Striuntius lineatus – Sávos díszmárna

Szereti a lágy, enyhén savas vizet, 22-25 fokos hőmérsékletet. Hálás, ha vizét Tebang-levéllel, égertobozzal kezeljük. Természetesen a rendszeres részleges vízcserékről megfeledkezni nem szabad, de átlagos szűréssel és oxigenizációval megelégszik.

Rajban kell tartani, ez legalább 6 állatot feltételez. Társítása problémamentes, könnyen együttél más halakkal, így vegyes akváriumokba is megfelelő a faj. Közepesebb-nagyobb elevenszülőktől kezdve békésebb sügéreken át lazacokig sokféle hallal társítható, viszont ha biotópikus medencét tervezünk, razbórák, dániók, csíkfélék és más díszmárnák lehetnek remek társaságuk.

Kedvelik a vízinövényes sarkokat medencéjükben, mert itt búvóhelyre lelhetnek, viszont szabad kiúszóteret is hagyni kell nekik! Kövekkel, ágakkal bátran dekoráljunk, a sötét talaj pedig még színei is kiemeli.

Etetése megintcsak nem gond, mivel műeleségeket is elfogad, de természetesen a legjobb számukra is, ha kapnak élő és fagyasztott tápokat is, nagyon kedvelik a tubifexet, szúnyoglárvát, grindált. Kevés növényi tápanyaggal is kínáljuk meg őket!

Szabadon ívó, és ikrafogyasztó halak, ívatórács használata szükséges megfelelő eredményességű ívatásukhoz. Lehetőleg lágy és enyhén savas – semleges közeli – vizet töltsünk akváriumukba, kevés jávai mohát is tehetünk be. Párban és mindkét nemenként kisebb csoportokban együttesen kirakva is ívathatóak. A szülőket jó minőségű élő eledelekkel hozzuk kondícióba ívás előtt. Az ikrázás után egyből távolítsuk el a szülőket. A kishalak elúszásuk után mikroszkópikus eledelekkel indíthatóak, majd kellő hely és gyakori vízcsere mellett frissen keltetett artémiával jól felnevelhető a kis csapat!

Régebben elterjedtebb, ismertebb volt.

Megkülönböztetőjele a P.johorensistől, hogy kifejlett mérete a 6 cm-t ritkán haladja meg, és nincs vagy esetleg maximum 1 pár bajuszszála van!