Crossocheilus oblongus – Sziámi ormányosmárna

Még nem szaporodott akváriumban, de a hímek az ívási időszakban nászkiütéseket növesztenek a fejükön. Összetéveszthető az Epalzeorhyncus kallopterus-al, illetve a Garra cambodgiensis-szel, de némi odafigyeléssel már meg lehet őket különböztetni. Szinte lehetetlen a faj pontos beazonosítása rokon fajok között, mint amilyen a Crossocheilus atrilimes, C. langei, C. nigriloba.

Nagyon kedvelt takarítóhal, hiszen alsó állású szájával lelegeli az algákat a kövekről, még az ecsetalgákat is elfogyasztja! A gyakran kapható halfajok között az egyik legjobb algázónak számít, remek kiegészítése a gyakran csak barna- és zöld pontalgákat fogyasztó vértesharcsáknak (pl. anci). Etetését illetően szüksége van természetesen az algákra, de az élő eleséget is mohón elfogadja. Mindenféleképpen adjunk nekik kiegészítő zöldeleséget, például forrázott zöldsalátát, spenótlevelet, uborkát, cukkínit. Általában békés természetű, kisebb csoportban (3-4 hal) gondozzuk. Hasonló halakkal néha enyhén agresszív lehet, viszont ha van elég hely, faján belül sem agresszív. Ez az agresszió nem túl erős, apróbb erőfitogtatásokból, néha üldözésekből áll, de szinte sosem végződnek sebesüléssel. A halak rendkívül gyors mozgásúak, ezért is nevezik őket gyakran angolszász nyelvterületeken „flying fox”-nak, azaz repülő rókának (ez az elnevezés leginkább az Epalzeorhynchos kallopterus-ra, azaz a díszesszárnyú márnára használatos). A „flying”, azaz repülő előtagot ugrálós mivoltjuk miatt kaphatták, mindenképpen takarjuk medencéjüket! Nehéz a halat kifogni az akváriumból!

Tartása sem bonyolult feladat, kedveli az áramlást, a viszonylag magasabb oxigéntartalmat. Lehetőleg gyakran cseréljük vizét, mert a bomlástermékektől mentes, tiszta vizet kedveli, de nem túlságosan igényes. Kövekkel, ágakkal dekorálhatunk, képezzünk búvóhelyeket is! Az aljzat legyen apró szemű, nehogy az éles szemcsék megvágják szájukat, apró érzékeny bajuszszálaikat. Bátran növényesíthetünk, akvakertészek kedvelt halai is egyben, mivel nem fogyasztják el a szép vegetációt. Könnyedén társíthatóak, a legtöbb hallal szemben teljesen békések (Crossocheilust tartottam már együtt apró termetű törperazbórával és nagytestű harcsákkal, pontyfélékkel, sőt, Haplochromis sügérrel is!). Kezdőknek is ajánlhatóak, társas és biotóp medencékbe egyaránt fontos „kellék” lehet takarítási szempontból, de nem kevésbé dekoratív sem!

Hipofízises tenyésztése működőképes csak sajnos, egyenlőre spontán ívásról, ívatásról még nem állnak rendelkezésre információk. Szerencsére közkedvelt, gyakori díszhalfajról van szó esetében!