Osphronemus goramy – Óriás gurámi

Hatalmas termetű faj, mely aligha alkalmas otthoni tartásra. Óriás gurámik gondozására leginkább állatkertek, nyilvános akváriumok vannak felkészülve, így otthonunkban legfeljebb fiatal korukban foglalkozhatunk velük, vagy hatalmas akváriummal kell felkészülnünk gondozásukra.

Ha mégis óriás gurámik tartására adjuk a fejünket, akkor legalább 1500 literes akváriumot kell előkészítenünk, hogy kényelmesen elérjenek az állatok. Kifejlett korukban 70 cm-es testhosszt és akár 7 kg-os testtömeget is elérhetnek. A medencének tágas kiúszótérrel kell rendelkeznie, ahol halaink zavartalanul úszhatnak. Lassú mozgású, lomha állatok, főleg kifejlett korukban. Igen erős szűréssel kell rendelkeznünk, ekkora akváriumoknál leginkább külön szűrőakváriumok, hordóból készült filtrálók vagy több, nagy teljesítményű külső szűrő jelenthet megoldást. Tudnunk kell, hogy az óriás gurámik sokat esznek és rengeteget piszkítanak, ezzel jelentősen megterhelve az akvárium vizét (és természetesen szűrőinket). A rendszeres részleges vízcserék elkerülhetetlenek. A medencét túlságosan növényesíteni szükségtelen, egyrészt mivel a lágyabb vízinövényeket elfogyasztják, másrészt a sűrű növényzet elveszi a halak helyét és e nagytestű állatok hamar tönkretennék a beültetett vegetációt. Növénymentes akváriumokban is gondozhatóak.

Meglehetősen agresszív fajként tartják számon, bár ez sokszor a helytelen tartásnak és a helyszűkének köszönhető. Ettől függetlenül megállapítható, hogy fiatalon is már eléggé verekedős természetűek, s bár öreg korukra nyugodtabbá válnak, ha nincs számukra elegendő hely, akkor bizony itt is számolhatunk némi agresszióval. A kisebb halakból akár fogyaszthatnak is. Társítani leginkább más robusztus fajokkal érdemes, mint például nagytestű márnák (cápamárna, rakétamárna, stb.), csíkfélék (pl: tigris díszcsík, öves díszcsík), harcsák, angolnák és késhalak. Tartóvizével szemben egyáltalán nem kényes, a víz kémiai jellemzőinek változását viszonylag tág határok közt is jól viseli. Hőmérséklet szempontjából a középmeleg értékek a legkedvezőbbek.

Kifejezetten hosszú életű halak, megfelelő tartás mellett könnyen megérhetnek akár 20 éves életkort is. Egyes akvaristák megfigyelései azt mutatják, hogy megismerik gondozójukat! Mindenevők, táplálékok széles skáláját örömmel fogadják és mohón fogyasztják. Élő, fagyasztott és száraz eleségekkel egyaránt táplálhatjuk. Manapság a kereskedelemben számos olyan műeleség elérhető, ami kifejezetten ilyen óriás termetű halak számára készült, de számoljunk vele, hogy nagy mennyiséget képesek elfogyasztani. Táplálékukat mindenképpen egészítsük ki rendszeresen zöldségekkel, növényi tápanyagokkal, nagyon sok konyhában is fellelhető zöldséget kaphatnak, mint például: uborka, cukkini, sütőtök, borsó, saláta, pitypanglevél, sárgarépa, cékla. Érdemes a keményebb zöldségeket kicsit megfőzni, hogy puhábbak legyenek, így a gurámik könnyebben el tudják azokat fogyasztani. A természetben kisebb halakat, kétéltűeket, vízbe esett rágcsálókat, dögöket is fogyaszt. Ipari tenyésztése során előszeretettel etetik moslékkal, disznóeledellel, magas tápértéke miatt. Ázsia egyes helyein találhatunk úgynevezett ’úszó házakat’, egyfajta lakócsónakokat. A gurámik nagyon gyakran követik ezeket, ugyanis az emberek által vízbe öntött ételmaradékból, hulladékból is szívesen táplálkoznak.

A hímek hátúszója hegyesebb, erről az ivarok megkülönböztethetők. Bár tenyésztésük papírformán nem olyan komplikált, hatalmas helyigényük (és az ivadékok felneveléséhez szükséges még sokkal nagyobb akváriumkapacitás) végett akváriumi körülmények között nem igazán lehetséges. Ázsiában óriási medencékben szaporítják őket. Az ívásra az esős évszak kezdetén kerül sor, a jelentős friss, hűvös víz stimulálja a halakat. Körülbelül két éves koruk tájékán kezdenek először szaporodni. Habfészeképítők, ezt a hím készíti el, átmérője akár 50 cm is lehet. Az építéshez viszonylag sok úszó vízinövényt használ fel. Nem megy ritkaságszámba a 20.000 fölötti ikraszám sem egy-egy ívásból! 20.000, kellő hely híján egymással is agresszív óriás gurámi felnevelése aligha valósítható meg akváriumi keretek között.

Az ikrákat a hím őrzi, ázsiai szaporító telepeken bevett metódus a habfészek átemelése egy külön nevelő medencébe. 1-1,5 napon belül kikelnek az ikrák, és további 3-4 napon belül megkezdik a táplálkozást. Papucsállatkával, tojássárgájával, portáppal vagy akár artémiával is indíthatóak. A hím – hogyha nem választjuk el a szaporulattól – még a kikelés után is heteken keresztül vigyáz az utódokra. Bőséges táplálás mellett rendkívül gyors a fejlődésük, egy hónapos korukra akár 4 cm-esek is lehetnek. Ázsiában ilyenkor rendszerint áttelepítik őket vadvizekben lekerített hatalmas tartómedencékbe, és itt nevelik őket tovább, egy éves korukra úgy 25 cm-es hosszt érnek el. Fő táplálékukat a sertéstáp mellett rizs, gyümölcsök, saláta, és egyéb vízbe hulló növényi és állati szervezetek képezik. Ipari léptékű tenyésztésük első sorban nem akvarisztikai, hanem étkezési célból zajlik, ugyanis Ázsia-szerte kedvelt fogyasztási cikknek számítanak (különösen, mivel élő állapotban is remekül árusíthatóak piacokon, köszönhetően labirintszervüknek, mivel könnyedén elviselik a meleg és oxigénszegény közeget).