Apistogramma baenschi – Inka törpesügér

LATIN NÉV

Apistogramma baenschi

CSALÁD

Cichlidae

MÉRET

4-6 cm

°C

23-26 °C

°pH

4,5-6,5 pH

°Nk

0-8 Nk

HELYIGÉNY

85 liter

VISELKEDÉS

közepesen társas

TÁPLÁLÉK

ragadozó

HOL TARTÓZKODIK?

leginkább középső szint

ÉLETTARTAM (év)

4-5 év

TERMÉSZET-
VÉDELMI BESOROLÁS

felméretlen

Külalak és jellegzetességek leírása

Szokásos törpesügér alakú halak. A hímek nagyobbak a nőstényeknél. A nőstény sárgásbarna alapszínű, sötétbarna és fekete foltokkal tarkítva testén, egészen mutatós mintázat alakul így ki rajta. Sokszor már-már egészen élénk színűek!

Has és hátúszója első sugarai feketék, farka halvány piros szegélyű, ezek az úszók a hímeknél megnyúltabbak és látványosabbak. Különösen a hátúszó első néhány sugara hosszabbodott meg, impozáns küllemet biztosítva a hímeknek, akik ezt természetesen rivalizálás során ki is használják, kifeszítve úszóikat igyekeznek nagyobbnak tűnni. A nőstény példányoktól színbeli különbségük alapján is könnyedén elkülöníthetőek.

A hímek különösen színpompásak, barnás alapszínük lenne, de testoldaluk nagy része irizálóan kék színű, persze a szép és élénk színekhez jó tartási körülmények, magas minőségű és értékes eledelre, nyugalomra van szükség, a rávetülő kora reggeli fény pedig méginkább kiemeli a kék különböző árnyalatait, a hal csillogását.! Hátán, fején a barna több árnyalata változik. Farkúszószegélye piros. A hasoldali úszók jellemzően sárgás tónusúak, de ez a szín a fej-nyak tájékon is megjelenik. A testet díszítő sötétebb minták a hímnél is megvannak, s mindkét nemre jellemző a farkúszó tövében elhelyezkedő fekete folt.

Tartása és tenyésztése

A faj 2002-ben került csak felfedezésre (több kutatócsoport tagjai közül talán a japán Masatoshi Kuratsu foglalkozott a legtöbbet vele), meglehetősen új törpesügérnek számít az akvarisztikában. Nem sokkal később már megjelentek róla publikációk, s az első példányok is megérkeztek Európába, majd 2004-ben Hans Baensch tiszteletére megkapta tudományos elnevezését is. A faj egy igazán érdekes, üde színfolt a törpesügérek között, s ha eme leírásba szabad némi személyes vonatkozást belevinnem, az egyik legkedvesebb sügérfaj számomra!

Az úgynevezett "Nijsseni-csoport" vagy "Steindachneri-vonal" tagja.

Az első meglepő, érdekes tény, hogy az inka törpesügér a kicsit gyorsabb folyású s oxigéndús vizű hegyi patakok, folyók lakója, ellentétben sok más Apistogrammával, melyek inkább az esőerdők alföldi elhelyezkedésű, lassan mozgó élőhelyeit keresik. S bár hiába a látszat, hogy már-már magashegyi a faj, ne feledjük, hogy még itt is esőerdei patakokról van szó, tehát inkább sötét, feketevizes e faj lelőhelye is. Tartásánál ez már alapvető támpontot ad.

Egyből következtethetünk arra, hogy jól szűrt, makroszennyeződésektől és kémiailag káros anyagoktól mentes tartóvizet igényel, érdemes már kisebb akvárium esetén is külső szűrést alkalmaznunk. Oxigénigénye egyébként nem kiugró más halakhoz képest, átlagos, szellőztetett akvárium teljesen optimális efféle igényeinek kielégítésére.

A túl meleg vizet nem kedveli - lévén hegyvidéki területről származik - általában a 24-25 C optimális neki (szaporításakor ez lehet kicsi magasabb), de 22-23 C körül is még teljesen jól érzi magát. Törpesügéreknél, különösen ha vadonfogott példányok, gyakorlatilag alapkövetelmény a lágy és savas víz, nincs ez másként itt sem, 5-5,5-ös átlagú pH optimálisnak számít, de tartásánál a 6 is teljesen megfelelő. A vízkeménység, ha egy mód van rá, a 6-8 Nk-t ne haladja meg! Tenyésztése során igyekezzünk a lehető leglágyabb vizet biztosítani.

Feketevizes, tehát előnyösen hat rá, ha vizét mi is megfestjük, sőt, az erre a célra alkalmazható módszerek egyéb szempontból is előnyösek, például savanyítják a vizet. Szórhatunk medencéjébe égertobozokat vagy Tebang-leveleket, melyek dekorációs- és búvóhelyi célból sem utolsóak, de akár tőzegkivonatot készítve is barníthatjuk az akvárium vizét. Fontos, hogy attól, hogy lesötétítjük a vizet, az nem lesz koszos! Ez az eljárás egyébként nyugtatja is a halakat, segíti őket a stresszfaktorok leküzdésében, s még színeik is élénkebbek lesznek.

A rendszeres, heti-kétheti részleges vízcserékről ne feledkezzünk meg, ugyanis a nitrogéntartalmú szerves bomlástermékeket (pl.: nitrit, nitrát, ammónia, stb.) nem viselik el!

Medencéje összeállításakor igyekezzünk sötét színű aljzatot választani, mely szintén nyugtató és színkiemelő hatású, ilyen lehet például az apróra zúzott bazalt, de társhalai és a növényzet igényeit is vegyük ilyenkor figyelembe! A törpesügérjeink is szívesen turkálnak az aljzatban (persze ne úgy képzeljük el, ahogy a nagytestű fajok túrnak), ezért igyekezzünk a kisebb szemcseméretet is szem előtt tartani, ha aljzatot választunk! A halak számára helyezzünk el a medencében számos gyökeret és ágat, például a red moor néven árusított dekorfa kiváló lehet. Ez a halak territóriumának kijelölésében is hasznos lesz. Kövekből épített barlangok, lyukas kókuszdióhéjak is jó szolgálatot tesznek, ha pedig nem díszakváriumról van szó, hanem például tenyészmedencéről, a lyukas agyagcserép is kedvelt búvóhelyük.

Bátran növényesítsük akváriumukat, ugyanis a vegetációban kárt nem tesznek. Arra ügyeljünk azonban, hogy olyan növényeket válasszunk, melyek tolerálják a halaink igényeit, autentikusan például Echinodorus-fajokat javasolnék.

Viselkedése, habitusa is érdemel pár szót. Egyáltalán nem félénk hal, sokszor és szívesen mutatkozik akár a frontüvegnél is (ahelyett, hogy sziklák és ágak között bujkálna), ez például egy nyilvános díszakváriumban is előny lehet. Nem agresszív halak ugyan, de nem is félősek, ha kell, akkor pedig territóriumukat is meg tudják védelmezni.

Ha társhalak nélkül, tenyésztési célra tartjuk e halakat, párban kb. 50 liter térfogat már elég nekik, optimális körülmények között, különösen társítva őket egy 90-100 liter körüli vízmennyiségű akváriumot ajánlanék. A legtöbb kisebb-közepesebb termetű amerikai lazaccal, páncélosharcsával, algázóval, kellően tágas hely esetén más törpesügérekkel is kijön, általában társítása nem szokott nagy gondot jelenteni. Igyekezzünk nyugodt környezetet biztosítani nekik, sose társítsuk őket olyan fajokkal, melyek csipkednék, kergetnék törpesügérjeinket.

Kitűnő választás egy dél-amerikai társas biotóp medencébe!

Etetésére igyekezzünk magas minőségű, lehetőleg élő táplálékot biztosítani. A vadonfogott egyedek nem etethetők műeleségekkel, a tenyésztett példányok viszont gyakran elfogadják a fagyasztott, sőt, akár még a száraz eledeleket is. Ahhoz viszont, hogy vitalitásuk megmaradjon, erős, egészséges és színpompás halaink legyenek, fontos a megfelelő táplálás, amit elsősoron élő eledelek feletetésével biztosíthatunk. Ilyen lehet például az artémia, daphnia, mysis, moina, fekete- és fehér szúnyoglárva, grindálféreg. Tubifexből csak friss, egészséges, alaposan kimosott és pár napig pihentetettet adjunk nekik, lehetőleg azt is ritkán. A vörös szúnyoglárva etetése szigorúan tilos! Érzékenyek erre (és a rosszabb minőségű, vagy épp a fagyasztott tubifexre is), könnyen kaphatnak akár végzetes vastagbél-gyulladást is, amire a legtöbb törpesügér különösen hajlamos. Száraz eledelekből igyekezzünk magas antioxidáns- és vitamintartalmú, jó minőségű eleségeket keresni, a színtápok, diszkoszeledelek például alkalmasak kiegészítés céljára.

Ha odafigyelünk tartására szívóssá válik, s tenyésztése sem lesz nagy ördöngösség. Lágy és savas vízben már tartóakváriumában is leívik, de természetesen a tenyészhalakat külön tartva is szaporíthatjuk őket, ilyenkor érdemes kb. 26 C magasságába emelni a hőmérsékletet. A halak mintegy násztáncot lejtenek és egy jól védhető, szimpatikus helyre lerakják ikráikat, ami általában egy cserép vagy kókuszhéj belseje. Az ikrák legyezgetéséért, gondozásáért első sorban a nőstény felel, míg a hím vehemensen védi a területet. Fiatal halaknál előfordul, hogy még nem igazán jöttek bele az utódok nevelésébe, megtörténhet, hogy elfogyasztják ikráikat, de egy-két ikrázás után felhagynak eme rossz szokásukkal és igyekeznek rendesen gondoskodni kicsinyeikről. A kelési idő átlagosan 2-3 nap, majd további 4-5 nap kell az elúszásig, mely idő alatt szikanyagaikat élik fel a kishalak, s eztán felkészülnek a szabadon úszó, vadászó életmódra. Mivel a sügérifjoncok általában nagyobbacskának mondhatóak az ikrákkal szaporodó halak lárvái között, frissen kelt artémia naupliákkal, banán- és walterféreggel remekül nevelhetőek, csak ügyeljünk rá, hogy kellő helyük és rendszeres vízcseréjük biztosított legyen. Figyeljünk a szétnövésre is. A szülőket az ivadékok elúszása és táplálkozásuk megkezdése után eltávolíthatjuk.

Kerüljük a halak hibridizálódását más fajokkal!

Robbanásszerűen kezdett terjedni a faj híre felfedezése után, s felkapott, de egyben exkluzív törpesügér lett. Sikerútja töretlen, egyre ismertebbé és kedveltebbé válik. Reméljük ez így halad továbbra is és nemsokára a közismert és leggyakoribb apistok sorában köszönthetjük, mely címre minden bizonnyal rászolgál szépsége, aránylag könnyű tarthatósága és viselkedése, sőt, még nem is igazán komplikált tenyésztése végett!

Elterjedési területe - térkép (map)

Apistogramma baenschi – Inka törpesügér elterjedési területe (Map)
Apistogramma baenschi – Inka törpesügér elterjedési területe (Map)

Dél-Amerika; Peru hegyvidéki folyói, patakjai (pl. Rio Hullaga).

Egyéb elnevezések

syn: Apistogramma sp. "Inca".

Eng: Baenschi Dwarf Cichlid.

Egyéb köznevei: Baensch; A188

Képek

Biotóp jellemzők - kereső

Az ezen az adatlapon szereplő élőlény tartási körülményeinek megfelelő biotóp (állatok, növények, víz- és egyéb jellemzők) kereséséhez jelöld ki az általad fontosnak tartott tulajdonságokat jelképező ikon alatti választódobozt és nyomd meg a "Biotóp kereső" gombot!
Ha az összes jellemző közül szeretnél választani, akkor a "Részletes" feliratú gombot nyomd meg!

Elterjedési terület:
Amerika
Dél-amerika
Andok orsz.
Peru
Biológiai jellemzők:
Testmérete: kicsi (0-5 cm)
Testmérete: közepes(5-10 cm)
Viselkedése: békés
Viselkedése: kissé agresszív
Aktivitása: közepesen aktív
Aktivitása: lassú mozgású
Táplálkozása: ragadozó
Élethossza: átlagos (kb. 3-6 év)
Víz
paraméterek:
Hőmérséklet igénye: közepes(20-25 °C)
Hőmérséklet igénye: hőigényes (25-30 °C)
Víz kémhatása: savas (6pH alatt >)
Víz kémhatása: félsavas (6-6,5 pH)
Víz Német keménységi foka: igen lágy (0-5 Nk°)
Víz Német keménységi foka: lágy (5-10 Nk°)
Víz színezete: barna
Víz színezete: fekete
Víz színezete: sárga
Környezeti jellemzők:
Min. térfogat igény: közepes (50-100 liter)
Kedvelt vízmozgás: közepesen áramló
Kedvelt vízmozgás: lassan mozgó
Növényzetigény: sűrűn beültetett
Növényzetigény: átlagosan beültetett

Miben keressünk?
Akváriumi halak
Akváriumi növények
Gerinctelenek

Ha a egy élőlénycsoport sincs bejelölve akkor az összesben keresünk.

Videó

Adatok

Katalógusba került:

2012-08-24

Frissítve:

2016-05-30 10:05

Katalógus ID:

No. 4418


Kategória választó

Pontyfélék (88) | Pontylazacok (90) | Sügérfélék (115) | Amerikai sügérek (57) | Afrikai sügérek (58) | Labirintkopoltyús halak (37) | Harcsafélék (103) | Csíkfélék (35) | Elevenszülő fogaspontyok (43) | Ikrázó fogaspontyok (38) | Kalászhalak (21) | Egyéb édesvízi halak (34) | Brackvízi halak (12) | Hidegvízi halak (24) | Egyéb hidegvízi halak (9) | Hazai halak (15) |

Amerikai sügérek kategória fajböngésző

Print Friendly, PDF & Email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.