Taxiphyllum barbieri – Jávai moha

A Hypnales rendbe tartozó, igen finom levélkéjű növény, a valódi lombosmohák csoportjának tagja. Kitűnő ikráztató növény, az akvaristák között világszerte elterjedt. Jóllehet először mintegy 70 évvel ezelőtt került Európába, az akvaristák hamar elfeledték, s csak az 1957. évi véletlen újraimportálása után vált közkedveltté. Rendkívül nagy alkalmazkodó képességéről ismert. Természetes élőhelyén is főleg víz alatti, submers formája ismert, így kiváló akváriumi növény. Emers módon is tartható.

Rhizoidjait legmegfelelőbb kis kövekkel rögzíteni, de minden más aljzattal is beéri, nagyon mutatós például ágakra, gyökerekre erősítve kis damil vagy háló segítségével. A víz összetételével szemben sem kényes. Kedveli a fényt, de óvnunk kell az elalgásodástól és a talajtúró, valamint növényevő halaktól. Telepe nyugalmat kíván, ha akár mi, akár a halak rendszeresen bolygatjuk, túrjuk, akkor nem fog tudni megerősödni, és elvékonyodott szálakat hagyva tönkremegy. A megnőtt, erős bokrokat időnként ajánlatos kimosni, hogy a beletapadt szennyeződéseket eltávolítsuk, és ha már mosáshoz kivettük, az alatta felgyűlt mulmot is távolítsuk el.

18-28 °C hőhatárokon belül a víz hőfokára sem érzékeny, de az extremitásokat kerüljük. Nagyon meleg vízben szintén nem tud jól bokrosodni, a túl hideg pedig lassítja fejlődését. Igen egyszerűen, a hajtásvégek leválasztásával szaporíthatjuk. Kisebb-nagyobb telepei a medencék igen dekoratív színfoltjai; kiterjedt nagy telepei pedig kitűnő aljzatot nyújtanak a talajra ikrázó akváriumi halaknak, de tenyészakváriumok kibélelésére is gyakran ajánljuk, az ikráktól kezdve akár elevenszülők porontyainak is remek menedéket nyújt!

A halak többsége nem fogyasztja. Szerepet játszhat a víz lágyításában is, bár nem túl nagy arányokban, de egy kicsi mészmegkötő képességgel bíró növényfaj! Tereptárgyakra kötözve igen sokféle lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy milyen formában szeretnénk látni, hisz visszavágásokkal a növény kiterjedése csökkenthető, alakítható; épp úgy, ahogy azt a kő, fa, vagy tereptárgy, amin van, esztétikusan megkívánja. Ezt persze vízinövény-kertészek is kihasználják. Ha megfelelő helyre került (nem túrják szét a halak, és nem közvetlen áramlásban van, vagy nem telítődik szennyeződéssel), akkor nagyon hamar megered és hatalmas méreteket is ölthet akár! Kezdők megfelelő növénye.

Korábban Vesicularia dubyana néven volt ismert a hazai akvarisztikában, ez azonban hibás elnevezés a jávai mohára. A valódi V. dubyana a valamivel ritkábban tartott szingapúri moha tudományos megnevezése.