TUDOMÁNYOS NÉV
- Puntius dorsalis
CSALÁD
- Cyprinidae
MÉRET
- 13 cm
°C
- 22-26 °C
°pH
- 6-8 pH
°Nk
- 5-15 Nk
HELYIGÉNY
- 250 liter
VISELKEDÉS
- békés
TÁPLÁLÉK
- mindenevő
HOL TARTÓZKODIK?
- középső
ÉLETTARTAM (év)
- 5-6 év
TERMÉSZET-
VÉDELMI BESOROLÁS- gyakori
Külalak és jellegzetességek leírása
Teste szimmetrikus és általában karcsúbb, mint más márnáké. Színe a fémes bronzszínűtől a kékesvörösig változik; a hátoldal barnászöld árnyalatú, a hasoldal ezüstös. A pikkelyek elülső csúcsa jellegzetesen sötét.
Tartása és tenyésztése
Mozgékony faj. Vizét szűrőrendszerrel kell megtisztítani a lebegő hulladéktól, külső filtrálást alkalmazzunk. Nagy kiúszóteret igényel, hasonlóan nagytestű fajok közé való. A növényeket megcsipkedheti, ezért erős levelű fajokat válasszunk. Ügyeljünk arra, hogy a növényesítés ne menjen a kiúszótér rovására, kövekkel és ágakkal dekorálhatunk. Szívesen lubickol az áramlatokban, erősebb sodrást is létrehozhatunk a medencéjében, különben pedig a tiszta és mozgó vízen kívül sok más igénye nincsen, hiszen egy átlagos társas medence vízkeménysége, kémhatása, hőmérséklete, oxigenizációja megfelel a fajnak. Biotóp medencében robosztus pontyfélék a lehető legjobb társai, míg vegyes társas akváriumban nagyobb lazacok, békésebb sügérek, harcsák is remekül megférnek vele.
A természetben 25 cm-s hosszúságot is elérhet, de a kereskedelmi példányok általában 13-15 cm-nél nem lesznek nagyobbak!
A száraz tápokat is szívesen fogadja, mohón táplálkozik. Kiegészítésként mindenféleképpen kapjon zöldeledelt, valamint különféle fagyasztott és élő tápokat, mint amilyen a garnélarák, tubifex, vörös szúnyoglárva.
Az akvarisztikában meglehetősen ritkán feltűnő faj, valószínűleg színezete, némiképp mérete is belejátszik ebbe. Tenyésztése akváriumban nem jellemző, de rokon márnákéhoz hasonlatosan megoldható lehet. Lágy és enyhén savas vizet, ikrarácsot kell használni, ha próbálkoznánk vele. Az eredmény csapatos ívásnál jobbnak bizonyul. Szabadon ívó, ikrarabló halak, ívás után el kell távolítani őket az ikráktól. Élő tápokkal, sűrűbb vízcserével lehet őket kondícionálni szaporodás előtt. A kishalak elúszásuk után mikroszkópikus eledelekkel, majd frissen kelt artémia naupliákkal, banánféreggel, később pedig – természetesen tágas hely mellett – aprított tubifexel, grindállal, szúnyoglárvával táplálhatóak.
Elterjedési területe - térkép (map)
India és Srí-Lanka folyói és patakjai.
Egyéb elnevezések
syn.: Systomus dorsalis, Barbus dorsalis, Barbus cauveriensis, Systomus tristis, Barbus puckelli, Barbus layardi, Barbus tetraspilus
Eng.: Long snouted barb, Dorsalis barb
Egyéb köznevei: Parmička ocasatá, Langsnudet barbe, Mustaverkkobarbi, Lambi kaoli, Cauvery meenu, Marpakke, Mooru-pakke, Moothi gende, Mootigende, Pakke, 考维里无须魮, Katu kureya, Mookana kendai, Palpooran kendai, Sall kendai
Képek
Biotóp jellemzők - kereső
Adatok
Felhasznált irodalom, források:
Felhasznált irodalom, források feltöltése folyamatban.
Fotók:
A fényképek a Google képkeresőjéből származnak.
Katalógusba került:
2009-06-05
Frissítve:
2015-01-06 01:01
Katalógus ID:
No. 3975
Oldal linkje: