Perca fluviatilis – Csapó sügér
Nyúlánk, idősebb korban magasabbá válik, ilyenkor feje a szemek fölött egy kissé benyomott. A hátvonal íveltebb, mint a hasvonal.
Misgurnus fossilis – Réti csík
A szemek alatt tüske van, de ezek a vastag bőrben rejtőznek. Az elülső orrnyílások csőszerűen meghosszabbodnak.
Gasterosteus aculeatus aculeatus – Háromtüskés pikó
A pikóknak négy fésűs kopoltyújuk van. Hátúszójuk elülső része néhány vastag, szabadon álló tüskévé alakult át.
Alburnus alburnus – Szélhajtó küsz
A test hosszúkás, az előfordulási helytől függően kissé változó. A szájrés meredeken fölfelé irányul.
Gymnocephalus schraetser – Selymes durbincs
Teste nagyon hosszúra nyúlt, szinte orsó alakú.
A pikkelyek viszonylag kicsinyek, a száj félig alsóállású.
Gymnocephalus cernua – Vágó durbincs
Pikkelyei mérsékelten nagyok. Hosszúsága 15 cm-t ér el, maximálisan 25 cm lehet (400 gramm).
Piszkos-zöld, sötét foltok tarkítják, a hasoldal világos..
Macropodus opercularis – Kínai paradicsomhal
Hosszúkás, elég erőteljesnek hat, oldalt elöl kevéssé, hátul jobban lapított. A páratlan úszók és a hasúszók – elsősorban a híméi – hosszú fonalakban végződnek, a farokúszó hátulsó széle befelé hajlik.
Cichlasoma bimaculatum – Kétfoltú tarkasügér
Egy kissé magasabb testalkatú, mint a többi faj, s főleg homlokvonala meredek ívben emelkedik hátúszója kezdetéig. Farkúszója lekerekített, mell- és hasúszói igen nagyok.
Channa asiatica – Kínai kígyófejű hal
A fiatal hal rózsás aranyszínű testét számos finom, egyenletes eloszlású sötét sáv fedi. A felnőtteken barnásszürke foltok vannak.
Lepisosteus osseus – Márványos kajmánhal
A nyúlánk hal hátoldalának zöldesbarna színe a test alsóbb részein világosabb árnyalatú, a hasoldal pedig sárga színű. Egy foltokból álló széles sötét sáv fut az orrtól a faroknyélig.