Toxotes chatareus – Hétfoltos lövőhal
A jávai lövőhal (Toxotes jacualtrix) mellett a másik félsós vízben tartandó lövőhalfaj. Felismerhető a nagy foltok között feltűnő kis fekete pöttyökről.
Datnioides polota – Ezüst tigrishal
Alkatában a pápua tigrishalra emlékeztet, alapvetően egy magasabb hátú tigrishal-faj, de az előbb említett rokonánál kicsit nyúlánkabb. Szintén jellemző rá, hogy a hátúszó első felén megvastagodtak az úszósugarak, melyek mérete is feltűnő.
Gymnothorax tile – Édesvízi muréna
Hosszúkás, kígyó-alkatú hal, tipikusan a murénaformát mutatja. Rendszertanilag a legismertebb, nagytestű tengeri murénák közé tartozik.
Parcanthocobitis botia – Zebracsíkos kövicsík
Szürkésfehér alapszínen fekete csíkozás tarkítja. A csíkok srégen követik egymást, és az oldalvonal mentén foltokká formálódnak.
Trichogaster chuna – Mézgurámi
A legkisebb gurámik egyike, teste rövid, tömzsi. Szája felső állású, hasúszói tapogatóvá fejlődtek.
Botia dario – Bengáli díszcsík
Talajlakó, nyúlánk faj. Szája körül apró bajuszszálak vannak, szeme alatt felmereszthető tüske.
Pangio pangia – Csokoládécsík
Hosszú, hengeres testű hal, 3 pár bajuszszállal. Teste egyszínű csokoládébarna.
Chela cachius – Kékszárnyas márnácska
A hasvonal szögletes. A hátúszó messze hátul kezdődik, a mellúszók jól fejlettek.
Brachygobius nunus – Törpe darázsgéb
A vég-, ill. felsőállású száj állkapcsában, több sorban, kicsiny fogak állnak. A faj társas tartásra nem alkalmas, de kisebb tartályokban magukban tartva vonzók és érdekesek.
Parambassis lala – Indiai üvegsügér
A nagyon rövid, ugyanakkor magas-hátú test oldalról igen lapított. Idősebb állatok homlokvonala erősen behajlik.