Microctenopoma ansorgii – Zebra bozóthal

Félénk, bújós természetű bozóthalfaj. Az egyik legdekoratívabb mind közül, egyúttal azonban a legkisebb fajok közé tartozik. Gondozására már egy 100 liter körüli térfogatú medence is elégséges. Nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű búvóhely álljon rendelkezésére, szívesen keres menedéket kókuszdióhéjakban, gyökerek alatt, kövek alkotta barlangokban vagy akár mesterséges búvóhelyekben, mint például tágas agyagcsövek. Emellett elengedhetetlen a sűrű növényzet. Természetes élőhelyén lassan mozgó vizek partközeli szakaszain él, ahol a vegetáció dús és vízbe nyúló ágak, gyökerek tarkítják a tájat. Ezt igyekezzünk leutánozni akváriumában is. Az úszónövények alkalmazása, illetve a talajra szórt falevelek tovább növelik halaink biztonságérzetét, és valósághűbb akváriumi tájat teremtenek. Szűrt fényt kapjanak halaink, tompítsuk a világítást. A medence vizét is sötétíthetjük, például égertoboz segítségével.

Tartása nem mindig nevezhető a legkönnyebbnek, ugyanis a vadonból befogott állatok sokszor nehezen szoknak be akváriumba. Az akváriumi környezetben nevelkedett példányokkal ilyen gond nincsen, igyekezzünk ilyet beszerezni. Ha mégis vadon fogott állatokhoz jutunk, akkor fiatalabbakkal próbálkozzunk, mivel ők sokkal könnyebben akklimatizálódnak. Az idősebb példányok sokszor még teljesen optimális gondozás mellett sem élnek pár hónapnál többet akváriumban. A lágyabb, enyhén savas vizet kedvelik, a hőmérsékletet kb. 25 °C-ra állítsuk be. Nagyon apró halakat természetesen ne tartsunk velük együtt, amiket még a zebra bozóthalak is tápláléknak néznének, de ezt leszámítva más, nyugodtabb halak kerülhetnek melléjük. Agresszív, vagy nagyon mozgékony fajokat kerüljük, mert zavarhatják halainkat, illetve ne tegyük ki őket állandó stresszhatásnak (pl. mozgalmas helyre rakott akvárium által). Egyfajos módon is kiválóan tarthatóak, de néhány nyugodtabb hal jó társuk lehet (pl.: afrikai nagypikkelyű lazac, pillangóhal). Ha már megszokták az akváriumot és túl vagyunk a kezdeti nehézségeken, onnantól kezdve ellenállóak és könnyen tarthatóak.

Etetésük, ha vadon fogott állatokról van szó, szintén problémás lehet eleinte, leginkább élő táplálékkal próbálkozzunk. Kaphatnak artémiát, tubifexet, szúnyoglárvát, grindált, kisebb garnélákat. Némi szoktatás után a fagyasztott tápokat is szívesen veszik. Műeleségekhez való hozzászoktatásuk nehezebb és időigényesebb feladat, de próbálkozhatunk vele.

Ivadéknevelők, az úszónövények közé a hím építi a habfészket, mely gyakran eléggé szedett-vedett. A halakat párban tegyük ki egy vízinövényekkel sűrűn ültetett akváriumba. Használjunk meglehetősen lágy, enyhén savas, 26 °C-os vizet a tenyészmedencében, amit kis szivacsszűrővel szűrűnk. Az akvárium kerüljön félhomályba, ne legyen közvetlenül világítva! A halak a habfészek alatt ívnak, egy ikrázásból kb. félezer ikra jó eredménynek számít. Az utódokról a hím gondoskodik, a nőstény ikrázás után eltávolítható. Az ikrák 1-2 napon belül kikelnek, és további 3-4 nap után a kishalak már szabadon úsznak, és infuzória-méretű eleséggel etethetőek. Körülbelül további négy nap múltával már elfogadják a frissen kelt artémiát is. Egy hónapos korukra már jól láthatóak a keresztcsíkok!

E békés, impozáns bozóthalfaj meglehetősen keresett az akvaristák között, de sajnos csak ritkán szokott a kereskedésekben fellelhető lenni.