Leptobarbus hoevenii – Sziámi vörösúszójú márna

Tágas medencét igényel e nagyméretű faj. Legszívesebben csapatokban él, mozgékony hal. Könnyen kiugorhat, vékonyabb üveglapot így össze is törheti, ezért gondoskodjunk megfelelő tetőszerkezetről! Erős szűrést igényel. A növényeket bánthatja, hasonló kaliberű halakkal társítható.

Mindenképpen szükséges az erős szűrő, mivel sokat piszkít. A károsanyag tartalom megemelkedése nincs jó hatással rá, a részleges vízcseréket épp ezért ne hagyjuk figyelmen kívül! Kedveli az oxigéndús, áramló vizet, ahol rengeteget úszik. Medencéje minél hosszabb, annál jobb, hogy kiélhesse mozgási vágyát. A 850-900 literes akvárium is csak 1-2 állat számára elég minimálisan, hogyha csapatban akarjuk tartani és mozgékonyságának kellő teret adni, akkor még nagyobba helyezzük.

Az akvárium berendezésénél ügyeljünk arra, hogy az úszástérbe ne lógjanak kövek, ágak. A gyönge levélzetű növények kárát látják a halnak, ezért erős levelűeket ültessünk, és legfeljebb szegélynövényzetet alkossunk, de legjobb ezeket is cserépben elhelyezni, mivel turkál is. Pontyfélék, pláne nagyobb testűek, tipikus szokása a talajrostálás, ilyenkor táplálék után kutatnak, és bizony ki is túrhatnak növényeket.

Sok táplálékot igényel, viszont bármit elfogad. Legjobb ha száraz eledel alaptáplálását bőséges forrázott zöldséggel, garnélákkal, szúnyoglárvával, tubifexel egészítjük ki.

Társításánál ügyeljünk, hogy csak nagy és robosztus halak kerüljenek mellé, mert más apróhalakat elfogyaszthat. Nagy termetű vértesharcsák, díszcsíkok jók talajlakónak, míg remekül társíthatjuk már márnákkal (tiofil, hampala, hasselti, daruphan), netán óriás gurámival is, természetesen minél több ilyen nagy termetű halat kívánunk tartani, annál nagyobb medencét kell biztosítanunk.

Akváriumban nem tenyésztik.