Perca fluviatilis – Csapó sügér

Nyúlánk, idősebb korban magasabbá válik, ilyenkor feje a szemek fölött egy kissé benyomott. A hátvonal íveltebb, mint a hasvonal.

Misgurnus fossilis – Réti csík

A szemek alatt tüske van, de ezek a vastag bőrben rejtőznek. Az elülső orrnyílások csőszerűen meghosszabbodnak.

Gasterosteus aculeatus aculeatus – Háromtüskés pikó

A pikóknak négy fésűs kopoltyújuk van. Hátúszójuk elülső része néhány vastag, szabadon álló tüskévé alakult át.

Alburnus alburnus – Szélhajtó küsz

A test hosszúkás, az előfordulási helytől függően kissé változó. A szájrés meredeken fölfelé irányul.

Gymnocephalus schraetser – Selymes durbincs

Teste nagyon hosszúra nyúlt, szinte orsó alakú.
A pikkelyek viszonylag kicsinyek, a száj félig alsóállású.

Gymnocephalus cernua – Vágó durbincs

Pikkelyei mérsékelten nagyok. Hosszúsága 15 cm-t ér el, maximálisan 25 cm lehet (400 gramm).
Piszkos-zöld, sötét foltok tarkítják, a hasoldal világos..

Macropodus opercularis – Kínai paradicsomhal

Hosszúkás, elég erőteljesnek hat, oldalt elöl kevéssé, hátul jobban lapított. A páratlan úszók és a hasúszók – elsősorban a híméi – hosszú fonalakban végződnek, a farokúszó hátulsó széle befelé hajlik.

Cichlasoma bimaculatum – Kétfoltú tarkasügér

Egy kissé magasabb testalkatú, mint a többi faj, s főleg homlokvonala meredek ívben emelkedik hátúszója kezdetéig. Farkúszója lekerekített, mell- és hasúszói igen nagyok.

Channa asiatica – Kínai kígyófejű hal

A fiatal hal rózsás aranyszínű testét számos finom, egyenletes eloszlású sötét sáv fedi. A felnőtteken barnásszürke foltok vannak.

Lepisosteus osseus – Márványos kajmánhal

A nyúlánk hal hátoldalának zöldesbarna színe a test alsóbb részein világosabb árnyalatú, a hasoldal pedig sárga színű. Egy foltokból álló széles sötét sáv fut az orrtól a faroknyélig.