Danio albolineatus – Színjátszó dánió

Kitűnően ugrik, akváriumát le kell fedni. A háttérben legyen dús növényzet, elöl pedig elegendő kiúszótér. Sötét aljzat mellett még szebbek a színei. Mindenképpen rajban tartsuk! Amúgy különösebben nem igényes, így nem lehet problémás gondozni, még akkor sem, ha nincs túl sok tapasztalatunk, kezdőknek is javasolható, színpompás dániófaj. Arra mindenképpen figyeljünk, hogy vize azért legyen rendesen megszűrve, mert a felgyülemlő károsanyag-tartalmat ő sem kedveli. Akkor érzi igazán jól magát, ha gyorsan áramló, oxigénben dús medencébe kerül, melyet akár lekerekített kövekkel is dekorálhatunk, hasonlatossá téve lelőhelyéhez. Társítása teljesen problémamentes, egy színjátszó dániócsapat egy kisebb (~60 liter) medencében remekül megfér például az ékfoltos razbórával vagy a vörös karcsú díszmárnával néhány párduccsík és palacsinta algázó társaságában, míg nagyobb medencében gurámikkal, egyéb díszmárnákkal, sziámi algázókkal is biotopikusan társíthatóak. Természetesen pontylazacokkal is nyugodtan tarthatóak, hogyha egy vegyes társas medencébe szánjuk őket.

Elfogadják a lemezes eledeleket, teljesen jól beakvarizált halak. Arra érdemes figyelni, hogyha csak és kizárólag szárazzal etetjük őket, színeik megfakulnak, ezért érdemes színtápot használni. De természetesen a legjobb, ha a száraz eledel csak kiegészítő táplálék. Vitalitását és színeit is legjobban akkor őrizzük meg, ha változatos fagyasztott és élő eledeleket etetünk velük, kedvelik a szúnyoglárvát, artémiát, cyclopsot, de a kereskedelemben már számtalan fagyasztott mixet is találhatunk jobbnál jobb eledelekkel halaink számára.

Tenyésztése más dániófajokéhoz hasonlatos, már kevésbé gyakorlott díszhaltenyésztőként is sikereket érhetünk el vele. Legjobb eredményt úgy érhetünk el, ha medencéjükbe, amiben ívatni fogjuk őket, lágy és semeleges kémhatású vizet töltünk, 24-25 C-osan. Jobb eredmény eléréséhez csapatosan is ívathatjuk őket. Az ívató medencébe mindenképp helyezzünk ikrarácsot, műfű-talajt vagy nagy adag finom levelű ikráztató növényt, mert a szülők megeszik ikráikat. A halak szabadon szórják az ikrát, nem ragasztják fel külön sehová. Természetesen párban is ikráztatható, de mindenképpen jól tápláljuk őket ívás előtt, lehetőleg élő eledellel. Az ívatómedencében keltsünk áramlást, ami ösztönzőleg hat majd rájuk. Általában kora reggel ívnak. Az ikrák 24-26 óra múltán kelnek ki, majd további pár nap múlva szabadon úsznak. Etetésükre először papucsállatkát használhatunk, de már a frissen kelt sórákkal is megbírkózhatnak.