Moenkhausia sanctaefilomenae – Vörösszemű pontylazac

Békés és társas hajlamú hal, amely többnyire a középső és alsó vízrétegekben tartózkodik. Hőmérséklet 20 — 26 C°. Változatos élő- és száraz-eleséggel kell etetni.

A nőstények nagyobbak, és hastájékuk teltebb a hímekénél. Tenyésztésük egy 6-8 literes akváriumban, enyhén savas, nagyon lágy (4 °Nk vagy még kevesebb), 26-28 °C-os vízben nem túl nehéz. Sok száz ikrájukat a reggeli órákban növények közé „szórják” (lebegő növények előnyben). Ha az ívás megtörtént, a párt el kell távolítani, mivel erősen ikrarablók. Egy-két napon belül az ikrák kikelnek. Az ivadékok etetésére alkalmasak a kereskedelemben kapható ikrázó halfélék utódai számára előállított porszerű tápok vagy ha hozzá tudunk jutni természetes eredetű apró poreleség (Cyclops, Rotatoria, stb.), majd ha elérték a megfelelő méretet a frissen kikelt Artemia naupliuszaival valamint apróra zúzott lemezes tápokkal nevelhetjük tovább őket. Az ivadékok a fenék közelében tartózkodnak. Egy kicsit fényérzékenyek. Jó táplálás esetében gyorsan, de egyenetlenül fejlődnek, ezért a gyorsabban növő példányokat különítsük el a kisebbektől, nehogy bántsák azokat. 1 hónapos korukban már vágott Tubifexet is kaphatnak. Tenyésztésük során néha albínó példányok is felbukkanhatnak.

Nagyon hasonlít a M. oligolepisre, de nála valamivel gyakoribb. Kezdőknek is kíválóan alkalmas, ellenálló és igénytelen hal, társas akváriumban is tartható, de csakis csapatban! Mohón táplálkozik. Az oligolepissel ellentétben csak elvétve csipkedi meg a puhább levelű növények hajtásait, a növényevés nem jellemzője!