Emellett a kisebb úszókkal bíró ’plakat’ betták is terjedőben vannak. A faj bemutatása alatt megtekinthető videó az ismert harcoshal-úszóformákat mutatja be!

A tenyészváltozatok színét tekintve messze a kék és a piros a vezető, de mára gyakorlatilag bármilyen színben hozzáférhetőek a sziámi harcoshalak. Fontos megjegyezni, hogy ez szelektív tenyésztői munka eredménye, nem festett állatokról van szó. Látványosak a hófehér, a fekete, a zöld vagy épp a citromsárga egyedek. Ma a díszhalpiacon már nagyon gyakoriak az olyan harcoshalak, melyek a legkülönbözőbb színeket ötvözik testükön (pl.: a test és úszók színének eltérésében). Érdekesség, hogy sokáig a citromsárga betták voltak a legritkábbak, Thaiföldön ugyanis az király színe a sárga, és jó ideig sárga harcoshalakat csak az uralkodói család tarthatott.

A nőstények a vadonban általában barnás alapszínen halvány csíkokat mutatnak, de akváriumokban természetesen belőlük is kapható kék, piros, fehér és sok egyéb színváltozat. Mindazonáltal így is jól megkülönböztethetőek, mivel test- és úszóméretük számottevően kisebb a hímhez képest.

Tartása és tenyésztése

A sziámi harcoshal a legismertebb, legkedveltebb és legnagyobb számban gondozott díszhalaink egyike. Sikertörténete töretlen, mind a mai napig folyton folyvást látni új szín- és formaváltozatokat, melyek igen kapósak a világ minden táján. Ázsiai (többek közt kambodzsai) tenyésztők viszonylag hamar előrukkoltak fátyolos, majd egyre színesebb törzsekkel, így igazi sláger lett a faj az akvaristák körében. Európába már az 1800-as évek legvégén eljutott! A szelektív tenyésztés mellett vélhetően szándékos vagy véletlen keresztezések is közrejátszottak a mai formák megjelenésében.

A sziámi harcoshal nevét a hímek egymás közt mutatott agresszív magatartásának köszönheti. Már most le kell szögezni, hogy a legtöbb más halfajjal szemben kimondottan békés, ne legyen megtévesztő az elnevezése! Egyébiránt a hímek is csak bizonyos méretű, saját territóriumukon belül reagálnak ilyen hevesen egymásra, tapasztalatok is azt mutatják, hogy több száz literes akváriumokban több hím is tartható egymás mellett számottevő probléma nélkül. A harcoshalak e tulajdonságát sajnos sokszor kihasználták (bizonyos helyeken mind a mai napig), és ún. bettaviadalokat tartottak. Másik hím példány közelében, vagy azt csak megpillantva kifeszítik úszóikat és kitárják kopoltyúfedőiket, hogy minél nagyobbnak tűnjenek. Erről a magatartásról régi akvarista praktika szerint úgy győződhetünk meg, ha tükröt tartunk az állat elé, s az belekezd területvédő mozgássorozatába. Azonban az állatok nyugodt körülményeinek biztosítása érdekében ez kerülendő, s az állatvédelmi törvény értelmében is úgy kell halainkat tartani, hogy ne legyenek kitéve ilyenformán stressznek.

Thaiföldi őshazájában a sziámi harcoshal leginkább elárasztott rizsföldek, mocsarak, lápos területek lakója. Mindenképpen álló, vagy esetleg csak lassan csordogáló vizekről beszélünk, melyeket a növényzet dúsan benőtt, és számottevő az úszó vegetáció is. Általában meleg és oxigénszegény vizekben találjuk meg, labirintszerve ezért is van nagy hasznára, hisz képes a légköri levegőből való légzéssel pótolni a víz szegényes oxigéntartalmát. A rizsföldek egyébként sokszor végzetes csapdát jelentenek halainknak, hiszen előfordulnak száraz időszakok, amikor a víz teljesen eltűnik. Rövidtávon azonban egy akár 3 cm-es és akár 35 °C-os pocsolya is képes a halak életfeltételeit biztosítani. Ellenállóságának és tág tűrőképességének oka vélhetően a sokszor mostoha természetes körülményekben keresendő.

A faj kimondottan könnyen tartható rokonságának sok más tagjához, sőt, rengeteg akváriumi halhoz képest is. Kezdőknek kifejezetten ajánlható, akár egy kis akváriumba is tökéletesen megfelel, ahol egyedül tartjuk, vagy néhány törpe páncélosharcsa társaságában. A törvényi minimum által meghatározott 30 liter egy hím harcoshal számára bőven elegendő! Ne tartsuk bettánkat zsúfolt akváriumban. Társíthatósága nem egyszerű – viszont nem a harcoshalak viselkedése végett. Az akváriumi változatok megnyúlt, fátyolos úszóját előszeretettel csipkedik meg más halak, így például a szumátrai díszmárnák is. Emellett a lassú, nyugodt mozgású bettákat zavarják a gyorsan úszó, cikázó fajok, így lehetőleg ne telepítsünk mellé például nagy dániócsapatokat. Alkalmas társítás egy átlagos szobai akvárium számára, ha egy csapat ékfoltos razbórát, néhány csíkhalat és farkfoltos díszküllőt vagy vörös karcsú, esetleg rombuszmárnát telepítünk a harcoshalak mellé. A zsúfolt, stresszes, nyüzsgő akváriumot a betták csak nagyon rövidtávon tolerálják, és hamar pusztulás lehet a vége, tapasztalataim szerint a sziámi harcoshalak legjobban magányosan, vagy csak kevés társhal társaságában tarthatóak. Egy hím mellé 2-3 nőstényt is számolhatunk. A harcoshalak akváriuma legyen jól záródó, ugyanis ha a víz fölötti levegő hőmérséklete jelentősen hűvösebb a vízhez képest, akkor a halak könnyen megbetegszenek, megfázhatnak vagy úszóhólyag-gyulladást kaphatnak.

Akváriuma legyen csendes, ne legyen nagy az áramlás. Dúsan növényesítsük a medencét, és mindenképpen használjunk úszónövényzetet, az Eichhornia vagy a Pistia kedvelt faj. A legtöbb leírás semleges körüli kémhatást javasol a harcoshalaknak, ami a gondozásukhoz alapvetően meg is felel. A természetben azonban lelőhelyeinek savassága kicsit eltér ettől, a 6 pH körüli érték ideálisabb. Lehetőleg lágy, esetleg középkemény vízben tartsuk, de az akváriumi változatok már remekül alkalmazkodtak a némileg keményebb vezetékes ivóvízhez is. Kifejezetten melegkedvelők, tartásukhoz a 25-27 °C felel meg legjobban, tenyészteni ettől kicsivel melegebb vízben tanácsos. A 30 °C feletti hőmérsékletet is könnyedén átvészelik, ez a természetben is gyakran előfordul (bár egyes helyeken gyakran mérnek 25 °C alatti hőmérsékleteket is). Etetésük teljes mértékben problémamentes, a legkülönbözőbb lemezes és granulált díszhaltápokat elfogadják. Érdemes színerősítő típusokból megkínálni, illetve kaphatóak már kifejezetten harcoshalak számára készült eledelek is. Halaink vitalitásának megőrzése érdekében kínáljuk meg őket rendszeresen szúnyoglárvával, artémiával vagy más élő és fagyasztott táplálékforrással, főleg, ha tenyészteni is szeretnénk őket. Megfelelő tartás mellett könnyen elél 3, akár 4 évet is.

 

Tenyésztésük nem számít bonyolultnak, de pár tényezőre érdemes odafigyelnünk. Ívatóakvárium gyanánt egy kisebb medence is megteszi, ezt lágy, 6-7-es pH-jú, 28-30 °C-os vízzel töltsük fel. Mindenképp tegyünk be valamiféle úszónövényt az akváriumba, ami a hímnek segítségére van a habfészeképítésben. Ha a hímet kihelyeztük a tenyésztő akváriumba, akkor a kiválasztott, szemmel láthatólag ikrával telt nőstényt lógassuk be a hím mellé egy dunsztosüvegben vagy más, hasonló alkalmatosságban. Ha a nőstény készen áll az ívásra, akkor függőleges csíkok jelennek meg rajta. Ha ezt tapasztaljuk, nyugodtan engedjük össze a párt. Ügyeljünk arra, hogy az ívásra kirakott hím ne láthasson a szomszéd akváriumokban másik hímet! Ha egyszerre több párral is dolgozunk, az akváriumok oldallapjai közé csúsztassunk be újságpapírt, vagy takarjuk le valamiféleképpen.

Az ívás órákon át tarthat, a hím a habfészek alatt átöleli a nőstényt, és kipréseli belőle az ikrákat, amiket egyúttal meg is termékenyít. A hím betták remek szülők, őrzik és gondozzák a fészket. Először összegyűjtik az ikrákat, a fészekbe hordják, majd az esetleg kipotyogó ikrákat újra visszahelyezik. Fészküket agresszívan őrzik, érdemes az ikrarakás után a nőstényt egyből eltávolítani, mert a hím akár agyon is verheti! A kelési idő általában 1 nap, további 2-3 napon belül elúsznak az utódok. A hímet ekkor eltávolíthatjuk. A kishalakat indítani tojássárgájával és papucsállatkával lehet, kb. egy hetes korukban képesek az artémiát elfogyasztani. Eleinte legalább napi kétszer etessük őket! A kishalak felnevelésének legkritikusabb időszaka az első három hét, ugyanis a harmadik hétre fejlődik ki a labirintszerv. Addig nagyon egyenletes hőmérsékletet kell biztosítani az akváriumban, illetve jól záródó tetővel kell arról gondoskodni, hogy a medence feletti levegő hőmérséklete a vízével egyező legyen. Egy ívásból 300-500 utód várható. Tágas akváriumban az első néhány hónapban tudjuk együtt nevelni az egész csapatot, de később szükséges lesz a hímek elkülönítése (az ivarok aránya általában a nőstények javára alakul). A tenyésztők többsége innentől fogva kis műanyag edényekben, dunsztosüvegekben vagy erre a célra készült bettanevelő akváriumokban tartja őket. Az igazán nagy úszójú, szép példányok azonban úgy nyerhetők, ha az edények egymáshoz közel kerülnek elhelyezésre, és a halak látják egymást

 

Szinte nincs ma Magyarországon olyan állatkereskedés, ahol ne lehetne bettákat kapni. A legtöbb üzlet kis műanyag edényekben, zacskókban vagy üveg bettatartókban helyezi el őket, ami megosztó az akvaristák között. Egy biztos, ezzel a módszerrel elkerülhető, hogy a halak kikerüljenek a boltok társas akváriumaiba, ami nagy stressz (és valószínűleg más halak csipkelődése miatt sérülés-) forrás számukra. A Távol-Keleten külön kereskedések szakosodtak a sziámi harcoshalak árusítására, de még mozgó utcai árusokat is találunk. A legtöbb helyen előre csomagolt műanyag zacskókban kínálják őket. Nagy kedveltségnek örvendenek a betta-szépségversenyek, ahová válogatott, pompás példányok érkeznek. Több tenyésztő kifejezetten versenybetták szaporítására és nemesítésére szakosodott.

Sajnálatos módon a sziámi harcoshal a természetben ritkulófélben van, mára a sérülékeny kategóriába soroljuk! Populációinak 30%-a eltűnt már, jelen pillanatban is leginkább az élőhelyeinek elvesztése és a környezetszennyezés fenyegeti. A faj legfőbb elterjedési területe sajnos jelentősen szennyezett térség, de számos lelőhely került már átalakításra mezőgazdasági célból. Ezen kívül óriási problémát okoz a faj ún. genetikai eróziója, ami a vadonba kijutott akváriumi tenyészváltozatok génállományának keveredését jelenti az eredeti vad törzsével. A mesterségesen tenyésztett halak sokkal könnyebben válnak a ragadozók prédájává és sokkal kisebb az életben maradási esélyük is, így mindenképp kerülendő, hogy lerontsák a vad törzsek vérvonalát. Szakértők úgy vélik, hogy fontos lenne tenyészprogramot indítani, mely a vad alak szaporításáért felelne, és azt terjesztené az akvaristák között.

Elterjedési területe - térkép (map)

Térkép még nem készült az adatlaphoz, feltöltése folyamatban!
Térkép még nem készült az adatlaphoz, feltöltése folyamatban!
Thaiföld (korábbi nevén Sziám) endemikus faja, azonban számos más országba is betelepítették, köztük Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Fülöp-szigetek, Brazília, Kolumbia. Ezen példányok számottevő része kivadult díszállat. Élőhelyén mocsaras, sekély vizek, tavak, pocsolyák lakója, gyakori elöntött rizsföldeken, ingoványos területeken. Ezek a lelőhelyek gyakran növénnyel dúsan benőttek.

Egyéb elnevezések

syn: Micracanthus marchei

Eng: Siamese fighting fish, Betta, Siamese Fighting Fish

Egyéb köznevei: Taistelukala, Siamesischer Kampffisch, Trey kroem phloek, Bojownik syjamski, Petushok, Kampfisk, Cá lia thia.

Képek

Betta splendens - Sziámi harcoshal, eredeti vad változatBetta splendens - Sziámi harcoshal, nőstényBetta splendens - Sziámi harcoshal, vörös színváltozatBetta splendens - Sziámi harcoshal, crowntail

Biotóp jellemzők - kereső

Az ezen az adatlapon szereplő élőlény tartási körülményeinek megfelelő biotóp (állatok, növények, víz- és egyéb jellemzők) kereséséhez jelöld ki az általad fontosnak tartott tulajdonságokat jelképező ikon alatti választódobozt és nyomd meg a "Biotóp kereső" gombot!
Ha az összes jellemző közül szeretnél választani, akkor a "Részletes" feliratú gombot nyomd meg!

Elterjedési terület:
Ázsia
Dél-Ázsia
Indokína
Thaiföld
Biológiai jellemzők:
Testmérete: közepes(5-10 cm)
Viselkedése: békés
Viselkedése: összeférhetetlen
Aktivitása: közepesen aktív
Aktivitása: lassú mozgású
Táplálkozása: ragadozó
Ált. tartózkódási vízréteg: felső szint
Élethossza: rövid (kb. 1-3 év)
Víz
paraméterek:
Hőmérséklet igénye: hőigényes (25-30 °C)
Víz színezete: átlátszó
Víz színezete: barna
Víz színezete: sárga
Víz kémhatása: félsavas (6-6,5 pH)
Víz kémhatása: normál (6,5-7,5 pH)
Víz Német keménységi foka: lágy (5-10 Nk°)
Víz Német keménységi foka: közepesen kemény (10-15 Nk°)
Víz Német keménységi foka: kemény (15-20 Nk°)
Környezeti jellemzők:
Min. térfogat igény: kicsi (0-50 liter)
Kedvelt vízmozgás: lassan mozgó
Kedvelt vízmozgás: állóvíz
Növényzetigény: sűrűn beültetett

Videó

Adatok

Felhasznált irodalom, források:

  • Horst Linke: Labyrintfische
  • Pasaréti Gyula: Akvarista műhelytitkok 2.
  • Horn Péter, Zsilinszky Sándor: Akvarisztika

Katalógusba került:

2008-05-18

Frissítve:

2017-09-02 10:09

Katalógus ID:

No. 4244


https://akvaristalexikon.hu/akvariumi-halak/labirintkopoltyus-halak/betta-splendens.html

Kategória választó

Elevenszülő fogaspontyok (43) | Pontyfélék (88) | Pontylazacok (90) | Ikrázó fogaspontyok (38) | Harcsafélék (103) | Sügérfélék (116) | Amerikai sügérek (57) | Afrikai sügérek (59) | Labirintkopoltyús halak (36) | Csíkfélék (35) | Egyéb édesvízi halak (34) | Hidegvízi halak (24) | Hazai halak (15) | Kalászhalak (21) | Brackvízi halak (12) |

Labirintkopoltyús halak kategória fajböngésző

Print Friendly, PDF & Email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.